172880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés két - előnyösen vékony fémlemezből alkotott - vékony anyagú felületelemnek vagy alakos lemeznek korcolás útján való összekötésére
3 172880 4 Az ismert eljárásokkal szemben a felületelemek összekötésére szolgáló találmány szerinti eljárásunk elején a felületelemeket egyazon síkba állítjuk egymással átlapoló peremekkel. Ebben a helyzetben maradnak az összekötendő felületelemek az egymással összekötendő peremeik lehajlításakor és a tulajdonképpeni korcolási művelet folyamán is. Ilyen módon az összekötendő felületelemeknek különböző síkokból vagy egymás fölüli helyzetből való összeállítása, ill. egymáshoz való illesztése szükségtelenné válik. Ennek következtében az ismert megoldásoknál eddig erre a műveletre fordított mechanikai ráfordítás teljes egészében szükségtelenné válik. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint a peremek között kialakított szabad térben az egyik felületelem alsó peremét fokozatosan lefelé hajlíljuk, miközben a másik felületelem felső peremét görgőkkel lágyan levasaljuk. Célunk továbbá, hogy a fent említett eljárás megvalósításához szükséges berendezést is megalkossuk. A találmány szerinti berendezés a munkaasztalán elhelyezett, rúddal ágyazott és hajtómotorral meghajtható nyomógörgőkkel rendelkezik. Adott esetben a munkaasztal mindkét oldalán elhelyezett, a felületelemek továbbítására szolgáló, görgős pályákkal kialakított szállítóasztallal rendelkezik. A szállítóasztaljok oldalaperemeik mentén vezérlőszervekkel rendelkezik/rendelkeznek. A találmány szerinti berendezés lényege abban van, hogy a rúd alsó része a munkaasztal felső sík felülete fölött olyan távolságban van elhelyezve, amely távolság nagyobb, mint az egymással összeillesztendő felületelemek átlapoló peremeinek vastagsági mérete. A rúd a munkaasztallal egy rúdtartó szerv útján van összekötve, amelynek hosszúsága a felületelemek továbbításának irányában valamivel rövidebb, szélessége pedig valamivel kisebb, mint az említett szabad tér, amely a felületelemek lehajlított, ül. egymástól eltávolított peremei között van. A felületelemek továbbításának irányában - az említett szabad tér előtt - elhelyezett nyomógörgők vízszintes tengelyekkel rendelkeznek. E görgők mind a felül levő perem, mind az alul levő perem fölfelé nyomására szolgálnak. Az említett szabad teret követően elhelyezett egy vagy több nyomógörgő-pár — amelyek ugyancsak vízszintes tengelyekkel rendelkeznek - a visszahajlítandó egyik peremnek a másik peremre való visszahajlítására szolgál, míg a felületelemek továbbításának irányában levő többi nyomógörgő-pár — amelyek a felületelemek peremei között helyezkednek el — a vízszintes síkhoz hajló görgőköpennyel rendelkezik, amelyekhez legalább egy pár vízszintes tengelyű és a vízszintes síkhoz hajló görgőköpenyű nyomógörgő-pár csatlakozik, amelynek .tartószerveként ugyancsak az említett rúd szolgál. A találmány szerinti berendezés egyszerű mechanikai és kis helyigényű kialakítása oly módon volt elérhető — ahogy a fent leírtakból kitűnik —, hogy szükségtelenné vált az ismert megoldások szerinti azon követelmény, mely szerint az egymással összekötendő felületelemeket vagy különböző síkokból kellett egymáshoz állítani, vagy pedig egyazon síkból kellett egymásra illesztem. A találmány szerinti eljárás során létrehozott szabad tér, amely a lehajlított és egymástól eltávolított felületelemek peremei között jön létre, lehetővé teszi, hogy a munkaasztal és a rúd között egyszerű összeköttetést hozzunk létre anélkül, hogy pl. bakállványvagy kapuszerű tartószerkezetet kellene alkalmaznunk. A találmány szerinti eljárást és berendezést rajz alapján ismertetjük részletesebben egy kiviteli példa kapcsán. A rajzon az 1. ábra az egymással összekötendő felületelemek peremrészeinek különböző helyzeteit mutatja be, a 2. és 3. ábrák a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezést ábrázolják felülnézetben, vázlatosan. Amint a 2. ábrán látható, az egymással összekötendő két 1 és 2 felületelemet az A nyü irányában vezetjük be a berendezésbe. A felületelemek la és 2a peremeit átlapolásba hozzuk, ahogy ez az 1. ábra 1. lépcsőjénél látszik. A találmány szerinti eljárás kivitelezése szempontjából szükséges első lépést, amikor is a szabad B teret alakítjuk ki (lásd l.ábra 4. lépcsője), az l.ábra 2.lépcsőjénél is szemléltetjük. Ezt a B szabad teret úgy hozzuk létre, hogy az 1 felületelem mindig felül levő peremére puha görgőnyomást adunk (lásd az 1 felületelem la, lb, le peremeit). Ezt az alakváltozást, amely a mindig alul levő perem fokozatos lehajlítását jelenti (lásd 2aperem), az l.ábra 2. és 3. lépcsői alapján szemléltetjük. Az 1. ábra 4. lépcsője azt mutatja, hogy az ld, le és 2a peremek széthajlításával létrejövő B szabad tér véghelyzetben van, ami lehetővé teszi, hogy az 1 és 2 felületelemek egy 20 rúdtartó szerv mindkét oldalán áthaladhassanak (lásd 2. és 3. ábrákat). A 20 rúdtartó szerv a 10 munkaasztal és az egy 14 rúdra szerelt 15, 16 és 17 nyomógörgők között létesít fix kapcsolatot. A 15, 16 és 17 nyomógörgők a B szabad tér előtt vannak elhelyezve és a 21, 22, 23, 24, 25 és 26 nyomógörgők elé vannak szerelve (lásd 2. és 3. ábrákat). Az l.ábra 5. lépcsője azt mutatja, hogy az egyik felületelem peremének formáját teljesen megváltoztatjuk és hogy azt, annak külső lg peremrészét a másik 2a perem mellé hajlítjuk vissza. A végleges helyzetet az l.ábra 6. lépcsője szemlélteti. A 2a perem ebben a helyzetben az lg peremen át kifelé hajlik. A következő műveleti lépés, amelyet az l.ábra 7. lépcsője szemléltet, az összekötést (korcolást) ábrázolja, melynek során a 2 felületelem 2c peremének külső végét az 1 felületelem lg peremének külső vége körül hajlítjuk vissza. Az lg peremnek a 2c perem külső végével való végleges összezárását az 1. ábra 8. és 9. lépcsői szemléltetik. A 9. és 10. lépcsők (1. ábra) a köre teljes lehajlítását szemléltetik olyan helyzetben, amely az egymással összefűzött 1 és 2 felületelemek közös síkjával plánparalel. Ily módon hozzuk létre a kész 5 korcot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
