172862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ojtott cellulóz-alapú kopolimerek abszorpcióképességének növelésére
5 172862 6 nak hidrolizálására a kopolimer rostjait előnyösen visszafolyató hűtő alkalmazásával végzett forralás közben valamilyen erős bázis, például nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid vagy lítium-hidroxid oldatának fölöslegével reagáltatjuk. Az említett oldat koncentrációja mintegy l-50súly% és a hidrolízis hőmérséklete szobahőmérséklet és a hidrolizálási reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti lehet. A találmány szerinti ojtott cellulóz-alapú kopolimer előállításának egy előnyös foganatosítási módja értelmében úgy járunk el, hogy először cérium(IV)-ammónium-nitrát iniciátor-oldatot készítünk 100 ml 1 N salétromsavban 10 millimól cérium(IV)-só feloldása útján Schwab, E. és munkatársai módszerével [TAPPI, 45, 390 (1962)]. Ezután facellulózt diszpergálunk vízben, majd a diszperzión keverés közben száraz nitrogéngázt buborékoltatunk keresztül. A kevert diszperzióhoz ezután a nitrogéngáz folyamatos átbuborékoltatása mellett kis mennyiségű iniciátor-oldatot adunk, majd hozzáadjuk a hidrolizálható (vagyis az akrilnitril) és a nem-hidrolizálható monomer (vagyis a metil•metakrilát vagy az etil-akrilát) keverékét. A beadagolt monomer összsúlya rendszerint a facellulóz súlyának legalább négyszerese. Miután a reakcióelegyet a kívánt időn át (rendszerint mintegy 1—4 óra) állni hagytuk, a képződött kopolimerrostokat mossuk, az előzőekben ismertetett módon hidrolizáljuk, ismételten mossuk és szárítjuk. C é ri u m(I V)-ammónium-nitrát iniciátor-oldatot készítünk úgy, hogy céríum(IV)-sót feloldunk 1 normál salétromsavoldatban 10 millimól/100 ml arányban. Keverővei, gázbuborékoltató csővel és adagolótölcsérrel felszerelt háromnyakú lombikba bemérünk 500 ml vizet és 5 g facellulózt. A facellulózt a vízben keverés útján diszpergáljuk, majd folyamatos keverés közben a diszperzión 15 percen át száraz nitrogéngázt buborékoltatunk keresztül. A nitrogéngáz átbuborékoltatása mellett a kevert diszperzióhoz ezután a fenti cérium(IV)-ammónium-nitrát iniciátor-oldatból 12,5 ml-t, majd 5,5 g metil-metakrilát és 15,0 g akrilnitril keverékét adjuk, ezután pedig a reakcióelegyet szobahőmérsékleten tartjuk 1 órán át. Egy óra elteltével a kapott hidrolizálatlan kopolimer szálakat kiemeljük és Büchner-tölcsérbe helyezzük, ahol vízzel és acetonnal alaposan átmossuk. Az így mosott szálakat ezután fölöslegben vett 6%-os nátrium-hidroxid-oldattal 0,5 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazása mellett a hidrolizálható polimercsoportok hidrolizálására. A kapott hidrolizált polimer szálakat ezután vízzel alaposan átmossuk, a fölös vizet kisajtoljuk és a szálakat szárítókemencében 100C°-on cellulózlemezzé szárítjuk. A kapott termék összetételét az I. táblázatban (5. minta) adjuk meg. 1 példa A találmány szerinti ojtott cellulóz-alapú kopolimer rostok abszorpcióképessége lényegesen nagyobb (mintegy 4—9-szer nagyobb), mint a nem-modifikált facellulózé, ugyanakkor a találmány szerinti kopolimer megtartja a rostos jellegét. Továbbá a találmány szerinti kopolimer rostok nem ridegek és a homifikáció sem jelentkezik esetünkben, ellentétben a technika állása szerint ismert eljárásokkal előállított modifikált cellulózrostokkal. A találmány szerinti kopolimer rostok további rendkívül előnyös és rendkívül meglepő tulajdonsága az, hogy nem éghetők, míg a nem-modifikált cellulóz rostok nagymértékben éghetők. A találmány szerinti kopolimer rostokból készült abszorbeáló termékek tehát rendkívül előnyösen alkalmazhatók olyan helyeken, ahol szigorú tűzrendészet! elővigyázatosságra van szükség, így kórházakban, rendelőintézetekben és egyéb egészségügyi létesítményekben. A találmány szerinti ojtott cellulóz-alapú kopolimer rostok felhasználhatók önmagukban vagy nem-modifikált cellulózrostokkal vagy más, abszorbeálni képes anyagokkal összekeverve például abszorbeálni képes pelenkák, tamponok, havi kötők és spongyák előállítására. Felhasználhatók továbbá nem-szőtt, textiliák előállítására, amelyek viszont ugyancsak például abszorbeálni képes pelenkák, tamponok és spongyák gyártásában hasznosíthatók. A találmányt közelebbről az alábbi, nem korlátozó jellegű kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon járunk el azzal a különbséggel, hogy váltakozó mennyiségben használjuk a metil-metakrilátot és az akrilnitrilt. Az utóbbi két vegyület mennyiségét, valamint a kapott termékek összetételét az I. táblázatban adjuk meg. 3. példa A 2. példában ismertetett módon járunk el azzal a különbséggel, hogy metil-metakrilát helyett etil-akrilátot használunk. Az alkalmazott etil-akrilát és akrilnitril mennyiségét, valamint a kapott termékek összetételét a II. táblázatban adjuk meg. 4. példa Az 1., 2. és 3. példákban előállított cellulózlemezeket szálfoszlányokká aprítjuk, majd abszorbens tamponná formázzuk, összehasonlítási célokból nem-modifikált papírcellulózból is tampont készítünk. A tamponok folyadékvisszatartó képességét a Textile Res. J., 37, 356-366 (1967) irodalmi helyen részletesen ismertetett módon mérjük. Röviden e mérés abban áll, hogy a mintaként használt tampont olyan Büchner-tölcsérben helyezzük el, amely pórusos fenéklemezzel van ellátva és a mintát úgy rögzítjük, hogy állandó súlyt tartunk rajta szabványosított terhelő nyomás biztosítására. 3