172870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő fa, főként városi díszfa értékének megállapítására
5 172870 6 időpontban érvényes faiskolai árak képezik a számítás alapját. Végső kihatásában a találmány jelentősen hozzájárul a zöldterületek védelméhez, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldásához. 5 A találmányt a továbbiakban példa alapján ismertetjük részletesen. Több éven át több száz különböző korú és fajtájú fa lombkoronájának leveleit számoltuk meg. A számlálás módszere az volt, hogy négyzethálós 10 papírlapra felvázoltuk a fa ágrendszerét, és a levélszámlálást négyszögenként hajtottuk végre. Nagyobb fák esetén két ellentétes nézetből számláltuk meg a leveleket. E levélszámlálási munka alapján a következő táblázatban foglalt 15 értékpár-rendszert állítottuk össze: 1. sz. táblázat A fák kora A levelek száma (kerekítve) A levelek mennyiségét kifejező szorzószám 20 3 éves szokvány csemete 500 1 25 10 éves fa 5 000 10 20 éves fa 20 000 40 30 30 éves fa 42 000 84 40 éves fa 80 000 160 50 éves fa 150 000 300 35 60 éves fa 250 000 500 70 éves vagy idősebb 350 000 700 40 A táblázatban levelek számát reprezentáló kerekített értékek a több száz számlálás eredményeként nyert adatok súlyozott számtani átlagai. Súlyozott számtani átlagon azt értjük, hogy egy-egy korcsoporton belül több, egymástól eltérő 45 levélméretű fajta fa esetében végeztünk levélszámlálást, és a kapott eredményekből a levélméretből származó eltéréseket figyelembe véve képeztünk átlagértékeket. A kisebb levelű fajok esetében kapott viszonylag nagy levélszámot az átlagoláshoz 50 arányosan csökkentettük, vagy/és a nagyobb levelű fajok esetében kapott viszonylag kisebb levélszámot az átlagoláshoz arányosan növeltük, így egy, a fajoktól független, de a célnak megfelelő átlagértéket kaptunk. A levélszámlálások során kitűnt 55 egyébként, hogy a kisebb levelű fafajtákon csaknem arányosan található több levél, mint a nagyobb levelű fafajokon, tehát azonos korú fák lombkorona-nagysága a jelen találmány által kitűzött feladat megoldásához azonosnak tekint- 60 hető. Kiindulási alapnak a 3 éves, ősszel kiültetett szabvány-minőségű sor - vagy parkfa — csemetét tekintettük. (Magyarországon az MSZ 13 290sz. szabvány pontosan előírja a díszfák minőségét.) 3S0 000 levélnél többet nem sikerült megszámol- 65 nunk. A táblázat tíz évenkénti beosztását az indokolja, hogy a városi kertészetek nem mindenütt vezetnek nyilvántartást a kiültetések időpontjáról, de a szakemberek a fa értékelésekor tíz éves toleranciával meg tudják becsülni a fa korát. Amennyiben pontos kiültetési időpont áll rendelkezésre, úgy a szorzó számskálán a fa korának megfelelő két pont között kell átlagot számítani. A levélszámlálással megállapított, az 1. táblázatban foglalt értékpár-rendszer arányainak helyességéről számítási módszerrel is meggyőződtünk. E módszer lényege, hogy a fákat a lombkorona alakja szerint kategorizáltuk, és a leggyakrabban előforduló lombkorona-alakokra (félgömb-, henger-, kúp alak) különböző korcsoportokban több száz fának kiszámítottuk a térfogatát, és az így nyert adatokból számtani átlag-képzéssel átlagos lombkorona-térfogatokat határoztunk meg az egyes korcsoportokhoz, és az így nyert értékpárokhoz szorzószámsort rendeltünk. A kapott eredményeket az alábbi táblázatokba foglaltuk: 2. táblázat A fák kora és a lombkorona térfogata közötti összefüggés kúp alakú fák esetében: Fák kora Korona köbtartalma 1000 cm3 Szorzó számok 3 éves szokvány csemete 210 1 10 éves fa 2 093 10 20 éves fa 8 570 41 30 éves fa 22 290 106 40 éves fa 45 060 215 50 éves fa 82 270 393 60 éves fa 130 240 620 70 éves fa 182 300 866 3. táblázat A fák kora és a lombkorona térfogata közötti összefüggés félgömb alakú fák esetében: Fák kora Korona köbtartalma 1000 cm5 Szorzószám 3 éves szokvány csemete 230 1 10 éves fa 2 350 10 20 éves fa 9 430 41 3
