172871. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisérleti állatok, fájdalomérző reakciójának mérésére

5 172871 6 nem-fiziológiás helyzetben kell tartani (a járulékos hatások a fájdalomérzetet jelentősen befolyásolják — Keidet — 1972), a fájdalomreakció szubjektív kiértékelése ezenkívül szintén hátrányos. Ez a kö­rülmény az eredményeket változékonnyá teszi, és 5 ennek kiküszöbölése céljából a méréseket nagy­számú állaton kell elvégezni. Ezzel a módszerrel a gyulladás során fellépő spontán fájdalomérzésről nem lehet adatokat szerezni. Ismert már olyan módszer is gyógyszerek fáj- 10 dalomcsillapító hatásának kiértékelésére, amely gyulladási fájdalom enyhítésén alapul, ahol a gyul­ladásos fájdalmat kutyák hátsó bokájába fecsken­dezett formalin okozta, és azt figyelték, hogy a kutyák ezen bokája erőltetett ügetés során mikor 15 szűnik meg mozogni (Pardo és Rodriguez - 1966, 1968). A bokához speciális vizsgálószerkezetet il­lesztettek, és a kiértékelést az írószerkezeten re­gisztrált pulzusok tették lehetővé. Ez a kiértékelés meglehetősen érzékeny ahhoz, 20 hogy enyhe analgetikumok fájdalomcsillapító ha­tását kimutassa, de nagyon költséges, hiszen beren­dezések, műszerek és kísérleti állatok együttes fel­­használását teszi szükségessé (S-30 kutyából álló csoport kell a szer egyetlen dózisának méréséhez, a 25 kutyák ára azonban magas és gondozásuk is nehéz­ségekbe ütközik), az eljárás így a mindennapos munka során nem használható. A rögzített adatok számszerű kiértékelése nehézkes és nem elég pon­tos. Felismerték, hogy miután kutyák bokájába 30 nátrium-urát oldatot fecskendeztek, a kutyák igye­keztek az érintett végtag tehermentesítésére. Ezen jelenség objektív mérése céljából a kutyákat négy­­mérleges rendszerre helyezték, és az egyes lábak terhelésének változását regisztrálták. (Fujihira és 35 munkatársai - 1971). Fájdalomreakció esetén a megfelelő lábra ható terhelés lecsökkent, a többi lábé pedig nőtt, viszont a nem-szteroid gyulladás­gátlók (acetil-szalicil-sav) ezt a terhelésváltozást megszüntették. Ez a módszer gyulladás által elő- 40 idézett spontán patologikus fájdalomérzés tárgyila­gos mérését már lehetővé tette, és az enyhe anal­getikumok fájdalomcsillapító hatásának kiértékelésé­vel szemben támasztott követelményeket az összes más eljárásnál jobban kielégíti. A módszer hát- 45 ránya, hogy nagyon időigényes és végrehajtásához sok kísérleti állatra van szükség. Ez a magyarázata annak is, hogy még ez a módszer sem felelt meg a mindennapos gyakorlat számára. Az említett hátrányokat döntő többségében a 50 találmány szerinti berendezés kiküszöböli, amely alkalmas kísérleti állatok fájdalomérző reakciójának mérésére, és ahol az állatok ketrecben helyezked­nek el, továbbá a kísérleti állat egyik végtagjának alsó felületén villamosán vezető bevonat van kiké- 55 pezve, és a ketrec alja érintkezés-érzékelő egység részét képezi, ennek kimenetéhez komparátor csat­lakozik, a komparátor kimenete az állat villamosán vezető végtagja és az érintkezés-érzékelő egység közötti érintkezési időt rögzítő áramkörhöz vagy 60 időrögzítő egységhez csatlakozik, a komparátor kimenete az állat villamosán vezetővé tett végtagja és az érintkezésérzékelő egység közötti érint­kezések megszakadásának számát rögzítő áram­körrel is össze van kötve, a berendezésben az 65 említett érintkezést jelző izzólámpás indikátor és az érintkezés-érzékelő egységgel összekötött, annak tisztaságát ellenőrző áramkör van, továbbá a rög­zítő áramkörökhöz a rögzítési időtartamot kijelölő időzítő egység csatlakozik. A találmány egy kiviteli alakjának az érintkezés­érzékelő egysége szabad térben vagy szigetelőn egymással párhuzamosan elhelyezett és egymástól elszigetelt villamos vezetőkből álló két vezető rend­szert tartalmaz, ahol a vezetők a ketrec aljával 0 és 90° közötti, célszerűen 45°-os szöget zárnak be, és a szomszédos vezetők távolsága kisebb az állat villamosán vezetővé tett végtagjának talpszélességé­nél. Egy további kiviteli alaknál az érintkezés­érzékelő egységben az elszigetelt két villamos vezető rendszer Wheatstone híd egyik ágába van kötve, és a híd normál ágába az állati ürülék által okozott átvezetést kompenzáló átkapcsolható ellen­állások vannak kapcsolva, és a komparátor műveleti erősítőjének bemenete a Wheatstone híddal van összekötve. Az összes ismert eljárástól, valamint az ezekhez tartozó berendezésektől lényeges eltérés tapasztal­ható, mivel lehetőség van a fájdalomreakció olyan kiváltására és kiértékelésére, amely a találmány szerinti berendezés révén kóros folyamat (tehát az úgynevezett patológiás fájdalom-Beecher, 1957) által kiváltott fájdalomreakció objektív és folyama­tos mérését teszi lehetővé, továbbá lehetővé teszi a fájdalomközvetítő folyamatos vizsgálatát és kiérté­kelését is, anélkül, hogy a fájdalom fokozásaként további ingerlésre lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a berendezés a fájdalomreakció figyelését nem csupán közvetlenül az irritáló szerv befecsken­dezése után teszi lehetővé, hanem olyan reakció is megfigyelhető, amely szövetkárosodás következté­ben hosszabb lappangási idő során alakul ki. A berendezés alkalmazásakor a patológiás fájdalom által kiváltott reakció mértéke objektiven mérhető és a gyulladásban levő szövet nyomásérzékenysége sem lesz nagyobb (úgynevezett gyulladásos Hype­­ralgesis), amelyet a leggyakrabban használt mód­szereknél eddig figyelemmel kísértek (Randalle és Selitto — 1957). A berendezés másik előnye abból a tényből származik, hogy nem csupán egyetlen célra alkalmas, azaz például egyfajta fájdalom­­kiváltó szer által keltett adott típusú fájdalom­­reakció mérésére, hanem lehetővé teszi széles tar­tományon belül különböző erősségű és karakterű fájdalomstimulánsok vizsgálatát. Olyan fájdalom­­kiváltó szer hatásának vizsgálata is lehetővé válik, amelynek erőssége összhangban van a kívánt céllal, például egy gyenge analgetikus feltételezett fájda­lomcsillapító hatásával, illetve erős analgetikum hasonló hatásával. Amikor egy gyógyszer fájdalom­­csillapító hatását értékeljük, a berendezés lehetővé teszi a fájdalom erősségének számszerű valós meg­figyelését, amikor is a skála nullától 100%-ig ter­jedhet (tehát a 0% olyan fájdalomreakcióhoz tar­tozik, amely nem különbözik az ellenőrző csoport reakciójától, csupán itt fájdalomstimmánst alkal­maztak, a teljes fájdalomcsillapító hatás ezzel szem­ben olyan reakcióhoz tartozik, amely a második 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom