172785. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos impulzus (pl.távírójel) normált időtartamával arányos kvantált mérőjel előállítására és kijelzésére és/vagy további feldolgozására
5 172785 6 antivalencia 6 áramkör óc kimenete - logikai ÉS-fúnkcióra alkalmas — második 7 kapuáramkör egyik 7a bemenetére van kötve. Az első 10 kapuáramkör 10c kimenete 11 számlálólánc 11a impulzusbemenetére van kötve, mely 11 számlálólánc 11c kimenete második 12 monostabil 12a bemenetére, a második 12 monostabil 12b kimenete pedig 4 VÁGY-kapu 4b bemenetére csatlakozik. A 4 VAGY-kapu 4a kimenete a harmadik 3 bistabil másik 3c bemenetére van kötve. A berendezés tartalmaz egy 9 órajelgenerátort, melynek (egy-egy) 9a, illetve 9b kimenete az első 1 bistabil, az első 10 kapuáramkör, illetve a második 7 kapuáramkör egy-egy bemenetére csatlakozik. A példaképpeni kivitelnél az első 1 bistabil le bemenetére és az első 10 kapuáramkör 10b bemenetére a 9 órajelgenerátor egyazon 9a kimenete csatlakozik, míg a második 7 kapuáramkör 7b bemenetére a 9 órajelgenerátor másik 9b kimenete van kötve. A működésmód ismertetésénél látni fogjuk, hogy a közös 9a kimenetre kötött egységeknél egyező fázisú és időtartamú órajelre van szükség, a külön 9b kimenetre kötött egységnél viszont az órajel fázisának ugyan egyezőnek kell lennie (s ez igaz a 9 órajelgenerátor bármely kimenetére), de az időtartam csak speciális esetben lesz a másik két egységnél szükséges órajel időtartamával egyező. E speciális esetben természetesen valamennyi egység be menete egyetlen közös kimenetre köthető, ugyanakkor lehetnek kivitelek, melyeknél minden egyes egység bemenete a 9 órajelgenerátor más-más kimenetére kötendő. A berendezés tartalmaz egy nullázó 8 szervet, mely az első 1 bistabil, a 4 VAGY-kapu és a 11 számlálólánc egy-egy ld, 4c, illetve 11b bemenetére csatlakozik. A berendezés tartalmaz a 2. ábrán nem mutatott egy vagy több kijelző és/vagy további jelfeldolgozó eszközt (pl. a 4. ábra szerintit), mely(ek)nek egy-egy B, C, illetve D bemenetére csatlakozik megfelelően a második 5 bistabil 5c kimenete, az antivalencia 6 áramkör 6c kimenete, illetve a második 7 kapuáramkör 7c kimenete. A 2. ábrán tömbvázlatban mutatott egyik főegység működésmódja a következő (lásd a 3. ábra szerinti jelalakokat): A főegységet a nullázó 8 szervről érkező hatásos szint állítja alaphelyzetbe. A mérendő, Tx időtartamú impulzus az első 1 bistabil la jelbemenetére kerül, mely 1 bistabü a 9 órajelgenerátor 9a kimenetéről érkező E órajelek révén folyamatosan mintavételeződik. A Tx időtartamú bemenőjel felfutó éle azt a fázishelyzetet reprezentálja, melyben a bemenőjel logikai L jelre vált. Ha a 9 órajelgenerátor ebben a fázishelyzetben éppen kiad órajelet, a bemenőjel beíródik az első 1 bistabilba. Ha éppen nincs órajel, a beírás késik, de a késés mindenképpen kisebb, mint az E órajel periódusideje (annyival mindenképpen kisebb, amennyi az E órajel egyedi impulzusainak időtartama). S ez a késés a további feldolgozásban azért nem halmozódik, mert a továbbiakban előforduló valamennyi jel izokrón fut az E órajellel. Nyilvánvaló, hogy a késés a 9 órajelgenerátor frekvenciájának növelésével elvben tetszőleges mértékig csökkenthető. Az időkésés felső határát az áramkörök dinamikus tulajdonságai határozzák meg. Amikor az első 1 bistabil egyenes le kimentén megjelenik a O—L átmenet, annak hatására az első 2 monostabil 2b kimenetén G impulzus generálódik, melynek lefutó élével, tehát L-0 átmenetével egyidó'ben a harmadik 3 bistabilba is beíródik a logikai L jel. Az első 1 bistabil és a harmadik 3 bistabil tehát egyazon órajel szinkronozó hatása folytán gyakorlatilag egyidőben billennek. A harmadik 3 bistabil 3b kimenetén emiatt megjelenő szintugrás folytán az első 10 kapuáramkör 10a bemenetére engedélyező szint kerül és a 9 órajelgenerátorról érkező soronkövetkező impulzus - a 10 kapuáramkörön áthaladva — léptetni kezdi a szinkron felépítésű 11 számlálóláncot. A 11 számlálólánc belső állapotainak Z száma -mely célszerűen dekadikus érték — az a tényező, mely a 9 órajelgenerátor 9a kimenetén megjelenő E órajel Tça periódusidejével megszorozva a Te elméleti időtartamot eredményezi, azaz: Te=Z> T9a. A 11 számiálólánc 11c kimenetén keletkező I jel L—O átmenete, mely a 11a bemenetre érkező E órajel Z-ik impulzusának hatására lép fel, indítja a második 12 monostabilt. A 12b kimeneten fellépő K jel L-0 átmenete a 4 VAGY-kapun át a harmadik 3 bistabil másik 3c bemenetére jut és a 3 bistabilt alaphelyzetbe állítja, mivel a nullázó 8 szervnek a 4 VAGY-kapu 4c bemenetére jutó szintje ekkor engedélyező szint. Közben a mérendő, Tx időtartamú impulzus lefutó éle (L-0 átmenet) a 9 órajelgenerátor következő impulzusa által meghatározott fázisban beíródik az első 1 bistabilba. Az első 1 bistabil és a harmadik 3 bistabil egyenes kimenő jelei az antivalencia 6 áramkör egy-egy 6a, illetve 6b bemenetére kerülnek és így a 6c kimeneten olyan L jel jelentkezik - ugyancsak fázishelyesen -, melynek időtartama: TL=ITX-Tel míg a Tx-Te időtartam különbség előjelét a második 5 bistabil 5c kimenetén megjelenő S jel szintje jelzi attól függően, milyen sorrendben jelenik meg az egyik 5a, illetve a másik 5b bemeneteken az L-0 átmenet. A Tl időtartam kvantálását a második 7 kapuáramkör végzi el, mely pontosan Tl időtartamig engedélyezi a 9 órajelgenerátor 9b kimenetéről érkező impulzusoknak a 7c kimenetre bocsátását. A 9b kimeneten megjelenő impulzussereg ismétlési f9b frekvenciája természetesen lehet megegyező a 9a kimeneten megjelenő E órajel fga frekvenciájával, de az nem jellemző, ugyanis az fgb frekvencia értékét a százalékos kijelzésben megkívánt felbontás határozza meg. Végeredményben a 7c kimeneten megjelenő M jel impulzusainak számát a következő összefüggés határozza meg: M = (TX—Z* T9a) • f9b. Az eddigiekben leírtuk, hogyan állítjuk elő az első főegység L, M és S jeleit, melyek közül az L jel a Tx- Te időtartam különbséggel arányos időtartamú, az M jel ezzel arányos számú óra5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
