172717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari szennyvizek előtisztítására korlátozottan oldódó alkáli földfémvegyületekkel
3 172717 4 Ismeretes továbbá az U.S. Bur. Mines Rep. Invest. NO 6987 szakirodalmi publikációból, hogy darabos (körülbelül 3 cm átmérőjű) dolomit-réteg hasznosítható szennyvízkezelésre úgy, hogy ezen a dolomitrétegen folyamatosan vezetik át a kezelendő szennyvizet. E megoldás döntő hátránya, hogy a dolomitot darabosságára tekintettel a szennyvíz mennyiségéhez képest igen nagy mennyiségben szükséges alkalmazni és így e módszert csak nagy méretű berendezésben lehet hasznosítani. A találmány célja a technika állása szerint ismert módszerek hátrányainak kiküszöbölése mellett egyszerű .könnyen megvalósítható és akár szakképzettség nélküli személyzettel végrehajtható szennyvíztisztítási eljárás kidolgozása. E cél elérésére folytatott kísérleteink során arra a felismerésre jutottunk, hogy a szennyvíztisztításban önmagukban ismert alkáliföldfém-vegyületek közül a vízben korlátozottan oldódó szervetlen alkáliföldfém-vegyületek valamelyikének legfeljebb 0,2 mm szemcseméretű szemcséiből vízzel készített, 50-300 g/liter, célszerűen 150 g/liter koncentrációjú és folyamatosan kevert zagyon a tisztítandó szennyvizet átvezetve, majd az átvezetést követően a tisztított szennyvízből a szilárd, illetve lebegő anyagokat kiülepítve olyan szennyvíztisztítási módszerhez jutunk, amely a fentiekben említett követelményeknek megfelel, vagyis egyszerű, könnyen megvalósítható és akár szakképzettség nélküli személyzettel végrehajtható. A találmány szerinti megoldás lényege tehát az, hogy a szuszpendált, vízben korlátozottan oldódó alkáliföldfém-vegyület folyamatosan oldatba megy oldékonyságának megfelelő mértékben és kellő sebességgel, miáltal biztosítva van, hogy a zagyban a folyadékfázis a szennyvízben levő szennyezések eltávolításához mindenkor a szükséges mennyiségű reagenst, azaz vízben korlátozottan oldódó alkáliföldfém-vegyületet tartalmaz. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás ipari szennyvizek biológiai tisztítást megelőző előtisztítására vízben korlátozottan oldódó alkáliföldfém-vegyületekkel. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy az előtisztítandó szennyvizet egy vízben korlátozottan oldódó szervetlen alkáliföldfém-vegyület legfeljebb 0,2 mm szemcseméretű szemcséiből vízzel készített, 50—300 g/liter, célszerűen 150 g/liter koncentrációjú és folyamatosan kevert zagyán vezetjük át, amíg az elvezetett előtisztított szennyvíz a vízben korlátozottan oldódó alkáliföldfém-vegyületre nézve legalább 50%-ban telített lesz, majd az így előtisztított szennyvízből a szilárd, illetve lebegő részt önmagában ismert módon, célszerűen ülepítés útján elkülönítjük. A találmány szerinti eljárásban vízben korlátozottan oldódó alkáliföldfém-vegyületként célszerűen dolomitot, gipszet, mészkövet vagy kalcium-hidroxidot használunk. E vegyületek tiszta vízben való oldhatósága közönséges hőmérsékleten (0C° és 25 C° között) tizenöt mg/liter és legfeljebb 3 g/liter értékek között változik. A vízben korlátozottan oldható alkálifoldfém-vegyületek szemcseméretét a találmány szerinti eljárás megvalósítását megelőzően rendszerint őrléssel állítjuk be, de például ha ilyen vegyületként kaldum-hidroxidot használunk, akkor ennek kívánatos szemcsemérete az oltási folyamat során rendszerint önmagától beáll. A vízben korlátozottan oldható alkáliföldfém-vegyület és az előtisztítandó szennyvízben levő szennyezések között végbemenő reakció eredményeképpen a kezelt szennyvíz szilárd anyagot is tartalmazhat (például akkor, ha a szennyezés a korlátozottan oldódó alkáliföldfém-vegyülettel még az utóbbinál is rosszabbul oldódó és így a vizes közegből kicsapódó vegyületet alkot). A zagyon való átvezetés során egyrészt a kezelt szennyvíz magával ragad szilárd állapotú reagenst, másrészt tartalmazhatja az előbb említett csapadékot, így -miként korábban már említettük— mindenképpen szükséges belőle a szilárd, illetve lebegő anyagok eltávolítása a biológiai tisztítást megelőzően. A találmány szerinti eljárást ismert berendezésekben, mégpedig egy kever ős reaktorban és egy ülepítőben, illetve ezek egybeépítésével kapott berendezésben valósíthatjuk meg bármiféle automatika alkalmazása nélkül. Ez a tény már önmagában is a találmány szerinti eljárás lényeges előnyét jelenti. A találmány oltalmi körébe tartozónak tekintjük azonban azt a megoldást is, amikor két sorbakapcsolt egységben, mindegyik egységben egy-egy reagens-zagyot alkalmazva hajtjuk végre a találmány szerinti eljárást. A találmány szerinti eljárás további előnyeit az alábbi pontokban foglaljuk össze. 1. A találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezések úgy méretezhetők, hogy az eljárás huzamosabb időn át sem igényel semmiféle beavatkozást. 2. A találmány szerinti eljárás esetében semmiféle zavart nem okoz, ha a szennyvízben a szennyezés mennyisége hirtelen megnő, tekintettel arra, hogy a reagens zagya pufferoló hatású, minthogy a reagens szemcséiből mindig elegendő mennyiségű reagens oldódik be a szennyvízbe. 3. A találmány szerinti eljárás folyamatos és viszonylag kis reaktorterű szennyvízkezelést tesz lehetővé. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa A kénsavgyártásnál, illetve akkumulátor töltésénél vagy javításánál keletkező, változó savasságú (pH = 1 -7), kénsavat tartalmazó szennyvizet vezetünk át literenként 150 g 0,2 mm alatti szemcseátmérőjű dolomitport tartalmazó vizes szuszpenzión. A zagyot tartalmazó reaktort úgy választjuk meg, hogy a szennyvíz 1/2-1 óra hosszat tartózkodjon a dolomitport tartalmazó reaktorban. A reagensek (sav ♦ dolomit) megfelelő érintkeztetésének biztosítására a reaktorban propellerkeverővel mechanikus keverést alkalmazunk. A reaktorból távozó zagyos, semlegesített szennyvíz pH-ja 6,5 és 7 közötti. Ezt a semlegesített, de dolomitszuszpenziót tartalmazó szennyvizet közel 15 perces tartózkodási időt biztosító ülepítőbe vezetjük. A szilárd fázistól elválasztott sem5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
