172862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ojtott cellulóz-alapú kopolimerek abszorpcióképességének növelésére
MAGYAR SZABADALMI 172862 népköztársaság LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. IV. 10. (PE—950) Közzététel napja: 1978. V. 27. C 08 B 15/00 l.'i!i.u!á!:il ORSZÁGOS í# TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. V. 31. HIVATAL Feltalálók: Tulajdonos: Chatterjee Pronoy tudományos munkatárs, Spotswood, Personal Products Company, Milltown, Jr. Schwenker Robert tudományos munkatárs, Belle Mead, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás ojtott cellulóz-alapú kopolimerek abszorpcióképességének növelésére 1 A találmány tárgya eljárás ojtott cellulóz-alapú kopolimerek abszorpcióképességének növelésére. Ismeretes, hogy a cellulózszál a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható, abszorpcióra képes termék alapanyaga. Tekintettel arra, hogy ezen 5 anyagok abszorpcióképességével szemben egyre nagyobb követelményeket támasztanak, állandó jelleggel törekednek a természetes és a regenerált cellulózszál abszorpcióképességének növelésére. Figyelembe véve, hogy a cellulóz a természetben 10 előforduló polimer és nem ember által szintetizált termék, szerkezete nem alkalmas kopolimerizációs módszerekkel történő módosításra, mint azt a szintetikus polimerek esetében általában teszik- Mindazonáltal a cellulózszálak abszorpcióképességét 15 kémiai szerkezetének módosítása útján növelni lehet. Az erre ismert módszerek az alábbiak: (1) a cellulózszál eredeti hidroxilcsoportjainak új kémiai csoportokkal történő helyettesítése, (2) a cellulózláncok térhálósítása, (3) új csoportok bevitele és 2C azok térhálósítása, és (4) a cellulózvázra polimer oldalláncok ojtása. Ezeket a kémiai módosításokat általában folyékony (előnyösen vizes) szuszpenzióban végzik és a képződött módosított szálakat azután cellulóz- 25 lemezzé szárítják, a lemezt pedig ezt követően szálfoszlányokká aprítják. Bár általában ezekkel az ismert módszerekkel a módosítatlan cellulóznál jobban abszorbeáló cellulózszálak állíthatók elő, ezek a szálak rendszerint nagymértékben ridegek és így 30 2 igen könnyen elveszítik szálszerkezetüket, vagyis igen rövid szálakká vagy akár porrá aprítódnak már olyan enyhe mechanikai behatás hatására, mint például a cellulózlemez aprítására szálfdszlányokká. Megállapítottuk továbbá, hogy ezek az ismert eljárásokkal előállított termékek nagymértékben hajlamosak arra, hogy a szálak között kötések és ezáltal csomó-jellegű agglomerátumok (melyek szilárd gyantához hasonlóak) alakuljanak ki, amikor vizes szuszpenzióból cellulózlemezzé szárítják őket. Ezt a jelenséget homifikációnak nevezik. Ezek a csomók nem rostosak és így amikor a cellulózlemezt szálfoszlányokká aprítják, akkor a csomók porrá törnek vagy egyben maradnak, mindkét formában azonban alkalmatlanok abszorbeáló kötözőanyagokhoz. így megállapítható, hogy bár a technika állása szerint ismert eljárásokkal előállított modifikált cellulózszálak abszorpcióképessége nagyobb, mint a nem modifikált cellulózszálaké, ezt a megnövelt abszorpcióképességet azonban csökkent mértékű lágyságuk és más kívánatos szálminőségi jellemzőik rosszabbodása károsan ellensúlyozza. Tekintettel arra, hogy a későbbiekben ismertetendő találmány szerinti eljáráshoz a fenti (4) pont alatti megoldás áll a legközelebb, e megoldásra példaképpen megemlíthetjük a 2 051 698 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratot és Rogovin, Z. A. „Synthesis of grafted cellulose" című publikációját (Defense Documentation Centre. 172862
