172765. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet épülethomlokzat elé konzolosan kinyuló részek, pl. függőfolyosók megerősítésére
3 172765 4 vei - lakóépület belső udvarába beszállítani, ott összeszerelni, majd a munka befejeztével szétszerelni és kiszállítani. A találmány célja olyan szerkezet kifejlesztése, amely alkalmas épülethomlokzat elé konzolosan kinyúló szerkezeti részek, főleg függőfolyosók megerősítésére, anélkül, hogy nehézállványokat kellene alkalmazni, hogy helyszíni „nedves” betonozási munkára és nagyméretű, nehezen mozgatható gépi berendezésekre volna szükség. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a megerősítendő szerkezetet, ha mód van rá, minél nagyobb mértékben meg kell tartani, mégpedig azáltal, hogy olyan járulékos megerősítő szerkezetet készítünk, amely a meglevő szerkezet teherbírását, — pl. erőjátékának megváltoztatásával - megnöveli, lehetőleg anélkül, hogy e járulékos erősítő elemek a megerősítendő szerkezetre számottevő többletterhet juttatnának. Erre a célra legmegfelelőbbnek olyan függesztő szerkezet bizonyult, amely a függőfolyosó terheit valamilyen gyámolító gerenda útján az épület legfölső födémében vagy annak közelében a teherviselő főfalakra képes továbbítani. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szerkezet épülethomlokzat elé konzolosan kinyúló részek, pl. függőfolyosók megerősítésére, - ahol a megerősítendő szerkezeti rész az épület külső határoló falához csatlakozik, az épületnek pedig legalább egy, a külső határoló fallal párhuzamos síkú résszel rendelkező vázrendszere van, - oly módon van kialakítva, hogy a megerősítendő szerkezeti rész, pl. függőfolyosók járó lemezeinek külső széle mentén elhelyezkedő, azt közvetlenül vagy közvetve alátámasztó szegélytartói és a szegélytartókat helyenként közvetlenül vagy közvetve megfogó függesztő rúdjai, valamint az épület legfölső megerősítendő részének szintje fölött elhelyezkedő gyámolító gerendái vannak, továbbá, hogy valamennyi függesztőrúd e gyámolító gerendáknak az épület külső határoló fala elé kinyúló konzoljaira van ráakasztva. A találmány szerinti függesztőszerkezet további ismérve, hogy a gyámolító gerendák az épület külső határoló falára támaszkodó, valamint a belső főfal(ak)hoz vagy vázrendszerhez is erőátadó módon rögzített, két- vagy többtámaszú tartók. A függesztő rudak célszerűen részekből vannak összeállítva, az egyes részek pedig egymáshoz magassági szintszabályozást biztosító kötéssel, pl. csavarmenettel kapcsolódnak. A szegélytartók a megerősítendő szerkezeti részek, pl. függőfolyosók járólemezeit előnyösen folytonosan alátámasztó, a függesztő rudak által közvetlenül vagy közvetve rögzített, két- vagy többtámaszú gerendák. Az elavult járólemezek célszerűen az épület határoló fala és szegélytartó közé beiktatott járulékos harántirányú tartókkal vannak megerősítve, vagy adott esetben előregyártóit elemekkel vannak fölcserélve. A járólemezeket alátámasztó kőkonzolok, a szegélytartó, valamint az épület határoló fala és a szegélytartó közé beiktatott járulékos harántirányú tartók és/vagy kötőelemek segítségével vannak tehermentesítve, vagy adott esetben közvetlenül vagy közvetve föl vannak függesztve. A szerkezet egy lehetséges kiviteli alakja esetében a gyámolító gerendák az épület legfölső födémébe vannak beépítve. Egy másik lehetséges kiviteli alak esetében a gyámolító gerendák az épület legfölső födémé fölött helyezkednek el, és az épület külső határoló falába és/vagy belső főfalába vannak behorgonyozva. A találmány szerinti szerkezet legfőbb előnye, hogy sokkal kevesebb építési munkával és üzemeltetési zavarral jár, mint bármely más ismert erősítés. Az építési idő nagymértékű lerövidülését egyrészt a nedves eljárásoknál elkerülhetetlen kötési idő elmaradása, másrészt az aládúcolások elhagyása eredményezi. Kedvező az is, hogy ez a módszer teljességgel szerelő jellegű felújítást tesz lehetővé, melyhez az elemek telepített üzemben automatizáltan gyárthatók. Nagy előnyt jelent az is, hogy egy ugyanazon szerkezet segítségével ugyanazon épületen belül is a felújítás mértéke nagymértékben variálható, tehát meghatározott részek változatlanul meghagyhatok, a meg nem felelőek pedig akár megerősíthetők, akár teljes mértékben ki is cserélhetők. Ily módon a hagyományos megoldásokkal összehasonlítva lényegesen kevesebb a bontási munka, sőt optimális esetben az teljesen el is kerülhető. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti függesztőszerkezet elvi elhelyezésmódja egy épület hosszmetszetébe berajzolva, a 2. ábra ugyanazon épület szélső traktusának egy részlete fölülnézetben az erősítő elemek elhelyezésével. Mint az 1. ábrán látszik az 1 gyámolító gerenda képezi az erősítőszerkezet fő teherviselő részét. Az 1 gyámolító gerendának az udvar felőli épülethomlokzat elé. kinyúló la konzoljára van 2 függesztőrúd ráakasztva. A 2 függesztőrúd közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik azokhoz a 3 szegélytartókhoz, amelyeket a függőfolyosók 4 járólemezeinek külső széle mentén helyezünk el. Ily módon a 4 járólemezeket hosszirányban végigmenően megtámasztva azok teherbírását számottevő módon meg lehet növelni. Az 1 gyámolító gerendák lehetőleg nagymerevségű tartók legyenek, amelyek be lehetnek építve az épület legfölső 8 födémébe. Elhelyezkedhetnek azonban e 8 legfölső födém fölött is oly módon, hogy a 9 külső határoló falra rátámaszkodnak, a 10 belső főfalba pedig be vannak horgonyozva. A 2 függesztőrudak legegyszerűbben csőből vagy koracélból készülhetnek. Célszerű, ha — a könnyebb összeépítés és szétszerelés érdekében - e 2 függesztőrudak szintenként legalább egy helyen toldva vannak. Ugyancsak részekből lehetnek összeszerelve a 3 szegélytartók is, amelyeket előnyösen szintenként külön-külön rakunk össze. A 3 szegélytartók egyaránt alkalmasak akár meglevő 4 járólemezek, akár — ezek cseréje esetén — az új 4 járólemezek alátámasztására. Kőlemezes függőfolyosók esetében számos esetben szükséges lehet - a kőlemezek repedései miatt - olyan 7 harántirányú tartók beépítésére, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
