172870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő fa, főként városi díszfa értékének megállapítására
9 172870 10 jelentkező különbözőség miatt sem. Egy szép virágú, szép habitusú színes lombú fa látványa ugyanis olyan pszichikai felüdülést jelenthet a szemlélő részére, amely egészségvédelmi szempontból sokszor értékesebb a környezet-kondicionáló funkcióknál (árnyékhatás, oxigén-kibocsátás, levegőtisztítás, porfogás, zajszűrés stb.). A növények esztétikai hatása nemcsak áttételes egészségvédelmi funkcióként érvényesül, hanem az emberi környezet (városkép) művészi alakításának is olyan fontos tényezője, amelynek reprodukálásához esetleg évtizedekre van szükség. A fa fajtájából adódó módosítási faktor esetleg ugyancsak 1,0—2,0 közötti szorzószám-tartományban vehető figyelembe, az alacsonyabb tényezőhöz kisebb levelű fák, pl. fűzfa, akácfélék stb. a magasabb tényezőkhöz például a platán, vadgesztenye tar- 5 tozik. Egy ostorfa (Celtis) esetében az együttható például 1,2-nek választható. Amennyiben elkerülhetetlen okból idős fát kell kivágni, a fent ismertetett módok valamelyikével megállapított fa-értékhez a kivágással kapcsolatos 10 költségeket is hozzá kell számítani. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére szolgáló, példakénti táblázat-mintát közlünk. Faérték felvételi lap 5. táblázat Budapest város az 1-es szorzó értéke 60 Ft 1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8 9 A fa neme Címe, utca házszám Becsült kora [év] Kortól függő szorzó Alapérték Együttható lombkorona állapot szerint Együttható elhelyezkedési övezet szerint Együttható a fa neme szerint A fa tényleges értéke (5 x 6x7) Celtis (ostorfa) Budapest, Margit-szi-30 84 84 x 60 = 5040,- 1,0 1,0 (belterület) 1,2 6048 Ft get számyhíd Budapest, 1975. augusztus 15. Aláírások A táblázattal kapcsolatban az alábbiakban annak használatához útmutatást közlünk: 40 Az 1. számú rovatba a fa botanikus nevét kell írni. A 2. számú rovat kitöltése azért szükséges, hogy a fa helye egyértelműen meghatározható legyen, ez a termelőhelyi együttható alkalmazásához szükséges. 45 A 3. számú rovatba a fa becsült kora kerül. Ha a fa a tíz éves időköznél pontosabban becsülhető, vagy adatunk van arra, hogy a fa például 45 éves, akkor a két határ évtized szorzó átlagával számolunk, vagyis ebben az esetben 50 160 + 300 ás a fa alapértékét ezzel a szorzóval kell kiszámítani. Az átlagnál kisebb levelű akác, kőris, fűz vagy gyengébb növekedésű nyír fajok a valóságosan becsült komái esetleg 10 évvel alacsonyabban sorolhatók be, és ezt már a 3. 60 rovatban is így kell szerepeltetni. A fenyőféléket a valóságos koruk szerint kell besorolni, mert egész évben díszlenek. (Különlegesen szép és értékes fák esetében a 8. rovatban külön szorzószámot kell alkalmazni.) 65 A 4. számú rovatban az alábbi szorzókat kell alkalmazni a becsült kortól függően: 3 éves szokvány csemete szorzó szám 1 10 éves fa szorzó szám 10 20 éves fa szorzó szám 40 30 éves fa szorzó szám 84 40 éves fa szorzó szám 160 50 éves fa szorzó szám 300 60 éves fa szorzó szám 500 70 éves fa vagy idősebb szorzó szám 700 egyedi védett fa szorzó szám 1000 Az 5. számú rovatban a szorzószám alkalmazásával kialakított alapérték kerül. Az 1-es szorzó értékét a faérték felvételi lap jobb felső sarkán keli feltüntetni, ez az adott városban és az értékfelvétel időpontjában érvényes, három éves szokvány csemete faiskolai ára pénzben kifejezve. Ha például ez 60 Ft, akkor a 40 éves fa alapértéke 160 x 60 = 9 600 Ft A 6. számú rovatba a lombkorona állapota szerinti együttható kerül. Háromféle együttható lehetséges, teljesen ép lombkorona esetében 1,0, kissé csonkult, visszavágott lombkorona esetében 5
