172881. lajstromszámú szabadalom • Tekebábú-állítóberendezés

5 172881 6 Á találmány szerinti tekebábuállitó berendezés működésmódja a következő: Nyugalmi helyzetben, amikor az összes 1 teke­bábu a pályasíkon felállított helyzetben van, az 5 kötéltárcsák a 14 terelőkerekek közelében tartóz­kodnak. Dobás után az ábrákon nem feltüntetett villamoskapcsolóval elindítjuk a hajtómotort, ami­nek következtében a 13 láncok a E nyíl irányában haladómozgást végeznek. Amikor a 28 vezérlőkarok haladómozgásuk során felütköznek a 32 vezérlő­pályákra, a 12 rudat a C nyü értelmében elforgatni kezdik, mialatt a 13 láncok és így a 12 rúd is változatlan sebességgel haladnak tovább a A nyü irányába. A 28 vezérlőkarok és a 12 rúd említett elfordulása következtében a 30 karok és az ezekre felerősített 5 kötéltárcsák is azonos mértékben fordulnak el. Ennek következtében egymással két kb. ellentétes irányú mozgás, nevezetesen a A nyü irányú láncmozgás és a C nyü irányú elfordulás szuperponálódik, aminek eredőjeként az 1 teke­bábu süllyesztési sebessége a 28 vezérlőkaroknak a 32 vezérlőpályákra történt felütközésétől kezdő­dően jelentősen lecsökken. így az 1 tekebábuk egészen lassan folytatják süllyesztőmozgásukat és lágyan ütköznek fel a 33 pályasíkra. A 32 vezérlő­pályák olyan tartományban és úgy vannak elren­dezve, hogy az 1 tekebábuk süllyesztési sebességé­nek ismertetett lecsökkenése a süllyesztőmozgásnak a felütközést közvetlenül megelőzd mozgásfázisában következik be. A sebességcsökkentést meghatározó felsorolt szerkezeti eleinek formai kialakítását és méretezését előnyösen úgy választjuk meg, hogy az 1 tekebábu süllyesztési sebessége a 33 pályasíkra történő felütközést közvetlenül megelőző fázisban csupán az indulósebesség egyharmadával egyenlő legyen. A 13 láncok továbbmozgása és a 28 vezérlő­­karok ezzel egyidejű továbbfordulása során végül a 29 görgők elhagyják a 32 vezérlőpálya felső pere­mét. A lánchajtást ezt követően egy közelebből nem részletezendő villamoskapcsoló leállítja abban a helyzetben, amikor a 12 rúd ismételten a 14 terelőkerekek közelében tartózkodik. Ily módon a dobáskor eltalált, vagy közvetetten eldöntött 1 tekebábuk szabad és akadálytalan elfekvését lehe­tővé tevő fékezetten laza kötéltartalék is rendel­kezésre áll. Amikor az 1 tekebábuk a 35 központosítószerv legfelső helyzetében tartózkodnak, a 9 karok a 8 rugók rugóereje ellenében bizonyos mértékig elfor­dulhatnak. A 9 karok fenti elfordulása a függesztő­kötelek összekeveredése vagy -csavarodása esetén is bekövetkezik és egyidejűleg a 17 hajtómotor leállí­tását eredményezik, aminek kövtekeztében az 1 tekebábuk önsúlyuk hatására visszaereszkednek és kellő időt nyernek alaphelyzetük elfoglalásához. Ugyanakkor a hajtómotor ezen leállítása már nem kívánatos akkor, amikor az 1 tekebábuk már felső végállásban a 35 központosítószervben helyezked­nek el. A 23 fogaskerekek egyikéhez ezért olyan áttételező 36 közlőmű van csatlakoztatva, amely­nek nagy átmérőjű 39 hajtott fogaskereke 37 bütyökkel van ellátva. Ez utóbbi a különben a 9 karral megszakított hajtómotor-vezériőáramkört pár­huzamosan kapcsolt villamos 38 kapcsoló segítségé­vel rövidrezáija illetve áthidalja akkor, amikor a 12 rúd már a 15 terelőkerekek közötti tartományban tartózkodik. A hajtómotor befejezett munkaciklus utáni Iekapcsolásával egyidejűleg működésbe lép a beren­dezés közelebbről nem részletezendő mágnesféke, amely a 14 és 15 terelőkerekeknek példaképpen a függesztőkötelek súlyterhelése következtében elő­állható továbbfordulását megakadályozza. Az 5. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli változat esetében négyszögkeresztmetszetű 12 rúd helyet 12’ bordástengelyt tüntettünk fel, amelyre a 30 karok és a 28 vezérlőkarok ugyancsak együtt­­forgó módon vannak felhúzva illetve rögzítve. Szabadalmi igénypontok: 1. Tekebábu-állítóberendezés, amelynek egy közös rúdon rögzített terelőgörgők körül vezetett fuggesztőkötelek végeihez hozzárendelt tekebábui vannak, aholis a közös rúd rúdvégein mindkét oldalon önmagában zárt pályák mentén állandó sebességgel hajtott láncok vannak elrendezve, továbbá a berendezés egy munkaciklusán belül a fuggesztőkötelek változó sebességű mozgatására alkalmas szervekkel van eüátva, azzal jellemezve, hogy a közös rúd (12) legalább egy sugárirányban eláüó, a közös rúdtól (12) meghatározott sugárirá­nyú távolságban ez utóbbihoz rögzített, a fuggesz­­tőkötelet (2) terelő kötéltárcsáknak (5) a rúd (12) forgástengelye körül vezérlőpálya (32) útján való elforgatására, s ezzel a tekebábuk (1) pályasíkra (33) történő lehelyezését közvetlenül megelőző mozgásfázisban a süllyesztési sebesség csökkentésére alkalmas vezérlőkarral (28) van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti tekebábu-állítóberen­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mind­két láncának (13) zárt pályája egyenként csupán két terelőkerék (14, 15) körül van vezetve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tekebábu­­-állítóberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függesztőkötelek (2) kötéltárcsái (5) egyen­ként egy-egy a vezérlőkar (28) hatásvonalával hegyesszöget (a) bezáró karon (30) vannak rög­zítve, és a vezérlőkar (28) görgője (29) a kötél­tárcsák (5) alatt van elrendezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti tekebábu-állítóberendezés kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy a függesztőköteleknek a tekebábuk­hoz erősített végével ellentétes vége rugóval elő­feszített, bSlenthetően ágyazott kötéldobhoz van erősítve és ez utóbbihoz hozzárendelt villamos kap­csolója van, továbbá, hogy a hajtómotor (17) vezérlőáramkörébe beiktatott, az első villamos kap­csolót a központosítószervben (35) tekebábuk (1) jelenlétekor rövidrezáró második villamos kapcso­lója (38) is van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom