172838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bányatérségek egymástól történő elválasztására, főleg gázkitörésveszély esetére
3 172838 4 kezdik meg a hasznos ásványrétegek megközelítését. Ezek a bányavágatok általában a gázt tartalmazó rétegeket keresztezik vagy érintik. A rétegek megközelítésekor vagy keresztezésekor a kőzetrétegben nyomás alatt levő gáz a bányavágatba áramlik, amelyet szokásos esetben egy másik bányavágattal az áthúzó légáramba vezetnek, ahonnan a kihúzóakna felé távozik. A munkahelyeken már szennyezett (pl. gázzal szennyezett) levegőáramot - kihúzó légáramnak, a friss levegőáramot — behúzó légáramnak nevezik. Egy-egy bányaüzemnél a fő behúzó légáramot bányaszintenként, és a bányaszinteken belül is a munkahelyek számától függően részlégáramokra osztják, majd a kihúzó részlégáramokat újból egybeterelve távolítják el. A bányavágatok kihajtása során, amíg az áthúzó szellőztetést biztosítani nem tudják, az áthúzó légáramból a bányavágatba szerelt légcsatornán keresztül ventillátorral szívatják el a szennyezett levegőt, vagy nyomatják be a friss levegőt. A bányaüzemekben általában a rétegek megközelítésének munkálatai (feltárás) bányavágattal ún. feltáróvágatokkal, a már érintett vagy keresztezett rétegek lefejtésével egyidőben történik. Gyakori, hogy a feltáróvágat egyik szakaszából már fejtést művelnek, míg a másik szakaszán tovább folytatják a rétegek újabb részeinek megközelítését. Ilyen jellegű szervezés gazdasági megfontolásokból történik. Ha a tovább folytatott feltárás során megközelített rétegekben gázkitörésre hajlamos zóna van, a szokásos és előírt védekezési módszerek mellett is gázkitörés következhet be, amely a feltáróvágatból már művelés alatt álló fejtési munkahelyeket, a feltáróvágatban elhelyezett kiszolgáló villamosberendezéseket is eláraszthatja, robbanásveszélyt és a munkahelyen a dolgozók életét és testi épségét veszélyeztetve. A szakirodalom pl.: dr. Szirtes Lajos „Szén és gázkitörések leküzdése” (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1971.) 153. p. felsorolja a védekezési módszereket és ezek között nem egy eljárás előírja, védekezés céljából, a gázkitörés előre meghatározott időpontban történő kiváltását, pl.: provokációs robbantás, vagy hidraulikus teleproncsolás végrehajtásával. Akár előre meghatározott időpontban, akár váratlanul a gázkitörés intenzitásától függően, a tapasztalati adatok szerint, a kitört gáz terjedési sebessége elérheti a 6-7,5 m/sec sebességet. (Ugyanott 267. p.) Konkrét esetek tényszerű elemzéséből megállapították, hogy a gázmennyiségtől és a kitörés intenzitásától függően a gáz a kihúzó vágatokon a főszellőztető adott depressziója esetén nem tud eltávozni, és ezért kisebb vagy nagyobb mértékben a gáz egy része a szellőztető légárammal szemben is elárasztja a behúzó vágatokat és az arra kapcsolódó egyéb bányatérségeket pl.: fejtéseket, mozdonyszállítási útvonalat, elektromos energia átalakító és továbbító berendezéseket stb. is. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a gázkitörések nagyságát és intenzitását jelenlegi ismereteink szerint előre nem tudjuk meghatározni, akár védekezés céljából kiváltott, akár váratlan gázkitörésről van szó, belátható, hogy minden veszélyes munkahelyen és a veszélyeztetett bányatérségekben, pl.: a behúzó légáramra kapcsolt munkahelyeken is óvintézkedéseket kell tenni. A szakemberek óvintézkedésekként az ilyen esetekre csak egy megoldást ismertek: védekezés céljából kiváltott gázkitörésnél pl.: provokációs robbantásnál, a veszélyes és veszélyeztetett bányatérségek teljes kiürítését, a dolgozók kivonását és a teljes feszültségmentesítést. Attól függően, hogy egyes országokban milyen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek, a veszélyeztetett bányatérségek nagyságát különbözőképpen határozták meg. Pl.: a Német Demokratikus Köztársaságban a Werrai kálisóbányászatban a hatóságok a teljes bányaüzemet kiüríttetik. Hasonló előírás van Ausztráliában, Lengyelországban, Franciaországban és Kanadában is. A magyar hatóságok az ilyen esetekre az ÁBBSZ XII. Fejezet 2.§. (8) bekezdés értelmében a behúzó légáram felől 200 m-es távolságot és az abból elágazó teljes bányatérséget határozzák meg, amelyet ki kell üríteni és feszültségmentesítem kell. Ezekkel az intézkedésekkel csak az előre ismert időpontban kiváltott gázkitörés esetében van lehetőség a védekezésre, ez korlátozza ezen intézkedések hatásosságát. Az ismertetett módszer legnagyobb hátrányai: — Nem tudjuk korlátozni a gáz térbeli terjedését a behúzó légáram felé, a váratlan gázkitörés előtt nem tudjuk a dolgozók kivonását elvégezni. A veszélyeztetett bányatérség nagyságát nem tudjuk előre megállapítani. — Az előre meghatározott időpontban kiváltott gázkitöréseknél nagy a kieső munkaidő, kicsi a termelékenység, mert az összes veszélyeztetett helyről több órás időszakra eltávolított dolgozók nem végeznek produktív munkát. Ez különösen nagy veszteség akkor, ha éppen a nagytermelésű és magas fokon gépesített koncentrációban kell a munkát szüneteltetni. — Az intézkedés hatására a feltáró munkahely előrehaladási sebessége csökken, — a kiszolgáló személyzet veszteségideje növekszik. — A legjobb munka- és üzemszervezés mellett is a veszélyes és veszélyeztetett bányatérségekből kitermelt ásvány önköltsége az ismertetett módszer alkalmazása esetén 20—30%-kal növekszik, elsősorban a kieső termelés mennyisége és a berendezések kihasználatlansága miatt. Találmányunk célja: a veszélyeztetett bányaterek csökkentése, a gáz térbeli kiterjedésének korlátozása, a közvetett veszélyben levő dolgozók védelme, a szervezés egyszerűsítése, a termeléskiesés csökkentése, a veszélyeztetett bányatérségekben alkalmazott biztonsági berendezések többletköltségeinek, a termelvény önköltségnövekedésének kiküszöbölése. Találmányunk alapját a következő felismerések adják:-A gázkitörés megváltoztatja a bánya szdlőztetési viszonyait. Egyes esetekben a behúzóakna és a gázkitörés helye között a levegő mozgása megáll, vagy sebessége nagymértékben lecsökken, előfordul5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
