172719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegrostok gyártására

11 172719 12 Nyilvánvaló azonban, hogy a hűtésnek nem szabad olyan erősnek lennie, hogy a rostgyártást érezhető mértékben kedvezőtlenül befolyásolja. A fentiekben a kónusz stabilizálásra adtunk cél­szerű példakénti megoldást. Más megoldás a tömeg­hűtésre abban van, hogy hűs levegőből álló vékony függönyöket alkalmazunk, amelyek gyors egymás­utánban végigsöpörnek a fonólemezen és ezzel 46-90°-os szöget zárnak be. Ismét más hűtési megoldás értelmében szabályozott gyűrű alakú ör­vényekből álló szaggatott sorozatot alkalmazunk, amely a persely felülete felé halad és erre a felületre általában merőleges. Hasonló módon alkalmazhatunk csavarvonal mentén haladó légáramokat is, amelyeknek ör­vényei általában a fonólemezzel egy síkban forog­nak és hasonlók a ventillátor lapátokkal keltett örvényekhez. A furatok sűrű elrendezése és a kónuszok sta­bilitása alkalmas lokálisan fellépő áradások kikü­­sQbölésére, amennyiben ilyen áradások üzem köz­ben fellépnek. Ha valamelyik rost elszakad és a furat a szomszédos rostig elárad, ez a rost foko­zott elvékonyító erőt fog kifejteni az eláradó üvegre és ezzel a kónuszt és a rost kialakulását az elárasztott furatból helyreállítja. Ha szükséges, hű­tőlevegőt helyileg is alkalmazhatunk, amint ez ön­magában ismeretes. így például alkalmazhatunk kézi léglándzsát (szúrólevegőt), ha több rost össze­olvad, hogy az áradást kiküszöböljük és a normális üzemet helyreállítsuk. A fonólemez furatos felületrészének szélén levő kónuszoknál némi instabilitást lehet esetleg észlelni. Ez azért van, mert a fonólemez és az üveg a persely fedetlen szélei mentén föllépő hőveszte­ségek miatt viszonylag hidegebbek. A stabilitást növelhetjük azzal, hogy a szélekre eső furatok átmérőjét valamivel nagyobbra, például 0,02 mm— -0,07 mm-re vesszük, mint a belső furatokat. Az ilyen kialakítás stabilabb üzemet eredményez, anél­kül hogy a rostméretek egyöntetűségét érezhetően befolyásolná. Minthogy a szélekre eső furatokon átáramló üvegnek nemcsak szélső rétege (szkin-je), hanem tömege is hidegebb, a furatokon az üveg nehezebben fog átfolyni, úgyhogy valamivel na­gyobb furatok kiegyenlítik az üveg folyékonyságá­nak csökkenését. Annak biztosítása végett, hogy rostszakadás ese­tén a furatból kiömlő üveg szabályozható módon elárasszon, a találmány értelmében például úgy járhatunk el, hogy a furatok között kapilláris hor­nyokat létesítünk. Ezek a kapilláris hornyok úgy hatnak, mintha a fonólemeznek szabályozható, de kifogástalan nedvesíthetősége vcdna. Ilyen kialakítás esetén minden furat legalább két szomszédos furat­tal van összekötve, úgyhogy rostszakadáskor az üvegnek szomszédos furat felé irányuló áramlása elvileg biztosítva van. A hornyok olyan szélesek lehetnek, mint maguk a furatok. Célszerű azonban, ha a hornyok szélessége a furatátmérő körülbelül egyharmada, mélysége pedig a fonólemez vagy per­selylemez vastagságának körülbelül fele. Minthogy a külső furatoknál gyakrabban léphet föl áradás, mint a belső furatoknál, eljárhatunk úgy, hogy csak a külső furatokat látjuk el hornyokkal. Ha az áradás kezdődését és önkiigazítását összefüggésük­ben tekintjük, célszerű, ha nagymértékben nedvesít­hető ötvözetből készült perselyt alkalmazunk, amely könnyebben elárasztható, szemben az úgyne­vezett nem-nedvesíthető ötvözetekből készült per­selyekkel. Természetesen minden ötvözet alkalmas az elárasztásra, amennyiben az üveg hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy az üveget teljesen folyé­konnyá tegye. A hűtött rostokat írező folyadékkal burkoljuk vagy úgy írezzük, hogy a rostokat felhordó henger­rel vagy hasonló rendeltetésű elemmel érintkez­­tetjük. A rostokat göngyöleggé csévélhetjük. A rostok húzási vagy csévélési sebessége igen tág határok között változhatik, például körülbelül 30,5 m/min-től körülbelül 4000 m/min-ig teijedhet, sőt, ennél nagyobb is lehet. Az adott körülmé­nyeknek megfelelő csévélési sebességek és elvé­konyító erő meghatározása a szakértő számára nem jelenthet nehézséget. Hagyományos eljárásokban 1524m/min nagyságú csévélési sebességeket alkal­maznak és ilyen sebességek a találmány szerinti eljárás foganatosításakor is alkalmazhatók. Kis hú­zási sebességek lehetővé teszik, hogy a rostgyártást illesszük a végtermék gyártásánál adódó rostfel­használási intenzitáshoz, úgyhogy a rost vagy a pászma közvetlenül fölhasználható a végtermék elő­állításához. Tekintettel a furatok sűrűségére az ilyen megoldások még mindig a gyakorlati termelés határain belül esnek. Az írező folyadékok, az írező folyadékokat fölhordó szervek és a csévélő készülé­kek hagyományosak, úgyhogy részletesebb ismer­tetésüktől eltekinthetünk. A találmány szerinti eljárással jó minőségű üveg­rostokat állíthatunk elő. Jelentős körülmény, hogy a megömlesztett üveg rendkívül gyors hűtése (rez­­zentése) a furatok alatt csökkenti az üvegből ki­párolgó anyag okozta veszteséget, úgyhogy a rost üvegösszetétele gyakorlatilag megfelel az üvegfürdő összetételének. A találmány lehetővé teszi továbbá temperált rostok előállítását is. A fölfelé áramló levegővel járó hatásos rezzentés következtében a felület sokkal hamarább hűl le, mint a belső üvegrészek és a hőmérsékletgradiens nagyobb az edzési (annealing) hőmérséklet fölött, mint alatta. Ennek következtében a kész rost felületén össze­húzó erő hat. A hagyományos eljárásoknál, ahol hosszú hegyeket alkalmaznak, ennek éppen az el­lenkezője következik be. A hőmérsékletgradiens na­gyobb az edzési hőmérséklet alatt, mint fölötte. Ugyancsak a hagyományos eljárásoknál előfordul­nak eltépődések, amikor is a rostok az edzési hőmérsékletnél lüsebb hőmérsékleten valamennyien lényegében azonos időpontban elszakadnak. Az ilyen eltépődést mindezideig a kerület mentén és hosszirányban fellépő átmeneti feszültségeknek tu­lajdonították. Mint említettük, a találmány szerinti eljárás esetén eltépődések nem voltak megfigyel­hetők és ez teljesen érthető is. Jóllehet a találmány szerinti eljárás foganatosítá­sához hagyományos üvegolvasztó kemencét és ha­gyományos segédberendezéseket is alkalmazhatunk, foganatosíthatjuk a találmány szerinti eljárást olyan berendezéssel is, amelyben az üvegoszlop magassá­gát az üvegfürdő szintjétől függetlenül fönntarthat­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom