172774. lajstromszámú szabadalom • Hűtő fürdő nitridáló fürdőben kezelt szerkezeti elemek gyors lehűtésére
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 172774 Bejelentés napja: 1976. IV. 01. (DE—912) Nemzetközi osztályozás: C 23 C 9/10 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1975. IV. 02. (P 25 14 398.0) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. V. 27. Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók: Tulajdonos: dr. Kunst Helmut vegyész, Scondo Christian, laboráns, Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt Hanau, Német Szövetségi Köztársaság Vormals Roessler, Frankfurt, (Main). Német Szövetségi Köztársaság Hűtő fürdő nitridáló fürdőben kezelt szerkezeti elemek gyors lehűtésére 1 A találmány cianidszegény, cianátdús nitridáló só fürdőkben vagy egyéb cianidtartalmú sófürdőkben kezelt acél- és vasszerkezetrészek lehűtésére alkalmas hűtő fürdőkre vonatkozik. Sófürdőben vagy gázatmoszférában austenitkép- 5 zési hőmérsékletre hevített acél- és vas-szerkezetrészek hirtelen lehűtésére már hosszabb idő óta használnak olyan hűtő fürdőket, amelyek 200 C° körüli hőmérsékleten fejtik ki hatásukat. Az ilyen célból alkalmazott hűtő fürdők általában alkálifém- 10 -nitrátokból és -nitritekből állnak. Ezen edzési módszer alapvető előnye, hogy erősen csökkenti a szerkezeti elemek keményedéssel járó torzulását. Ez az eljárás akkor is használható, ha a '5 szerkezeti elemeket előbb cianidtartalmú sófürdőkben kezelik, például cementálás céljából. A szerkezetrészek felületére tapadt és a hűtő fürdőbe átvitt cianidtartalmú sók eközben oxidáció útján elbomlanak, úgyhogy az utóbb használt mosóvizek 20 cianidmentesek. Az austenitképzéshez illetve a cementáláshoz használt sófürdő cianidtartalmát azonban mintegy 10 súly%-ra (NaCN-ként számítva) kell korlátozni, mivel magasabb cianidkoncentrációknál a cianidtartalmú só és a nitrát-nitrittartal- 25 mű hűtő fürdő sója között rendszerint heves reakciók játszódnak le. A cianidtartalom korlátozásának szükségessége oda vezetett, hogy a sófürdős nitridálásnál a kezelt szerkezetrészek lehűtésére nem lehetett nitrát-nitrit- 30 2 tartalmú fürdőket használni, mivel az ilyen nitridáló fürdők cianidtartalma a 40-50% NaCN-koncentrációkkal túlságosan magas volt. Mivel az utóbbi időben olyan nitridáló sófürdők váltak ismertté (2 310 815 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás), melyeknek cianidtartalma legfeljebb 5% NaCN, kézenfekvő volt az a feltételezés, hogy az ilyen összetételű fürdőkben kezelt szerkezeti elemek az ismert nitrát-nitrittartalmú hűtő fürdőkben hűthetők ie anélkül, hogy túlságosan heves reakciótól kellene tartani. A megfelelő kísérletek azonban azt mutatok, hogy ez a feltevés két okból nem bizonyult helyesnek. Először is bizonyos szerkezetrészeknél, '■ íz alak miatt a nitridáló fürdőből igen sok . kerül át a hűtő fürdőbe, egy még fel nem it reakció megy végbe, amely olyan heves, dOgy a gyakorlatban kizáija az eljárás alkalmazását. Ezen felül a cianidrészek nem semmisülnek meg maradéktalanul. Ennek oka abban keresendő, hogy míg az austenitképzési vagy cementálási hőmérsékletről (például 900 C°) lehűtve a munkadarab lényegesen magasabb hőmérséklettel érkezik a hűtő fürdőbe és ezért a szerkezetrész és a hűtő fürdő határfelületen eleinte nagyon magas reakcíóhőmérséklet uralkodik, amely a cianid bomlásához vezet, addig nitridáló fürdő (például 580 C°) utáni lehűtéskor ez a határfelületi hőmérséklet lényegesen alacsonyabb, úgyhogy nem következik be a cianid teljes megsemmisítése. 172774
