172887. lajstromszámú szabadalom • Húzótest üreges testeken peremek előállítására
5 172887 6 A 2. ábra az 1 üreges testet abban a fázisban szemlélteti, amelyben a peremezési folyamat már befejeződött. Ekkor már a három részből álló 6 húzótestet egy, a rajzokon nem ábrázolt, például hidraulikus mozgató szerkezet, húzószerkezet keresztülhúzta a 3 nyíláson, és a 6 húzótest kialakította a 7 perem hengeres szakaszát is. A peremezési folyamatnak ebben a szakaszában két további 10 gázégőt használunk, amelyekből a 2. ábrán a jobb áttekinthetőség kedvéért csupán egy gázégőt tüntettünk fel. A 10 gázégők a 7 perem hengeres részének alakításához szolgáltatják a kellő hőmennyiséget. A 10 gázégők — a 4 gázégőkhöz hasonlóan - 11 bevezető csövekkel vannak kiegészítve, amelyeket a gáz bevezetésén kívül a 10 gázégőknek egyenes vonal menti eltolására és elfordítására is használhatunk. A peremezési folyamat tehát a következőképpen megy végbe: Először a 4 gázégőket az 1. ábrán feltüntetett helyzetbe hozzuk. A 3 nyílás kerületét addig melegítjük, míg ez a kívánt hőmérsékletre nem melegszik. Az 1 üreges testbe helyezett 6 húzótestet a felső végén levő 12 kapcsolóidom révén egy, a rajzon nem látható mozgatószerkezethez kapcsoljuk és felfelé mozgatjuk, amely mozgatás aránylag nagy sebességgel végezhető. Miközben a 3 nyílás széle felfelé kiemelkedik a tartályból és ezáltal a 7 perem hengeres szakasza is kialakul, a 4 gázégőket eltávolítjuk, és egyidejűleg a 10 gázégőket a perem felé mozgatjuk, úgyhogy a kialakulás közben levő perem hengeres részét is melegítjük, illetve további hő bevezetése révén megakadályozzuk, hogy az alakítani kívánt anyag hőmérséklete meg nem engedhető módon megváltozzon. Ezt követően a 10 gázégőket is eltávolítjuk a peremtől, és a 6 húzótestnek mozgató szerkezettől való oldása után a berendezés újabb peremezési folyamat elkezdéséhez kész állapotban van. Az egész folyamat idején az alakítani kívánt anyag szövetszerkezetéhez, kristályszerkezetéhez kedvező hőmérsékletet tartunk fenn, úgyhogy az alakítás után hőkezelésre, utánizzításra nincs szükség. A 6 húzótest — mint már említettük — három részből áll, és úgy van kiképezve, hogy kiperemezési folyamat közben csak nagyon kismértékű hőveszteség lép fel. A lényegében csonkakúp-alakú 13 belső testre acélhuzalokból álló kosárrá összefogott 14 tartótest van helyezve, amelyen lemezből készített 15 burkolat fekszik. A 13 belső test, 14 tartótest és 15 burkolat méretei úgy vannak megválasztva, hogy a kosár-.alakú 14 tartótest huzalszakaszai mentén vonalszerű érintkezés jön létre. A kosár huzalszakaszai között maradó közbenső tér légpárnaként szolgál, amely a hővezetést jelentős mértékben csökkenti. A 6 húzótestnek felmelegített és alakítani kívánt anyaggal való érintkezésekor ezért a hő lényegében csak a 15 burkolatba jut el, ugyanakkor a 13 belső test említésre méltó hőmennyiséget nem vesz fel. A 6 húzótest 13 belső testén sima felületű, csonkakúp alakú 16 felület van, amelyhez alul egy, a 7 perem belső átmérőjének megfelelő átmérő méretű, hengeres 17 felület csatlakozik. A 13 belső test helyett lényegében azonos alakú, a 3. ábrán látható 20 belső test is használható, amely a 3. ábra bal oldali részén feltüntetett alkotóirányú 21 hornyokkal, vagy a 3. ábra jobb oldali részén feltüntetett kerületirányú 22 hornyokkal képezhető ki. E kétirányú hornyok egymással kombinálhatók is. Ilyen belső test alkalmazása esetén a 15 burkolat közvetlenül is felhelyezhető a 20 belső testre. A találmány szerinti berendezést ez előzőekben szegmens alakú gázégőkkel kapcsolatban ismertettük. Az ismertetett, a kerület felére kiterjedő gázégők helyett más osztású gázégők, sőt olyan gázégők is használhatók, amelyek egy-egy fúvókával vannak ellátva, és amelyek eltolhatóan és elfordíthatóan vannak felerősítve, és ezáltal a peremezés egész folyamata alatt lehetővé teszik a hőnek alakítani kívánt anyaghoz vezetését. Az ismertetett példaképpeni kiviteli alakoknál a gázégők eltolhatósága különböző módokon valósítható meg, például csövekben vagy görgők közötti vezetés révén. Az eltolást lehet végezni kézzel vagy önműködően is, mégpedig vagy a 6 húzótest mindenkori állásától, vagy a kívánt hőmérséklettől függően. A húzótest hőszigetelése - az ismertetett példaképpeni kiviteltől eltérően - például egy, a 15 burkolat és 13 belső test közé egyenletes vastagságban elhelyezett, hőt rosszul vezető anyag, keverék lehet. Az említett, hidraulikusan dolgozó húzószerkezeten kívül olyan mozgató szerkezetek is használhatók, amelyek a 6 húzótestet az 1 üreges test belsejéből keresztültolják a 3 nyíláson. E mozgató szerkezetek hidraulikusan, mechanikusan vagy bármilyen más módon működtethetők. Mint a 4. ábrán látható, a 15 burkolat a 2 ábrán látható 14 tartótest vagy a 3. ábrán látható alkotóirányú 21 hornyok és kerületirányú 22 hornyok helyett teljes felületre is felfektethető. Ennél a kivitelnél a 2. ábrán 14 tartótestet befogadó teret hőszigetelő, mechanikai szempontból eléggé szilárd 23 töltőanyaggal töltjük ki. A 23 töltőanyag szigetelő anyagként például különféle ásványi anyagokból vagy ásványi és szerves keverékéből áll. Az eddig ismertetett példaképpeni kiviteli alakoknál a húzótestek két vagy több részből vannak felépítve, ezzel szemben az 5. ábra egy munkadarabként kiképzett 24 húzótestet mutat. A hőszigetelést itt kerámia anyagú 25 felületi réteg alkotja, amely a húzótestre ráégethető. A 25 felületi réteg kis vastagsága következtében kevés hőt tud tárolni. A 2-5. ábrákon látható húzótestek lényegben csonkakúp alakúak. Ennek következménye, hogy húzási folyamat közben a húzótest felső része először csak egyes pontokon kerül érintkezésbe az 1 üreges test ellipszis alakú nyílásával. A 6. és 7. ábrákon vázolt húzótestnél azonban a 26 húzótest 27 felső része szintén ellipszis alakú, úgyhogy ez a nyílás egész kerületével egyidejűleg lép érintkezésbe. A 26 húzótest 28 alsó része a perem hengeres részének megfelelően kör keresztmetszetű, Ugyanígy, mint a már előzőleg ismer5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
