172909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntőedényben lévő folyékony acélnak folyamatos öntés előtti kezelésére

3 172909 4 A találmány további feladata olyan eljárás létrehozása, melynek alkalmazása révén egy köz­benső öntőedény kiömlőnyílása még akkor is nyitható, ha ezt a kiömlőnyilást részben vagy egészben megszilárdult acél zárja el. A találmány szerinti eljárás révén a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy rövid idővel az öntés megkezdése előtt az öntőedényben levő acélba egy a csúszó záróidomban levő, porózus dugón keresztül semleges gázt fújunk és ezáltal az acélt keverjük, és az eljárás jellemzője, hogy a semleges gáz befújását az öntés megkezdése előtti 15 másodpercen belüli időben megszüntetjük, közvetlenül ezután a dugón keresztül 5-15 másodpercig 140—420 liter/perc sebességgel oxigén­dús gázt fúvunk az acélba, és hogy a csúszó záróidomot közvetlenül az oxigéndús gáz befúvásá­­nak megszüntetése után nyitjuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy oxigénben dús gázként kereskedelmi minő­ségű tiszta oxigént áramoltatunk be az öntő­edénybe. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy az oxigént percenként 140 liter és 420 liter közötti mennyiségben és 5 másodperc és 15 másodperc közötti időtartamig áramoltatjuk be a dugón keresztül. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy az oxigént percenként 230 liter és 290 liter közötti mennyiségben áramoltatjuk az öntő­edénybe. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy az oxigént 7 másodperc és 10 másodperc közötti időtartamig áramoltatjuk a dugón keresztül az öntőedénybe. A találmány szerinti eljárást részleteiben egy az eljárás foganatosításához használható, rajzon vázolt példaképpeni berendezéskivitellel kapcsolatban ismertetjük. A rajzon az öntőedénynek csupán egy része van vázlatosan szemléltetve. Az öntőedényből a meg­olvadt acélt, illetve fémet a fenekében levő kiömlőnyüáson keresztül öntjük ki, amelyet alul egy csúszó záróidom zár le. A csúszó záróidom az öntőedény kiömlőnyílása alatt, a gáz útjában elhelyezett, porózus, illetve gázt átbocsátó, tűzálló dugót tart és a berendezéshez tartozik egy gázt beáramoltató szerkezetrész is. A 10 öntőedénynek a megöldvadt acélt, illetve fémet befogadó tűzálló bélése van. Az öntőedény falának alsó részében, illetve a 11 tűzálló bélés alján 12 mélyedés és 13 kiömlőnyílás van kiképezve és az öntőedény tűzálló anyagból levő 14 szájlapot tart, amely a kiömlőnyílás alsó végével egy vonalban van és valamilyen ismert módon van az öntőedényhez erősítve. A szájlap alá csúsztat­ható 15 záróidom van szerelve. A záróidom bármilyen kívánatos módon tartható és mozgat­ható, ezért a tartó és mozgató szerkezetet a rajzon nem tüntettük föl. A záróidomban egy szilárd tűzálló tömb, a 16 tűzálló tömb van, amelyet acélból levő 17 köpeny fog körül. A záróidomba egy gázt átbocsátó, tűzálló 18 dugó van behelyezve, amely a 16 tűzálló tömb felső részén, középen helyezkedik el. Egy 19 cső fölső vége a 17 köpenyhez van erősítve. A 19 cső fölső vége a 18 dugóval együtt egy hengeres gázelosztó 20 üreget képez. A 19 cső semleges gázt szolgáltató 21 gázfonásig és oxigénben dús gázt szolgáltató 22 gázforrásig nyúlik. A gázfonások bármelyike három állású 23 szelepen keresztül hozható kapcsolatba a 19 cső 20 üreghez csatlakozó részével. Ha a 17 köpeny egynél több darabból készül, a gáz elszivárgásának megakadályozása céljából e részeket tömören össze kell hegeszteni. Gázelszivárgás, gázkiáramlás sem a köpeny részei, sem a köpeny és a 19 cső között nem következhet be. Acélok, illetve fémek folyamatos öntésénél - főként többerű öntési műveleteknél - az öntőedény feltöltésének kezdetétől addig az időpontig, amikor kívánatos legalább egy éren át való öntés megkezdése, körülbelül 60 másodperc telik el. Az öntőedény feltöltése alatt semleges gázt (rendszerint argont) áramoltatunk keresztül a porózus 18 dugón abból a célból, hogy a kiömlőnyílás környezetében levő megolvadt acélt, illetve fémet átkeveijük. Egy ér öntéséhez kész állapot elérése előtt öt és tizenöt másodperc közötti időben működtetjük a 23 szelepet és ezáltal a porózus dugón keresztül eddig beáramló semleges gáz helyett oxigénben dús gázt, előnyösen a kereskedelemben tiszta oxigénnek nevezett gázt kezdünk beáramoltatni. Az oxigénből percenként 140 liter és 420 liter közötti mennyiséget áramoltatunk be. Az acélba áramol­tatott oxigén minden 28 literével a mélyedés, illetve kiömlőnyílás környezetében levő acélt körülbelül 1 C°-al magasabb hőmérsékletre hevítjük. Az oxigén a megolvadt acéllal, illetve fémmel exoterm reakcióba jut és a kiömlőnyílás környeze­tében öntőedényre tapadó kérget eltávolítja. Közvetlenül az oxigén beáramoltatása után a 15 záróidomot 24 záróidommal cseréljük föl, amely­nek 25 öntőnyílása van. Ezután kezdjük az öntési műveletet. Azt találtuk, előnyös, ha percenként 230 liter és 290 liter közötti mennyiségű oxigént áramol­tatunk be 7 másodperc és 10 másodperc közötti ideig. Az egyik, eljárásunkat négy-eres öntő­edénynél alkalmazó példaképpeni esetben argont áramoltattunk 4 percen keresztül vagy ennél rövidebb ideig a kiömlőnyílás környezetébe, ezután kereskedelemben kapható tiszta oxigént körülbelül 10 másodpercig áramoltattunk be percenként 290 literes mennyiségben, minek eredményeként egy szabadon folyó anyagáramot kaptunk, melynek áramlási jellemzői mindenben megfelelők voltak. Az argon az acélra hűtő hatással van. Az előzőekben meghatározott feltételeket talál­mányunk gyakorlatban való sikeres alkalmazásához be kell tartani. Ha a percenként beáramoltatott oxigén mennyisége 140 liternél kisebb, vagy az oxigén beáramoltatása 5 másodpercnél rövidebb ideig tart, nem lehet biztosítani, hogy a kiömlőnyüás nyitott állapotba kerüljön. Ha azon­ban a percenként beáramoltatott oxigén mennyi­sége 420 liternél több, vagy 15 másodpercnél 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom