172745. lajstromszámú szabadalom • Berendezés körtéknek feldolgozáshoz való beállítására
5 172745 6 szerkezetbe kívánjuk táplálni, a rekeszt, amin a körték haladnak csap körül lefelé fordítjuk és így mindegyik körte körülbelül 35°-os- szögben előre gördül. Ezt a csúszdát rozsdamentes acélból készítjük és a csúszda felső vége csupaszon marad, alsó része pedig egy kis súrlódási tényezőjű anyagból, például politetrafluoretilénből (teflonból) levő anyaggal van bevonva. Ha a csúszdát egészében roszdamen tes acélból készítenénk, a körték nem csúsznának beállított helyzetben, azaz nem csúsznának száraikkal előre. E helyett a körték vagy megakadnának a rozsdamentes acélon, vagy — ha a csúszda meredekebb szöggel készülne — a körték a csúszdán ellenőrizhetetlen módon végeik körül bukdácsolnának. Abban az esetben, ha a csúszda felső negyed részének anyaga rozsdamentes acél, a többi része pedig teflonnal van bevonva, a rozsdamentes acél elegendő súrlódást biztosít ahhoz, hogy a nehézségi erő a körtét szárával előre és lefelé fordítsa. A teflonnal bevont rész pedig lehetővé teszi, hogy a körte az előre meghatározott, szárával elöl levő helyzetben és módon csússzon a helyzetbe állító szerkezetegységbe. Amikor a körték a csúszdáról lekerülnek, bejutnak a helyzetbe állító szerkezetbe. A helyzetbe állító szerkezetben egy felfelé bővülőén kúpos, konkáv hátlemez, ennek felső része közelében levő, ellipszis alakú, szögben hajló és csap körül elfordítható fordítólemez, két oldallap, szalag és a szalag felületéből kinyúló több hajlékony ujj, mozgatható függő rúd, valamint egy további rúd van, amelynek konkáv végfelületéből középen egy vékony, rövid, éles csúcs nyúlik ki. Amikor a körték a csúszdáról lekerülnek, ezek impulzuserejét az alsó helyzetben levő rúd leállítja, megszünteti, illetve felfogja. A rúd azért van ekkor legalsó helyzetében, mert éppen egy körtét tolt a szállító csészébe, amely az előző ciklus folyamán került a rúd alsó végfelülete élé. Ha a körte a csúszdát úgy hagyja el, hogy szára a haladási irányban elöl van, a körte simán keresztülcsúszik az ellipszis alakú fordítólemez és a rúd között, átmenetileg ezek között függve marad mindaddig, amíg a rudat vissza nem húzzuk felső helyzetébe. Amikor a rúd visszahúzása folyamán a körte fölé kerül, a körte a fordítólemez alá csúszik és a felfelé bővülő kúpos szakaszon függő állapotban marad. A körtét a kúpos szakasz hátlemeze, a két oldallap és a mozgó szalagban levő függő rúd erősen tartja. Ha a körték a csúszdát úgy hagyják el, hogy golyószerű végük van elöl, a körték szárukkal fölfelé fennakadnak a fordítólemezen. A körtéket ekkor a rúd és a helyzetbe állító szerkezet tartja. Amikor a rúd visszatér legfelső helyzetébe, a körte a rúd valamelyik oldala felé elfordul, a fordítólemezről lefordul szárával lefelé levő helyzetbe. A fordítólemezről való lefordulást elősegítik a mozgó szalagon levő hosszú ujjak is. A körte végül a helyzetbe hozó szerkezet alsó szakaszán szárával lefelé levő helyzetbe kerül. Ha a körte valamilyen oknál fogva a csúszdában nem helyezkedik el megfelelően, vagy nem fordul le a fordítólemezről, a fordítólemez alatt esetleg a felfelé bővülő kúpos szakaszban nyugalmi állapotba kerülhet. Ha ez bekövetkezik, a helyzetbe hozó, mozgó szalag hosszú ujjai a körtét súrolják és a körtét a golyószerű része körül mindaddig elfordítják, amíg a körte szárával lefelé levő helyzetbe nem kerül. Ha a körtét egy teljesen rossz helyzetből, azaz golyószerű részével lefelé levő helyzetből kell elfordítani, és a körte nyakrésze hozzátámaszkodik a függő rúdhoz, a függő rudat oldalirányban körülbelül 12 mm hosszon a szalag közepében levő, egymástól eltoltan elhelyezett hornyok révén alternálva, előre és hátra mozgatjuk, és így a körte nyakrészét a függő rúdhoz támaszkodó, szárral felfelé levő, nem kívánatos helyzetéből kimozdítjuk. Amikor a körte hozzáfekszik a függő rúdhoz, a kúpos hátlemezhez és az oldallapokhoz, a körte kapcsolatba kerül a mozgó szalagon levő ujjak valamelyikével vagy több ujjal. A mozgó szalaggal való kapcsolódás hatására a körte a szárral felfelé levő helyzetéből elfordul úgy, hogy a szár függőlegesen lefelé levő helyzetbe kerül. A rúd végében levő csúcs a körtét a helyzetbe hozó szerkezetből a szállító csészébe vezeti, és így biztosítja, hogy a körte eközben ne tudjon oldalirányban elmozdulni, beállított, kellő helyzetéből kitérni. A helyzetbe állítási ciklus végén a rúd lefelé mozog, a körtét lefelé tolja és így biztosítja, hogy a körte kapcsolatba jusson a helyzetbe állító szerkezet három, rugós terhelésű szakaszával. Az 1. ábrán látható módon a körtéket ömlesztett állapotban helyezzük el az ábra jobboldalán levő 101 tartályban. A 3.ábra a tartálynak metszetét, részben nézetét mutatja. A 3. ábrán a lengő adagoló szerkezet részletei láthatók. A lengő adagolást több rögzített tartó, a 102, 103, 104, 105, 106 és 107 rögzített tartó révén valósítjuk meg, amelyek a tartály szemben levő 108 és 109 oldalfalai között keresztirányban nyúlnak el. Két-két szomszédos rögzített tartó között egy-egy csúsztatható 111, 112, 113, 114 és 116 csúszórúd alternálva mozgatható és e csúszórudak mindegyike 117 karra van szerelve, amely kart, illetve karokat csúsztathatóan vezető pályából és 115 görgőből álló szerelvény tart a szemben levő 108 és 109 oldalfalak között. A mozgatható 113 csúszórúd kapcsolatban van a 121 kötőrúddal is, amely egyik végén 122 csap révén a mozgatható 113 csúszórúddal, másik végén pedig 123 csap révén 127 excenterkarral van csuklósán elfordíthatóan összeerősítve. A 127 excenterkar - szintén csuklósán elfordíthatóan - a 128 tengelyhez csatlakozik. A 128 tengely 129 lánckereket, tart amely körül 131 lánc van feszítve. A 131 lánc körülfog egy másik, 132 lánckereket is, amely 133 tengelyre van felerősítve. E tengelyen további 134 lánckerék is van. A 134 lánckeréláe 136 lánc van helyezve, amely körülfogja a hámozó és magházat eltávolító gép 1067 fő hajtótengelyére szerelt 135 lánckereket is (23. ábra). A lengő adagoló szerkezetnél a 105 rögzített tartó és 117 kar közé 137 rugó van feszítve, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
