172795. lajstromszámú szabadalom • Feszítőcsap feszítőhüvellyel és feszítőelemmel
3 172795 4 A másodszor ismertetésre került elemnek az a hátránya, hogy a feszítőhüvely szétfeszítéséhez szükséges lökésszerű húzás, amellyel a feszítőelemet a befogadófuratból kifelé kell húzni, feltétlenül azt eredményezi, hogy a meghatározhatatlan benyomási mélység miatt, továbbá a fúrt lyuk adottságaitól függően szériában való felhasználás esetén különbözők lesznek a felfüggesztési pontoknak a befogadóanyagtól való távolságai. Ezáltal azután egy időigényes utólagos felfüggesztésre, illetve beállításra van szükség a felfüggesztéshez csatlakoztatandó alkatrészeknek az elemre való felfüggesztésére. Ezen túlmenően fennáll még az a nagy hátrány is, hogy az elemet csak terhelés alatt lehet szétfeszíteni, s így az lényegileg csak ugyanabban a terhelési irányban ható terhelőerőket bírja el. Ennek következtében a vibráció-jellegű, vagy váltakozó oldalra ható terhelések azt eredményezik, hogy a feszítőhüvely sugárirányban ismét összeszűkül, úgy, hogy az elem kihorgonyzó-hatása teljes egészében elvész. A tiplik — feszített csapok - más alkalmazási területekről ismert feszítési módjait az előzőekben említett alkalmazási területre nem lehet átvinni, így például egy olyan tipli, amelynél a feszítőelemnek a feszítőhüvelyhez képesti elfordítása révén jön létre a feszítés, azért hátrányos, mivel az ilyen tipliknél a feszítőelem és a feszítőhüvely közötti tengelyirányú vezetésről gondoskodni kell. Ezáltal alakzáró függésbe kerül a feszítőhüvely a feszítőelemmel, úgy, hogy a felfüggesztés során gyakorlatilag kizárólagosan fellépő húzóigénybevételnél nem történhet meg a hüvely utánfeszítése, aminek azután az a következménye, hogy az egész feszített tiplielem, beleértve a feszítőhüvelyt is, kihúzható lesz a befogadófuratból. A tipli hosszanti irányában fellépő váltakozó terhelések is negatív hatást fejtenének ki egy ilyenfajta feszített csapra, mivel a tengelyirányú alakzárás alapján a feszítőhüvely a feszítőelemtől függően ugyancsak együtt mozogna azzal. A találmány feladata ezek után olyan, főképpen felfüggesztett tárgyakhoz alkalmazható, és különös szerszámhasználat nélkül behelyezhető feszített csap létrehozása, amely már terheletlen állapotában kielégítő kihorgonyzást biztosít, amely azután a terhelés növekedésével együtt erősödik. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a feszítőelem külső kontúijának legalább egy része és/vagy a feszítőhüvely belső kontúrjának legalább egy része keresztmetszetében legalább a tipli hosszának egy része mentén az elülső tiplivég felé kiszélesedik. A feszítőhüvely belső kontúijának, illetve a feszítőelem belső kontúijának a körgyűrűtől, illetve a körkeresztmetszettől eltérő profilkialakítása azt eredményezi, hogy a feszítőhüvely a feszítőelemnek a feszítőhüvelyhez képesti elfordítása következtében szétfeszíthető lesz. A feszítőhüvelynek és/vagy a feszítőelemnek az elülső tiplivég irányában haladó kiszélesedése révén elérhető, hogy olyan feszítőelem terhelése esetén, amely a feszítőelemet a feszítőhüvelyhez képest tengelyirányban igyekszik eltolni, éppen az említett kiszélesedés következtében a feszítőhüvely járulékos szétfeszítését eredményezi. A feszítőhüvely belső kontúijának, illetve a feszítőelem külső kontúijának a körgyűrű, illetve a kör alakú keresztmetszettől eltérő profilkialakítása tetszés szerinti lehet. így például a feszítőelem külső kontúrja keresztmetszetében kialakítható bütyökszerűen, míg a feszítőhüvely belső kontúrjának keresztmetszete spirális alakúra készíthető el. Ugyanígy kialakíthatjuk a feszítőelem külső kontúrját, valamint a feszítőhüvely belső kontúrját egymáshoz hasonlóan kettős excenterként is, úgy, hogy a részeknek egymáshoz viszonyított elfordítása szétfeszítődést eredményez. Abban az esetben, ha a profilokat ívsokszög-formájúra alakítjuk ki lekerekített sarkokkal, akkor különösen a teljes feszítési tartományra kiterjedő szétfeszítés esetén egyenletes terheléseloszlás érhető el. Különösen célszerűnek mutatkozott egy olyan profilkialakítás, amelynél a feszítőelem külső kontúrja ellipszisszerűen van kiképezve. „Ellipszisszerű” alatt ebben az esetben nem a szigorúan vett matematikai, illetve geometriai értelemben vett ellipszis értendő, hanem ezzel a megjelöléssel lényegileg csak arra utalunk, hogy olyan profilkialakítás, amely előnyösen csupán két, az alap körkeresztmetszetet egyik síkban szimmetrikusan meghaladó tartománnyal rendelkezik, s amelyet különösen gazdaságosan lehet előállítani. A feszítőelemnek ezen ellipszisszerű külső kontúrja jól együttműködhet akár egy szintén ellipszisszerűen profilozott keresztmetszet-kontúrral bíró feszítőhüvellyel, akár pedig olyan feszítőhüvellyel, amely két, félkörként kialakított, s egymástól eltoltan, azaz a körhöz képest excentrikusán elrendezett profillal bír. Az első esetben a szétfeszítéshez mintegy 90°-os elfordítási szög, míg a másodikként említett esetben egy kb. 180°-os elfordítási szög áll rendelkezésre. A kiszélesedésnek a feszítőhüvelyhez és feszítőelemhez viszonyított elrendezése különféle lehet. Egyrészről lehetséges az, hogy csak a feszítőelem külső kontúrját képezzük ki megvastagította^ másrésztől viszont megoldható az is, hogy lényegileg csak a feszítőhüvely belső kontúrja van elülső vége irányában bővülő módon kialakítva. Figyelembevéve már most az egyenletes terheléseloszlást, a tipli feszítési tartománya mentén, különösen előnyös az, ha~f mind a feszítőhüvély belső kontúrját, mind pedig a feszítőelem külső kontúrját egyező módon, az elülső végük felé bővülőén alakítjuk ki. A tipli hosszanti irányához képest ezen kibővülés önmagában véve tetszés szerinti helyen lehet elrendezve. Előnyös azonban mégis az, ha legalább a feszítőelem kontúijának egy része és/vagy a feszítőhüvely belső kontúijának legalábbis egy része lényegileg a keresztmetszet-profiiozás hosszában, a tipli elülső vége irányában bővül. Magától értetődő azonban, hogy a profilozás, illetve kibővítés ezen, lényegileg a tipli ugyanazon tartományában elrendezett kombinációja mellett ismét csak lehetséges az, hogy csak a feszítőhüvely belső kontúrját bővítjük, vagy az, hogy csak a feszítőelem külső kontúrját vastagiguk, vagy pedig mindkét rész 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
