172899. lajstromszámú szabadalom • Készülék növényi magvak csírázóképességének, mikroszervezetek életképességének és fejlődésének vizsgálatára, tetszőleges hőmérséklettartományban, lineáris hőeloszlás mellett
5 172899 6 vizsgálandó alsó és felső hőmérséklethatárra történt beállítása után a magvakat körülvevő levegő relatív páratartalmát, a párolgási veszteség mellett, a csíráztató 106 közeg párolgásával 90—95%-os állandó szinten tartja. A csírázta tás más csíráztató közegben, pl. homokban, vagy más talajanyagban is elvégezhető és vizsgálható, amelyek a tetszőleges hőmérséklettartományban lineáris hőeloszlást (hőgradiens) előállító 103 hőgradienslapon elhelyezett és megfelelően kiképzett, feltöltött 108 tartóedénybe helyezhetők el, és azt a lineáris hőeloszlást (hőgradiens) előállító 103 hőgradienslap fűti, illetve hűti. A 108 tartóedénybe töltött csíráztatóközeg nedvesség pótlását ugyancsak a 102 folyadéktartályból kapja, hőmérséklettartománya és a csíráztató 107 tér relatív nedvességtartalma a már említett módon beállítható. Az előállított hőmérséklettartományban a hőmérséklet eloszlása a 103 hőgradienslap hossza mentén állandó és lineáris, amely alkalmas a vizsgálandó biológiai objektumra jellemző legkedvezőbb csírázási, életképességi és fejlődési hőmérséklettartomány előállítására. Ugyanez megvalósíts ható a csíráztató közeggel töltött 108 tartóedényben is, amelyben a töltött anyag hőmérséklete ugyancsak lineáris eloszlást mutat. A 108 tartóedénybe tölthető előírt vagy kísérletre választott csíráztató közegekkel a magvak kelési erélye homok és más tananyagokban, és különböző — beállítható — hőmérsékleten egyaránt vizsgálható. A növényi magvak csírázóképességének, illetve a mikroszervezetek életképességének és feji . lésének vizsgálatára tetszőleges hőmérséklettartományban lineáris hőeloszlás (hőgradiens) mellett működő készülék a csírázóképességre gyakorolt fényhatás vizsgálata céljából és hatékonyabb csírázás elősegítésére világító 109 térrel, abban 110 világítótestek) és fényerősség és színhatásváltoztató 111 szerkezetekkel is el van látva. Azoknál a magvaknál, amelyeknél fényforrás alkalmazása szükséges, a 110 világítótest(ek)kel az egész csíráztatási, illetve 103 hőgradienslap lapfelületén, a 106 csíráztatási közegen (csíraágy) egyenletesen elosztott világítás szolgáltatható a csíráztatási időtartam alatt, illetve azon belül szabályozva, vagy programozva. A megvilágítás oly erősségűre állítható, amely a fényigényes magvak fényszükségletét teljes mértékben kielégíti. Szellőztetés alkalmazásával a fénytől származó fűtőhatás a csíráztató tér hőmérsékletét hátrányosan nem befolyásolja. A világító 109 térben a 110 világítótest(ek) kikapcsolható^) az egyes növényi magvak sötétbeni csíráztatásának, illetve a mikroszervezetek életképességének és fejlődésének vizsgálatakor. A világító 109 tér és csíráztató 107 tér között színszűrő (pl. zöld) 112 betétek is alkalmazhatók. A csíráztató 107 tér 113 előlapja nyitható, amely átlátszó és elsötétíthető is lehet. A készülék szerkezeti részei hozzáférhetőség céljából nyitható oldalfalakkal készülhetnek. A 2. ábrán a növényi magvak csíráztatására és mikroszervezetek életképességének és fejlődésének vizsgálatára tetszőleges hőmérséklettartományban. ' ! lineáris hőeloszlás mellett működd készüléket 114 külső palástfelületek határolják, 115 részének szerelvényfalán a 116 főkapcsoló van beépítve, amellyel a készülék áram alá helyezhető. A 103 5 hőgradienslap a bekapcsolással egyidejűleg működőképes. A 117 ablakon a 128 fűtésszabályozó, a 118 ablakon pedig a 127 hűtésszabályozó jelzőlámpa működési fényjelzése látható. A 119 és 120 kapcsolókkal a csíráztató 107 tér 110 10 világítótest(ek) be-, illetve kikapcsolása végezhető el. A 121 és 122 ellenőrző lámpák a 119 és 120 kapcsolók bekapcsolt helyzetét jelzik. A 123 kapcsolószerkezettel a 128 fűtésszabályozó a biológiai objektumra jellemző felső hőmérsékleti IS határra állítható be. A 124 csatlakozóhelyhez a 103 hőgradienslap pontjain kialakult hőmérséklet ellenőrzésére alkalmas villamos hőmérő csatlakoztatható. A 127 hűtésszabályozó is a 123 kapcsolószer- 20 kezeihez hasonló megoldással a kívánt hőmérséklettartomány alsó hőfokhatárára szabályozható be. A 125 nyitható ajtón keresztül a 102 folyadéktartály behelyezhető, illetve kivehető, valamint feltölthető. A készülék a 126 csatlakozóaljzattal kapcsolható a 25 villamos hálózatra. A 103 hőgradienslap hőszabályozását a 128 fűtésszabályozó és a 127 hűtésszabályozó végzi. A 103 hőgradienslapon a centiméterenkénti hőfokváltozás a gyakorlatban legalább 0,7-0,9C° értéket 30 jelent. A találmány szerinti alábbi megoldás alkalmazásával a hőfokszabályozásnak nagyobb pontosság biztosítható, mint amit az eddig használt eljárásokkal el lehetett érni. A kívánt hőmérsékletet a 3. ábrán látható A 35 alapjelképzővel állítjuk be, a pillanatnyi hőmérsékletet a H hőérzékelő érzékeli és villamos jellé alakítja. A K különbségképzőn keresztül a jelet az E erősítő a B beavatkozó számára megfelelő jelszintre erősíti, amely a 103 hőgradienslappal van 40 összekötve, és annak pillanatnyi hőmérsékletét a szükséges irányba módosítja. A folyamatábrán szemléltetett egységek kialakítása a következő: A alapjelképző: a 4. és 5. ábrán látható 17 45 ellenállásból és 19 potencióméterből képzett feszültségosztó, H hőérzékelő: a 4. és 5. ábrán látható Ge pnp 18 tranzisztor, melynek kollektor-bázis visszárama változik a hőmérséklet függvényében, és a 16 50 ellenállás sorbakapcsolásából képzett feszültségosztó, E erősítő: az alkalmazott Sz szabályozó áramkör műveleti erősítő része, B beavatkozó: Sí 27 teljesítménytranzisztor, 55 amely kollektordisszipációjával fűti a tetszőleges hőmérséklettartományban lineáris hőeloszlást (hőgradiens) előállító 103 hőgradienslap 105 végét, illetve 31 és 32 Peltier-elemek, amelyek hűtik a 103 hőgradienslap 104 végét. 60 A 128 fűtésszabályozó kapcsolása a 4. ábrán látható. A 128 fűtésszabályozó tápfeszültségellátása +UT1 és +UT2 egyenfeszültségekkel történik, melyek egyike az Sz szabályozó áramkör 11 és 12 bemenetelre, másika pedig a Si 27 tdjesítmény- 65 tranzisztor kollektorára van kapcsolva. Az Sz 3
