172858. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő

3 172858 4 panelhez képest hosszanti irányban vannak kiala­kítva, bár szükség esetén harántirányban is elhelyezhetők. A belső járatok el vannak látva olyan bevezető és kivezető részekkel, amelyek a fejrészekből a panel szélei felé ágaznak ki, és beömlő illetve kiömlő nyílásokként szolgálnak a hőcserélő közeg számára. A fejrészek legalább 91°-os, általában 92° és 100° közötti szöget zárnak be a hőcserélő közeg áramlási irányával és a bevezető illetve kivezető részekkel szintén. Ezen­kívül a fejrészek előnyösen el vannak látva olyan egymáshoz kötött fémrészekkel, amelyek növelik a fejrészek szilárdságát, javítják a folyadék áram­lásának szabályozását és irányítottságát, valamint megszakításokat iktatnak be a hőcserélő közeg áramlási terébe. A jelen találmány szerinti panel az eddigiekhez ■képest jelentős előnyökkel rendelkezik. A fejrészek és a bevezető illetve kivezető részek közötti szög miatt általában rézsútos fejrészek kötött részeket is tartalmaznak, és úgy vannak méretezve, hogy a folyadék eloszlása egyenletes legyen. Továbbá a jelen találmány szerinti rézsútos fejrészek hatásosan elvezetik az egységből nemcsak a folyadékot, hanem az összegyűlt gázokat is, megakadályozva ezáltal a gázdugókat. Ezenkívül a fejrészekben levő összekötött részek növelik a fejrészek szilárdságát, javítják a folyadékáramlás szabályozását és irányí­tottságát, a hőcserélő közeg áramlásában szigeteket képeznek és elősegítik az egységen belüli egyenletes foiyadékeloszlást. Amint a fentiek során említettük, a találmány szerinti hőcserélő javasolt kiviteli alakja belső folyadékjáratokkal ellátott és hagyományosan fe­ketére festett fémpanelből áll, amelyet a továbbiak­ban részletesebben le fogunk írni. Mindazonáltal a jelen találmány koncepciója célszerűen alkalmaz­ható bármely egyéb típusú, például fröccsöntött kivitelű hőcserélők esetén is. Miután a jelen találmány koncepciója mégis a belső járatokkal rendelkező fémpanelek esetében a legelőnyösebb, a találmányt az alábbiak során egy ilyen tipusű rendszer kapcsán fogjuk részletesen leírni. A leírásban említett ábrák közül az 1 2 3 4 5 6 1. ábra a találmány szerinti panelek egyik lehetséges alkalmazási módját szemlélteti. A 2. ábrán egy fémlemez perspektivikus képét láthatjuk, a felületére helyezett mintázat hegesztés­gátló anyagból van. A 3. ábra szintén perspektivikus nézetben mutatja az összeállított nyers fémpanelt, amely két egymásra helyezett fémlemezből és az általuk közrefogott hegesztésgátló mintázatból áll. A 4. ábrán is perspektivikus nézetben láthatjuk a 3. ábra szerinti lemezeket, amint egy pár préshenger között áthaladva éppen összehegednek. Az 5. ábrán felülnézetben láthatjuk a találmány szerinti panelt a cső alakú belső járatokkal, amelyek a panel vastagságát alkotó különálló rétegek között a hegesztésgátló anyaggal bevont területeken foglalnak helyet. A 6. ábra az 5. ábra 6-6 jelű vonala mentén szerkesztett keresztmetszet részletét mutatja. A i 7. ábra egy másik változat szerint kialakított csőkeresztmetszetet ábrázol. A 8, 9, 10, 11, 12 és 13. ábrákon a jelen találmány szerint tervezett panel többi változatait láthatjuk felülnézetben. A jelen találmány szerinti paneleknek egy szoláris fűtőrendszerben való alkalmazását láthatjuk az 1. ábrán. Eszerint a jelen találmány szerinti 10 panelek a 12 épület 11 tetején foglalnak helyet, és valamilyen alkalmas módon a 13 és 14 vezetékek segítségével az épületben levő berendezéshez csatlakoznak. A csatlakozások nincsenek ábrázolva. Egy hagyományos szivattyú vagy hasonló a 12 épület belsejéből hideg vizet nyom pl. a 13 vezetékbe. Ez a víz végigfolyik a 13a elosztócsövűn és szétosztódik a 10 panelekbe. A napenergia által felmelegített víz keresztüláramlik a 10 paneleken, összegyűlik a 14 a gyűjtőcsőben, és befolyik a 14 vezetékbe. A felmelegített vizet ezután vagy tárolóba vezetik, vagy az épület belsejében levő hőcserélő rendszer segítségével hasznosítják. Ter­mészetesen, ha szükséges, a víz áramlási iránya fordított is lehet, vagyis a hidegvíz a 14 vezetéken keresztül is kiömölhet és a 13 vezetékben is összegyűlhet. Továbbá a jelen találmány szerinti szoláris fűtőrendszer más alkalmas környezetben is működésképes. Így például a talaj felszínére is lehet telepíteni, csak biztosítani kell a szél vagy a súlyerő által okozott elmozdulások ellen. A jelen találmány szerinti szoláris fűtőrendszer felhasz­nálható lakásfűtési célokra, főként melegvíztermelés útján. Például három darab 2,4 x 1,2 m felületű, találmány szerinti panel segítségével hatásosan el lehet látni négy átlagos háztartás melegvízszükségle­tét. További változatként említjük, hogy a találmány szerinti szoláris panelek felhasználhatók még úszómedencék vizének melegítésére, valamint háztartási gázzal vagy olajtüzeléssel működő vízmelegítők vizének előmelegítésére. A folyadékot célszerű zárt rendszerben tartani a szoláris fűtőrendszerben felmelegített vízzel, és egy elszi­getelt ciszternába vagy tartályba vezetni. Ilyen módon a napos időben felmelegített folyadékot tartalékolni lehet a hűvös, felhős napokra vagy az éjjelekre, amikor a panelekben levő folyadék nem tud a kellő hőmérsékletre felmelegedni, ahhoz hogy a felhasználási ponton megfelelő fűtőhatást fejtsen ki. A szoláris fűtőberendezés tetején ajánlatos egy termosztátot beiktatni és ezt úgy beálb'tani, hogy a cirkuláltató szivattyú bekapcsolódjon, ha a hőmér­séklet elért egy előre beállított értéket. Ilyenkor a szivattyú a fentebb már kifejtett módon áramol­tatni fogja a vizet a rendszeren keresztül. Amint már említettük, a jelen találmány a leírt szoláris fűtőrendszerben optimális hatásfokot biz­tosító panel méretezésére vonatkozik. A panel gyártása célszerűen a 2 609 002 sz. Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás szerint végezhető. A 2. ábrán egy egyszerű 20 fémlemezt láthatunk, pl. alumíniumból vagy rézből, vagy ezek valamilyen ötvözetéből, amelynek sík 21 felületén összehegedésgátló 22 anyagból való mintázat van, a megvalósítani kívánt végső járatrendszernek meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom