172749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés víz, főként kazántápvíz és hasonló termikus gáztalanítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172749 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975. III. 28. (A0-408) Módosítási elsőbbsége: 1975. IX. 20. (A 18., 19. és 21-36. igénypontokra) Közzététel napja: 1978. VI. 28. Megjelent: 1979. II. 28. Nemzetközi osztályozás: F 22 D 11/00 Agonás Péter oki. gépészmérnök Budapest Eljárás és berendezés víz, főként kazántápvíz és hasonló termikus gáztalanítására 1 A találmány víz, főként kazántápvíz és hasonló termikus gáztalanítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. A gőztermelő berendezések, pl. kazánok korró- 5 ziómentes üzemének egyik alapvető feltétele a kazántápvíz felhasználást megelőző gáztalanítása. Ezt a műveletet általában különböző típusú termikus gáztalanítókkal hajtják végre, amelyeket többnyire egymással kombinálva alkalmaznak. Az alapvető 10 gáztalanító — típusok a következők: csörgedeztető tálcás, vagy kaszkádok, forralás vagy gőzbuborékoltatásos, porlasztásos, valamint Raschig-gyűrűs berendezések. A kaszkádos berendezéseknél állóhenger-alakú 15 házban perforált tányérlemezeken (tálcákon) át csörgedeztetik a vizet felülről, gravitációsan, a fűtőgőzt pedig alulról ellenáramban vezetik felfelé, miközben a vízcseppeket a gőz felmelegíti. E berendezések súlyos hátránya, hogy rendkívül nagy fel- 20 építményt igényelnek, az ún. kaszkádmelegítő torony ugyanis több méterrel a táptartály palástja fölé nyúlik, ami nagy kazánház-belmagasságot igényel. Ez viszont az építési ráfordítás nagymérvű növekedésével jár. A kaszkádos berendezésekkel 25 egyébként 100 pg/kg oxigéntartalmú vizet (pl. légtömör kondenzátorok és gáztalanított póttápvizek esetén) 10 pg/kg 02 tartalom alá lehet gáztalanítani, azonban a berendezés hatásfokát a gáztalanító gázterhelése nagymértékben befolyásolja. A több- 30 2 ezer pg/kg 02 tartalmú víz gáztalanításakor az elérhető végső 02 -tartalom 25—10 pg/liter között ingadozik. A gőzbuborékoltatásos gáztalanítási módszert önmagában nemigen alkalmazzák, általában második fokozatként iktatják be, az első, kaszkádos, vagy porlasztásos fokozattal elért 20-50 pg/kg 02 tartalom 10 pg/kg alá szorítására, önmagában azért nem célszerű ezt a fokozatot alkalmazni, mert az átbuborékol tatás során a gőzbuborékok 02-vel telítődnek, így a vízben levő 02 átlépése a gőzbuborékokba még hosszú úton is csak rossz hatás(okkaÍ) megy végbe. E módszer előnye viszont a minimális helyigény. A porlasztásos gáztalanítás során a vizet a gáztalanítótérben fúvókák segítségével elporiasztják, és az így megnövelt vízfelületen át az oldott gázok — ha a megfelelő nyomás és hőmérséklet biztosítva van - aránylag gyorsan eltávoznak. A módszer hátránya, hogy az elérhető végső 02 -tartalom legfeljebb 50—lOOpg, mert a porlasztóit szemcsék nagyságától függő felületi feszültség miatt a szemcsék belsejében uralkodó nyomás nagyobb, mint az itt uralkodó hőmérsékletnek megfelelő telítési nyomás, így a gázok a cseppek belsejében uralkodó nyomásnak és hőmérsékletnek megfelelően az oldatban maradnak. Ezen túlmenően a vízcseppek felületén még a fűtőgáz is kondenzálódik, és ezt a kondenzátum filmet a gázrészecskéknek át kell tömiök, ami időt vesz igénybe. Ezen okok miatt a porlasz-172749
