172714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem gélesedő N,N-diallil-diklór-acetamid előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172714 Bejelentés napja: 1975.1. 28. (SA—2738) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1974.1. 31. (438 304) Nemzetközi osztályozás: C07C 103/133, A 01 N 9/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. V. 27. Megjelent: 1979. IV. 30. Feltalálók: Tulajdonos: Chan Hua-Hin Jimmy vegyész, Martinez, Kalbfeld Jules vegyész, Pinole, Kostecki John Albert vegyészmérnök, San Rafael, Fitt Hatold Mahonrai vegyész, Lafayette, Seites Donald Lawrence Mill Valley, California, Amerikai Egyesült Államok Stauffer Chemical Company, Westport, Connecticut, Amerikai Egyesült Államok Eljárás nem-gélesedő N,N-diallil-diklór-acetamid előállítására 1 A találmány tárgya eljárás nem-gélesedő N,N-diaUil-diklór-acetamid előállítására diallil-amin és diklór-acetil-klorid reakciójával, dy módon, hogy 1 mól diallil-aminhoz vizes nátriumhidroxid-oldat jelenlétében, 10 feletti pH-értéken, előnyösen 11—13,5 pH értéken, inert szerves oldószer távollétében, -10-+100C0, előnyösen 20-70 C° hőmérsékleten, erélyes keverés közben gyorsan hozzáadunk 0,7-0,95 mól diklór-acetil-kloridot, és a kapott terméket izoláljuk. Az amidok előállítására már régóta ismertek az aminok savkloridokkal végzett reakciói. Tekintettel arra, hogy a reakció exoterm, a készüléket időnként hűtik, például jéghűtéssel, hogy elvezessék a reakció közben keletkezett hőt és minimálisra csökkentsék a reakdóelegy hőmérsékletemelkedését. Végeztek ilyen reakciókat alkalikus szerek, például nátriumhidroxid jelenlétében, mely semlegesíti a reakció közben képződött sósavat és megakadályozza a reakdóelegy túlságos savasodását. A 2 864 683 számú Észak-Amerikai Egyesült Államokbeli szabadalmi leírás ismertet több reakdót az amidoknak aminokból és savkloridokból történő előállítására. Az amidok aminokból és savkloridokból történd szokásos előállítási reakdói (J.D. Roberts, M.C. Caserio: Basic Prindples of Orhanic Chemistry, 1964) két £3 problémát vetnek fel. Először, a reakciók hajlamosak elég nagy mennyiségű melléktermék, mint amin-só, például amin-hid-2 rokloridok, diklórecetsav stb. képzésére, másodszor a savkloridok reagálnak a vízzel savakat képezve, s e mellékreakcióknak az az eredménye, hogy mind az aminok, mind a savkloridok egymástól függet- 5 lenül eltávoznak a rendszerből, a nem-kívánatos melléktermékek képzésével és így az amid-kitermelés csökken. A korábbi eljárásokban [Journal of the American Chemical Sodety 78, 5581 (1956)] és Journal 10 of the American Chemical Society 78, 2558 (19S6)] az amin és a savklorid reakdóelegyéhez megfelelő szerves oldószert, például 1,2-diklóretánt, benzolt vagy acetont alkalmaztak, annyi hígított nátriumhidroxid-oldattal, hogy a reakdóelegyet 15 megközelítőleg pH 8 értéken tartsák. Az N ,N -diallü-dikló r-acetamidot a tiokarbamát herbicidek alkalmazásakor okozott növénykárosodás ellenszereként használják. Ilyen tiokarbamát herbicideket ismertetnek a 2 913 327, 3 037 853, 20 3 175 897, 3 185 720, 3 198 786 és a 3 582 314 számú Észak-Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírások. A tiokarbamátokból és N,N-diallil-diklór-acetamid ellenszerből készített kereskedelmi készítmény előállításakor igen komoly prob- 25 lémát okoz, hogy nagyon stabil gél képződik, amely önmagától nem bomlik meg. Azt találtuk, hogy a gél-képződést előidéző vegyidet az N,N-diallil-diklór-acetamid előállítási reakciójának mellékterméke. E melléktermékek egyik 30 része — mint említettük - különböző amin-sók, 172714
