172770. lajstromszámú szabadalom • Víz és levegő nyomáscsökkentő szelep
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 17277C Nemzetközi osztályozás: fSp Bejelentés napja: 1975. VI. 06. (Cl—1586) F 16 K 17/04, G 05 D 16/06 Közzététel napja: 1978. VII. 28. ORSZÁGOS . V •* TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. V. 31. í- M ii ; i HIVATAL Csizmadia Lajos tervező, Budapest Víz és levegő nyomáscsökkentő szelep 1 A találmány víz és levegő nyomásának csökkentésére való szelep,mely közismert alkalmazási céljának megfelelően a nagyobb nyomással érkező említett közegeknek a felhasználási helyeknek megfelelő alacsonyabb nyomásra csökkentésére és a szelepen 5 továbbáramoltatására alkalmas. Az ilyen szelepekkel szemben támasztott követelmények, hogy az alacsony nyomás a kívánt értékre beállítható legyen és azon állandóan megmaradjon, eközben a magasnyomású oldalon történő bármilyen nyomásingadozásokat ki 10 tudja egyenlíteni. Feladata a nyomáscsökkentő szelepnek általában az is, hogy ha az áramlás megszűnik, ami az alacsonyabb oldalon a felhasználás leállása illetve szünetelése miatt is bekövetkezik, a szelep tökéletesen lezárjon. Ezen követelmény telje- 15 sítése újonnan üzembehelyezett szelepeknél általában biztosítható, de fenntartása huzamosabb üzemeltetésnél már bizonytalan. Használat közben ugyanis a nyomáscsökkentő szelepek záróülékén a zárókúp illetve zárószelep és 20 szelepülése ún. üléke között az átáramló közeg nagy sebessége miatt olyan kavitáció lép fel, amely egy idő után kikezdi és megsérti az ülék felületét és ennek következményeképpen eróziós folyamat lép fel. E folyamat következménye, hogy bármilyen nagy 25 legyen is a szelepzáró erő, az ülék és zárórésze között átszivárgás lesz. Ilyen esetben, ha az alacsony nyomású oldalon az elvétel, vagyis a közeg felhasználása szünetel, a nyomás lassan emelkedik és a meghatározott értékre méretezett illetve beállított 30 2 fogyasztók, a megengedettnél nagyobb nyomás következtében meghibásodnak, sőt tönkre is mennek. A szelepek záródásának zavarait és működésének hibaforrásait szaporítja az áramló közegekben elkerülhetetlenül előforduló több-kevesebb lebegő szennyeződés. Az ismeretes és forgalomban illetve használatban levő nyomáscsökkentő szelepek gyártói a fentiekben ismertetett hibaforrásokat és azok hátrányos következményeit igyekeznek szerkezeti megoldásokkal kiküszöbölni, így pl. az áramló közegek szennyeződéseinek kiszűrésére és szelepbe való bejutásaik megakadályozására jobb szűrőhatású szerkezetet igyekeznek kialakítani és a szelepek előtt a csővezetékekbe beiktatni. A jobbnak vélt szűrőkön is átjutnak azonban szennyeződések, továbbá a szűrő után is keletkeznek pl. csőkorrózióból eredő kiválasztódások, melyek bekerülhetnek az ülék és a zárószelep közé és a már említett káros hatást okozzák, mint a kavitáció vagy erózió. Az ismert nyomáscsökkentő szelepek a beállított alacsony nyomás értékeit általában a kívánt pontossággal biztosítják, továbbá új állapotukban az utánuk következő fogyasztók elzárása esetében maguk is lezárnak. A lezáráshoz szükséges nyomásemelkedésük azonban nagy, mivel az érzékelő membrán felületén kifejtett nyomás - a csökkentett nyomás — változása következtében létrejött erő a zárószelepet közvetlenül nyomja az ülékre. A záróülék kopása, az eróziós folyamat, a vízkő vagy réteges csőkorrózió U277n
