172718. lajstromszámú szabadalom • Fewszültségváltó több vezetékkel rendelkező fémburkolatú, nagyfeszültségű kapcsolóberendezéshez
3 172718 4 dozott felületi elektróda tartozik, amely a vezetékkel egy kapacitív feszültségosztó, nagyfeszültségű kondenzátorát képezi, a szigetelőtestek legalább egy feszítőszalaggal össze vannak erősítve és egy közéjük helyezett központosító darabbal egymáshoz képest előre meghatározott helyzetben vannak tartva, és az egymáshoz erősített szigetelőtestek a fémburkolathoz vannak rögzítve. A találmány szerinti feszültségváltó lényeges előnye az, hogy a kapacitív feszültségosztók nagyfeszültségű kondenzátorát alkotó elektródáknak a fémburkolaton belüli elrendezése következtében újabb helyigény nem lép fel. Egy további előny azáltal jelentkezik, hogy a találmány szerinti feszültségváltót viszonylag kis költséggel lehet előállítani, mivel nemcsak a fémburkolaton kívüli kiegészítő egységek nélkülözhetőek, hanem szükségtelenek az eddigi megoldásoknál szereplő nagyfeszültségű kondenzátor nagyfeszültségű elektródáját alkotó rúd alakú és a vezetékhez csatlakozó vezetőszakaszok is. A nagyfeszültségű kondenzátor nagyfeszültségű elektródáját a találmány szerinti feszültségváltónál mindig maga a vezeték képezi. Ezenkívül a kiegészítő egységek elmaradása következtében, a találmány szerinti feszültségváltó könnyebb és ennél fogva egyszerűbben is szállítható. A központosító darab alkalmazása továbbá azt az előnyt nyújtja, hogy adott esetben a központosító darab és a felületi elektródákat hordozó szigetelőtestek között további betétekkel a vezetékek és a szigetelőtestek közötti toleranciákat ki lehet egyenlíteni. Ezáltal megvan az a lehetőség, hogy közel azonos kapacitású nagyfeszültségű kondenzátorokat képezzünk. Ez ismét előnyös a leosztott feszültség méréstechnikai kiértékelésnél. A nagyfeszültségű kapcsolóberendezés fémházán belül az összeszorított szigetelőtestek rögzítésére a szigetelőtesteken célszerűen rögzítőfülek vannak kialakítva, amelyek a fémburkolat rögzítőbakjaihoz vannak erősítve. Bizonyos körülmények között az is előnyös lehet, ha a rögzítőfulek helyett a legalább egy feszítőszalagon felhajlított fülek szolgálnak a fémburkolat rögzítőbakjaihoz történő erősítésre. A találmány szerinti feszültségváltónál alkalmazott legalább egy feszítőszalag előnyös módon végtelenített, és menetes hüvelyekkel rendelkezik, amelyek a szalagot megfeszítik. A feszítésnek ez a módszere a szerelést lényegesen megkönnyíti, és lehetővé teszi a kívánságnak megfelelő feszítőerő beállítását. A találmány szerinti feszültségváltónál a felületi elektróda különféleképpen lehet kiképezve. Például a felületi elektróda célszerűen egyetlen lemezdarabból is kialakítható. Azonban előnyösebbnek mutatkozik az, ha a felületi elektródát a szigetelőtesten levő vezető bevonat képezi. A szigetelőtestek kialakítása és elrendezése, továbbá a felületi elektródák felszerelése a találmány szerinti feszültségváltónál különböző módokon történhet. Így előnyösnek látszik, ha a szigetelőtest gyűrűként egyenletes távolságban veszi körül a nagyfeszültségű kapcsolóberendezés illetékes vezetékét úgy, hogy az ebből a vezetékből és a hozzá tartozó felületi elektródából álló nagyfeszültségű kondenzátor dielektrikumát a nagyfeszültségű kapcsolóberendezés szigetelőanyaga képezi, a szigetelőtest az ilyenfajta kiviteli alak esetében a vezeték felé néző belső palástfelületén hordozza a felületi elektródát. Ettől eltérően az is előnyösnek tartható, ha a mindenkori vezetékből és a hozzá tartozó felületi elektródából kialakított nagyfeszültségű kondenzátor dielektrikumát a szigetelőtest alkotja, és a felületi elektróda a szigetelőtest külső palástfelületén van. A találmány szerinti feszültségváltónál a szigetelőtest külső felülete célszerű módon be van mélyítve és a bemélyített részen tartja a felületi elektródát. A bemélyített részt azonban nemcsak a felületi elektróda felvitelére lehet szigeteléstechnikáikig kedvező módon kihasználni, hanem még kiegészítésképpen a kapacitív osztó kisfeszültségű tagját képező kondenzátor elhelyezésére is alkalmas. A kapacitív osztónak a szigetelőtest bemélyített részem való elhelyezése azzal az előnnyel jár, hogy a kisfeszültségű kondenzátor ugyanolyan hőmérsékletre kerül, mint a nagyfeszültségű kondenzátor. Ezáltal a hőmérsékletfüggés szempontjából kedvezően választott dielektrikum esetében a hőmérsékletváltozások a kapacitások azonos megváltozását okozzák a nagy- és a kisfeszültségű kondenzátoroknál. így a hőmérsékletváltozás hatása a kapacitív osztó osztásarányában és ezzel a mérési eredményben messzemenően kiküszöbölődik. Amennyiben a szigetelőtest például kiöntőgyantából készül, és amennyiben a kisfeszültségű kondenzátornak egy olyan kondenzátort alkalmaznak, amelynek dielektrikuma ugyancsak kiöntőgyanta, akkor elérhető az, hogy hőmérsékletváltozásnál a feszültségosztás aránya gyakorlatilag nem' változik. A szigetelőtest bemélyített részében nemcsak a kisfeszültségű kondenzátort lehet elhelyezni, hanem adott esetben egy áramváltó vasmagját is a feltekercselt szekunder tekercsrendszerrel együtt. Természetesen a kisfeszültségű kondenzátort lehet bemélyített résszel rendelkező szigetelőtest esetében is a fémburkolaton kívül elhelyezni. Ilyenkor a bemélyített rész felületén csak az áramváltó vasmagja található a rátekercselt szekunder tekercseléssel együtt. Mindenesetre előnyösnek látszik a szigetelőtest bemélyített részét egy további munkafázisban kiöntőgyantával feltölteni azért, hogy a bemélyített részen belül levő alkatrészek mechanikus védelmét és rögzítését is biztosítsuk. A felületen kiképzett elektróda a találmány szerinti feszültségváltónál célszerű módon hengeres elektródaként van kiképezve, amely a nagyfeszültségű kapcsolóberendezés hozzá rendelt vezetékével hengeres kondenzátort alkot. Ez önmagában ismert a 2 125 297 lajstromszámú NSZK-beli közzétételi iratból. Ugyancsak előnyösnek látszik az, ha a felületen kialakított hengeres elektróda mindkét végén olyan gyűrű alakú védőelektródák vannak elhelyezve, mint amilyenek a 2 1 25 297 lajstromszámú NSZK-beli közzétételi iratban vannak leírva. A találmányt részletesebben a rajzokon ábrázolt kivitelek alapján ismertetjük, ahol az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
