172791. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet egymást keresztező rúdszerű testek, különösen betonacélok egymáshoz rögzítésére
alkalmazni, a másikon pedig csak egy ennek megfelelő átmenő nyílást, a rögzítési és távtartási funkciót bizonyos színvonalon már ilyen szerkezettel is biztosítani lehet. A rögzítőszár és nyßäi keresztmetszete a derékszögű háromszögtől eltérő is lehet. Ugyanígy a fogak profilja, azok elhelyezése is eltérhet a leírttól A rögzítőszárak hossza is különböző lehet, sőt, keresztmetszeti alakjuknak sem kell szükségképpen azonosnak lennie: a lényeg az, hogy az egyik tartótag rögzítőszárának keresztmetszeti alakja a másik tartótagban levő nyílásba illeszkedjék és abban rögzíthető legyen. A 4. ábrán a találmány szerinti szerkezet egy olyan kiviteli példáját tüntettük fel, amelynek segítségével a keresztezési csomópont valamely felülettől pontosan egy meghatározott y távközben tartható meg, függetlenül az egymáshoz rögzített rúdszerű testek átmérőitől, illetve ezeknek az átmérőknek a változásától. Ezt azáltal éljük el, hogy az egészében B hivatkozási jellel feltüntetett elem taitótagjának alsó felületéhez lefelé keskenyedő csonkakűp alakú 12 tartóláb van csatlakoztatva, amelynek hosszúsága éppen a megkívánt y távköznek felel meg. Ennél a kiviteli példánál a B elemnek két, egymással szemben, azaz egymáshoz képest 180°-os szögben elrendezett, fogazott 13 és 14 rögzítőszára van. A B’ elemet itt egy 15 tartótag alkotja, amely a 13 és 14 bordák keresztmetszeti alakjával azonos, belső felületeiken fogazással kiképzett 15 és 16 bevágásokkal van ellátva. A jobb áttekinthetőség kedvéért az egymást keresztező, rögzítendő betonacélokat itt nem tüntettük fel. A rögzítés egyébként a már leírt módon, a fogazások rugalmas deformációjának kihasználásával történik, oly módon, hogy a B’ elemet felülről a 13 és 14 rögzítőbordákra toljuk, ameddig a felső betonacélt el nem éri, ekkor a B’ elem gyakorlatilag oldhatatlanul a helyén maradva rögzíti a kapcsolatot, míg a 12 tartóláb az aljzatbetonra helyezve, vagy a zsaluzatnak támasztva a vasszerelés pontos távtartását biztosítja. Az 5. ábrán a találmány szerinti rögzítőszerkezet egy további kiviteli példáját tüntettük fel. Itt a C és C’ elemek teljesen azonos kialakításúak: a hatszögletű 18, illetve 18’ tartótagokhoz egymáshoz képest 180°-os szögben elhelyezkedő két-két 19 és 19’ rögzítőszár csatlakozik, amelyek keresztmetszetben derékszögű háromszög alakúak (a = 90°) és befogóik a már leírt módon fogazottak. A 19, 19’ szárakhoz képest 90°-kal eltoltan, tehát egymáshoz képest 180°-os szögben elhelyezkedő átmenő peremmenti 20 illetve 20’ bevágások vannak a 18, 18’ tartótagokban kialakítva, amelyek keresztmetszete a 19, 19’ rögzítőszárak keresztmetszetével azonos, és belső oldallapjaik az 1. és 2. ábrával kapcsolatban már ismertetett fogazással vannak ellátva. A rögzítési műveletet oly módon hajtjuk végre, hogy a C elem tartótagjára helyezzük az egymást keresztező (itt nem ábrázolt) betonacélokat, és a C’ elem 19’ rögzítőszárait a C elem 20 bevágásaiba illesztjük, (miáltal a C elem 19 rögzítőszárai a C’ elem 20’ bevágásaiba kerülnek), majd a C és C’ elemeket egymás felé toljuk, * mindaddig, amíg a betonacélok a 18, 181 tartótagok belső felületeivel érintkezésbe nem kerülnek, ezzel a rögzítés megtörtén', Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet egymást keresztező rúdszerű testek, különösen betonacélok egymáshoz rögzítésére azzal jellemezve, hogy két, rögzítési helyzetben egymáshoz kapcsolódó, s a rúdszerű testeket kereszteződésük tartományában egy-egy tartótaggal (1, 1’, 18, 18’, 11) közrefogó eleme (A, A’, B, B’, C, C’) van, mindegyik elem (A, A’, B, B’ C, C’) legalább két, rugalmasan deformálható anyagú fogakat (4, 4’, 5, 5’) tartalmazó, a mindenkori másik elemmel a kapcsolatot létrehozó fogazott felülettel rendelkezik amely fogazott felületek tartótaghoz (1, 1’, 18, 18’, 11) tartozó rögzítőszáron (2, 2’, 19, 19’, 13, 14), tartótagban kiképzett átmenő nyílásban (3, 3’, 20, 20’) és/vagy peremmenti bevágásban (16, 17) vannak kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az egyik elem (B’) olyan tartótagként (15) van kialakítva, amelynek egymással átellenben két peremmenti bevágása (16, 17) van, a másik elem (B) tartótagjához (11) pedig arra célszerűen merőleges, ugyancsak egymással átellenben elrendezett két rögzítőszár (13, 14) csatlakozik, amelyek rögzítési helyzetben a másik elem (B’) tartótagjának (15) két peremmenti bevágásába (16, 17) illeszkednek (4. ábra). 3. A 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az egyik elem tartótagja téglatest alakú, keskenyebb végeihez a síkjára merőleges, a tartótag szélességével azonos szélességű, vele U-alakú tagot alkotó rögzítőszárak csatlakoznak, és a tartótagként kialakított másik elem ugyancsak téglatest alakú, hosszúsága és szélessége lényegében az első elem tartótagjának hosszúságával és szélességével azonos, és az átmenő peremmenti bevágások a téglatest alakú tartótag szemben fekvő rövidebb oldallapjainak teljes szélességéből kiindulóan, ezáltal a tartótagként kiképzett elemnek az U-alakú tagként kiképzett másik elem rögzítőszárai közé vezetésére alkalmas módon vannak kialakítva. 4. Az 1. igénypont szerinti rögzítőszerkezet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy két, egy-egy tartótaggal (1, 1’) és arra lényegében merőleges rögzítőszárral (2, 2’) rendelkező elemből (A, A’) áll, és mindegyik tartótagban (1, 1’) átmenő nyílás (3, 3’) van kiképezve, amely a másik tartótag rögzítőszárának befogadására és azzal kapcsolat létesítésére alkalmasan van kiképezve. 5. Az 1. igénypont szerinti rögzítőszerkezet kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy két, egy-egy tartótaggal (18, 18’) és azokra lényegében merőleges két-két rögzítőszárral (19, 19’) rendelkező, elemből (C, C’) áll, és mindegyik tartótagban (18,181) két-két átmenő peremmenti bevágás <20, 20’) van kiképezve, amelyek a másik tartótag rögzítőszárainak legalább részbeni befogadására és azzal kapcsolat létesítésére alkalmasan vannak kiképezve. s 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
