172871. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisérleti állatok, fájdalomérző reakciójának mérésére
5 172871 6 nem-fiziológiás helyzetben kell tartani (a járulékos hatások a fájdalomérzetet jelentősen befolyásolják — Keidet — 1972), a fájdalomreakció szubjektív kiértékelése ezenkívül szintén hátrányos. Ez a körülmény az eredményeket változékonnyá teszi, és 5 ennek kiküszöbölése céljából a méréseket nagyszámú állaton kell elvégezni. Ezzel a módszerrel a gyulladás során fellépő spontán fájdalomérzésről nem lehet adatokat szerezni. Ismert már olyan módszer is gyógyszerek fáj- 10 dalomcsillapító hatásának kiértékelésére, amely gyulladási fájdalom enyhítésén alapul, ahol a gyulladásos fájdalmat kutyák hátsó bokájába fecskendezett formalin okozta, és azt figyelték, hogy a kutyák ezen bokája erőltetett ügetés során mikor 15 szűnik meg mozogni (Pardo és Rodriguez - 1966, 1968). A bokához speciális vizsgálószerkezetet illesztettek, és a kiértékelést az írószerkezeten regisztrált pulzusok tették lehetővé. Ez a kiértékelés meglehetősen érzékeny ahhoz, 20 hogy enyhe analgetikumok fájdalomcsillapító hatását kimutassa, de nagyon költséges, hiszen berendezések, műszerek és kísérleti állatok együttes felhasználását teszi szükségessé (S-30 kutyából álló csoport kell a szer egyetlen dózisának méréséhez, a 25 kutyák ára azonban magas és gondozásuk is nehézségekbe ütközik), az eljárás így a mindennapos munka során nem használható. A rögzített adatok számszerű kiértékelése nehézkes és nem elég pontos. Felismerték, hogy miután kutyák bokájába 30 nátrium-urát oldatot fecskendeztek, a kutyák igyekeztek az érintett végtag tehermentesítésére. Ezen jelenség objektív mérése céljából a kutyákat négymérleges rendszerre helyezték, és az egyes lábak terhelésének változását regisztrálták. (Fujihira és 35 munkatársai - 1971). Fájdalomreakció esetén a megfelelő lábra ható terhelés lecsökkent, a többi lábé pedig nőtt, viszont a nem-szteroid gyulladásgátlók (acetil-szalicil-sav) ezt a terhelésváltozást megszüntették. Ez a módszer gyulladás által elő- 40 idézett spontán patologikus fájdalomérzés tárgyilagos mérését már lehetővé tette, és az enyhe analgetikumok fájdalomcsillapító hatásának kiértékelésével szemben támasztott követelményeket az összes más eljárásnál jobban kielégíti. A módszer hát- 45 ránya, hogy nagyon időigényes és végrehajtásához sok kísérleti állatra van szükség. Ez a magyarázata annak is, hogy még ez a módszer sem felelt meg a mindennapos gyakorlat számára. Az említett hátrányokat döntő többségében a 50 találmány szerinti berendezés kiküszöböli, amely alkalmas kísérleti állatok fájdalomérző reakciójának mérésére, és ahol az állatok ketrecben helyezkednek el, továbbá a kísérleti állat egyik végtagjának alsó felületén villamosán vezető bevonat van kiké- 55 pezve, és a ketrec alja érintkezés-érzékelő egység részét képezi, ennek kimenetéhez komparátor csatlakozik, a komparátor kimenete az állat villamosán vezető végtagja és az érintkezés-érzékelő egység közötti érintkezési időt rögzítő áramkörhöz vagy 60 időrögzítő egységhez csatlakozik, a komparátor kimenete az állat villamosán vezetővé tett végtagja és az érintkezésérzékelő egység közötti érintkezések megszakadásának számát rögzítő áramkörrel is össze van kötve, a berendezésben az 65 említett érintkezést jelző izzólámpás indikátor és az érintkezés-érzékelő egységgel összekötött, annak tisztaságát ellenőrző áramkör van, továbbá a rögzítő áramkörökhöz a rögzítési időtartamot kijelölő időzítő egység csatlakozik. A találmány egy kiviteli alakjának az érintkezésérzékelő egysége szabad térben vagy szigetelőn egymással párhuzamosan elhelyezett és egymástól elszigetelt villamos vezetőkből álló két vezető rendszert tartalmaz, ahol a vezetők a ketrec aljával 0 és 90° közötti, célszerűen 45°-os szöget zárnak be, és a szomszédos vezetők távolsága kisebb az állat villamosán vezetővé tett végtagjának talpszélességénél. Egy további kiviteli alaknál az érintkezésérzékelő egységben az elszigetelt két villamos vezető rendszer Wheatstone híd egyik ágába van kötve, és a híd normál ágába az állati ürülék által okozott átvezetést kompenzáló átkapcsolható ellenállások vannak kapcsolva, és a komparátor műveleti erősítőjének bemenete a Wheatstone híddal van összekötve. Az összes ismert eljárástól, valamint az ezekhez tartozó berendezésektől lényeges eltérés tapasztalható, mivel lehetőség van a fájdalomreakció olyan kiváltására és kiértékelésére, amely a találmány szerinti berendezés révén kóros folyamat (tehát az úgynevezett patológiás fájdalom-Beecher, 1957) által kiváltott fájdalomreakció objektív és folyamatos mérését teszi lehetővé, továbbá lehetővé teszi a fájdalomközvetítő folyamatos vizsgálatát és kiértékelését is, anélkül, hogy a fájdalom fokozásaként további ingerlésre lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a berendezés a fájdalomreakció figyelését nem csupán közvetlenül az irritáló szerv befecskendezése után teszi lehetővé, hanem olyan reakció is megfigyelhető, amely szövetkárosodás következtében hosszabb lappangási idő során alakul ki. A berendezés alkalmazásakor a patológiás fájdalom által kiváltott reakció mértéke objektiven mérhető és a gyulladásban levő szövet nyomásérzékenysége sem lesz nagyobb (úgynevezett gyulladásos Hyperalgesis), amelyet a leggyakrabban használt módszereknél eddig figyelemmel kísértek (Randalle és Selitto — 1957). A berendezés másik előnye abból a tényből származik, hogy nem csupán egyetlen célra alkalmas, azaz például egyfajta fájdalomkiváltó szer által keltett adott típusú fájdalomreakció mérésére, hanem lehetővé teszi széles tartományon belül különböző erősségű és karakterű fájdalomstimulánsok vizsgálatát. Olyan fájdalomkiváltó szer hatásának vizsgálata is lehetővé válik, amelynek erőssége összhangban van a kívánt céllal, például egy gyenge analgetikus feltételezett fájdalomcsillapító hatásával, illetve erős analgetikum hasonló hatásával. Amikor egy gyógyszer fájdalomcsillapító hatását értékeljük, a berendezés lehetővé teszi a fájdalom erősségének számszerű valós megfigyelését, amikor is a skála nullától 100%-ig terjedhet (tehát a 0% olyan fájdalomreakcióhoz tartozik, amely nem különbözik az ellenőrző csoport reakciójától, csupán itt fájdalomstimmánst alkalmaztak, a teljes fájdalomcsillapító hatás ezzel szemben olyan reakcióhoz tartozik, amely a második 3
