172813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogént, foszfort és adott esetben káliumot is tartalmazó kevert műtrágya gyártására alkalmas szuszpenzió előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 172813 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1975. XI. 24. (KE-976) Finnország-beli elsőbbsége: 1974. XI. 29. (3466/74) Közzététel napja: 1978. V. 27. Nemzetközi osztályozás: C05B 11/06 / , / X ? ' \ \ ■ -TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. V. 31. Feltaláló: Tulajdonos: Suppanen Pekka llkka Juhani oki. mérnök, Kemira OY AG., Helsinki, Ruomela, Finnország Finnország Eljárás nitrogént, foszfort és adott esetben káliumot is tartalmazó kevert műtrágya gyártására alkalmas szuszpenzió előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás nitrogént, foszfort és adott esetben káliumot tartalmazó kevert műtrágya gyártására alkalmas szuszpenzió előállítására, amelynek során a nyersfoszfátnak salétromsavas feltárásával savas szuszpenziót képzünk és a szuszpenziót 5 egy további sav hozzáadása után ammóniával semlegesítünk. A nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó ún. NPK-kevert műtrágyák előállításánál foszfor-nyersanyagként általában nyersfoszfátot, például apatitot 50 alkalmaznak, amelynek foszfortartalmát átalakítják a növények által hasznosítható alakra. A nyersanyagot úgy tárják fel, hogy a (nyersfoszfátot) salétromsavval reagáltatják, amikor a foszfor foszforsav alakjában felszabadul. A következő 15 reakciólépésekben ezután a képződött savkeveréket és az adaléksavakat, így a foszforsavat és adott esetben a kénsavat ammóniával a kívánt mértékben közömbösítik. 20 Az apatit általában egy P2Os-molekulára számítva 3,35 mól CaO-t tartalmaz, amelyből három molekula kalciumoxid a foszforpentoxidhoz, 0,35 mól pedig a fluorhoz és más negatív anionokhoz van kötve. Ilyen vegyületből áll az 25 apatit-molekula, amelynek foszforpentoxid-tartalma a növények számára nem hozzáférhető alakban van jelen. A műtrágya előállításánál az apatitmolekulát salétromsavval elbontják, amikor a foszforpentoxidot oldható, vagyis ionizálható alakba hozzák. 30 Az apatit és a salétromsav között végbemenő reakcióknál rövid reakcióidő és jó hatásfok elérése céljából kevés salétromsavfelesleggel dolgoznak, 1 mól apatitra 6,8 mól salétromsavat alkalmaznak. Ha az utóbbi keverékhez ammóniát adagolnak, akkor ammóniumnitrát képződik, a foszforpentoxidból pedig a monokalciumfoszfát (P2Os, CaO) közbenső lépésen át a dikalciumfoszfát (P205, 2CaO) míg a kalcium egy része kalciumnitrát [Ca(N03)2] alakban marad. Az apatit és a salétromsav közötti reakció a következő: P205 • 3,35 CaO 4- 6,8 HN03 -- P205 4- 3,35 Ca(N03)2 4- 0,1 HN03 A semlegesítésnél az alábbi reakció játszódik le: P205 + 3,35 Ca(N03)2 + 0,1 HN03 4 4,1 NH, -- P2Os • 2CaO + 1,35 Ca(N03)2 + 4,1 NH4N03 A képződött kalciumnitrát Ca(CN03)2 leválasztása szükséges, mivel a műtrágya felhasználásakor fokozott higroszkópos tulajdonsága következtében jelenléte számottevő nehézséget okoz. Az ún. Odda-eljárásnál (Farm. Chemicals, 1967 május, 29. oldal) a nyersfoszfát kilúgzásánál képződött kalcium egy részét kristályosítással kalciumnitrát-tetrahidrát alakban leválasztják. Ennek az eljárásnak a kivitelezése körülményes, 172813
