172871. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisérleti állatok, fájdalomérző reakciójának mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172871 IhI B ejelentés napja: 1975. IV. 16. (RE-569) Nemzetközi osztályozás: A 61 B 5/16 Közzététel napja: 1978. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Hálek Jan mérnök, dr. CSc Jezdinsky Jaroslav kutató, Rektorát University Palackého v Olomouc, Csehszlovákia Olomouci, Olomouc, Csehszlovákia Berendezés kísérleti állatok fájdalomérző reakciójának mérésére 1 A találmány tárgya berendezés kísérleti állatok fájdalomérző reakciójának mérésére. Az ilyen típusú berendezések nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak, mivel ezeket új fájdalomcsillapító gyógyszerek farmakológiái vizsgálataihoz 5 használják fel. Kísérleti állatok fájdalomérzését mérő berendezések közül már számos típus ismert, de ezek mindazonáltal nem tudtak kielégítő mérési eredményeket biztosítani. Az ilyen berendezések legnagyobb hátrányát az képezte, hogy a védekező 10 gerinckötegi reflexek elvén alapulnak (Charpentier- 1964), de nem nyújtanak lehetőséget a reakció intenzitásának tárgyilagos megbecsülésére és számszerű kifejezésére. Ismertek egyéb eljárások, amelyek egy-egy pszichológiai összetevővel kapcso- is latban különböző fájdalomreakciókat értékelnek ki, de ezek nagyon bonyolultak és végrehajtásukhoz olyan sok időre van szükség, hogy a mindennapi munka során felhasználásukra nem kerülhet sor, és nem is képesek valós objektív reakciómérés elvég- 20 zésére. (Charpentier-1961, Evans-1961, Römer—1968, Weiss és Laties—1961, Weitzman és Ross—1962 stb,). Ismertek olyan berendezések is, amelyek a hőingerlés élve alapján működnek, amikor is a kísér- 25 le ti állatokat (egereket, patkányokat) olyan módon teszik ki hősugárzásnak, hogy a hő a rögzítőketrecben elhelyezett állat farkának a hegyét éri, vagy az állat bőrfelületének egyéb területét ingerli, és azokat az intervallumokat mérik, (latentia idő), 30 2 amikor reflektorikus görcsös kígyózó mozgás észlelhető (D’Amour és Smith—1941, Arcoli és Lewis—1945, Pfeifer és társai—1972). Az ilyen berendezések egy másik változata is ismert, amelynél egereket olyan edénybe helyezik, amelynek alját magas hőmérsékletre, közelítően 55 C°-ra melegítették. Ebben az esetben a gyógyszer fájdalomcsillapító, azaz analgetikus hatása abban nyilvánul meg, hogy az egerek hosszabb időszakonként nyalják mancsaikat, vagy ritkábban próbálnak ugrással elmenekülni (Eddy és Leimbach—1953). Mindezen esetek olyan berendezésekre vonatkoznak, amelyekkel enyhe analgetikumok hatása figyelhető meg, például az acetil-szalicil sav típusúaké, továbbá a morfin antagonista csoporthoz tartozó fájdalomcsillapítóké (Grossman és társai - 1960, Wilhelmi és társai - 1968, Archer és társai - 1972). Ismertek olyan berendezések is, amelyek mechanikai nyomás révén okoznak fájdalmat, amikor is úgynevezett artériás szorítót helyeznek az egér farkára (Hafner-1929, Herz-1962, Metys és társai - 1971), vagy egy dugattyú révén patkány farkára vagy mancsára fokozódó nyomást gyakorolnak (Grien és társai — 1951, Collier és társai 1956, Winder és társai — 1966). Ebben az esetben az analgetikus hatást annak alapján értékelik ki, hogy állandó vagy növekvő nyomás során a fájdalomreakció (kiáltás, harapás, menekülési kísérlet) hosszabb időközökben következik be. A fokozódó nyomás alatt például azt étjük, hogy a nyomás-172871
