172837. lajstromszámú szabadalom • Adagolóberendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172837 Bejelentés napja: 1974. V. 24. (ME—1737) Nemzetközi osztályozás: B 01 J 4/00, B 65 B 3/12 Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973. V. 25.(WPB01 j/171 066) Közzététel napja: 1978. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Feltaláló: Tulajdonos: Kunzmann Klaus fejlesztőmérnök, Drezda, VEB Kombinat Medizin- und Német Demokratikus Köztársaság Labortechnik Leipzig, Lipcse, Német Demokratikus Köztársaság Adagolóberendezés 1 2 A találmány adagolóberendezés pl. büretta, állandó adagoló-, pipetta vagy hígító. Adagolásnál kiszorító testek hajtásához például dugattyús-hengerrendszereknél, amelyek meghatáro- 5 zott löket esetén megfelelő folyadékmennyiséget adagolnak, túlnyomórészt villamos motorokat alkalmaznak, amelyek menetes orsót vagy vezérlőtárcsát hajtanak. Az egyes építési egységek formazáró hajtóművek révén vannak egymással összekapcsolva. 10 Motorként az egyenletes futás biztosítására szinkron motorokat alkalmaznak és a szabályozható adagolási sebesség biztosítására szinkronmotorokat használnak, kapcsolóhajtóművekkel, vagy aszinkron futású motorokat. Igényes adagolóberendezésekhez 15 léptetőmotorokat használnak. Különböző, felfelé és lefelé irányuló sebesség megvalósítása céljából ismeretes megoldás, ahol két motor nyer alkalmazást. Az adagolt mennyiség jelzése vagy a hajtóművel mechanikusan együttfutó számláló révén, vagy 20 útmérés segítségével történik. Egyik ismert megoldás esetén jelzőszervként együttfutó potenciométert használnak. Amennyiben szinkron motort vagy léptetőmotort használnak a meghajtáshoz, a jelzés a váltóáram periódusának számlálásával vagy 25 a kapcsolási lépések számlálásával történik. Állandó mennyiségű adagoló esetén ezeket a jeleket a löket korlátozására használják fel. Állandó adagolóknál szokásos ütközőket használni, korlátozó 30 érintkezőkkel kapcsolva. Ismeretesek megoldások, amelyeknél több adagolószerv hajtása egy tartó révén kézzel történik két rögzített ütköző között. A különböző ismert megoldások számos hátránnyal rendelkeznek. A mechanikusan kapcsolt számláló révén csak kis sebesség valósítható meg. Ezt a hátrányt két-két motor alkalmazásával ki lehet ugyan küszöbölni, ami azonban nagyobb ráfordítást igényel. Az útmérés és a potenciométerekkel történő helyzetjelzés esetén az értékelhető vezérlőjellé történő átalakítás járulékos hibaforrást eredményez. Szinkron motoroknál a jellemzők ugyan definiáltak, de a fordulatszám egyszerű eszközökkel nem változtatható. A léptetőmotoros vezérlések bár jelentős hátrányokat küszöbölnek ki, kialakításuk folytán a vezérlés és kiértékelés szempontjából bonyolultak és drágák. A hajtóművek mechanikus része különleges precizitással és játékmentesen illetve játék kiegyenlítéssel kell hogy készüljön. Ezáltal megnő a hajtóműben a súrlódási veszteség és az egyes részekkel szemben támasztott pontossági követelmény is fokozottabb. Pontos vezetést és vezetési irányokat kell biztosítani, különben a szerkezet könnyen beszorul. Ezt a hátrányt egyes ismert berendezéseknél a motornak adagolóirányú rövid idejű leállításával kísérelték meg kiküszöbölni, ami viszont vezérlési többlet ráfordítást eredményezett. Az állandó értékű adagoló mechanikus ütközői csak nagy ráfordítással 172837
