172706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kvázilineáris rendszerek nemlineáritásának mérésére
MAGYAR nrpköztArsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172706 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1975. XI. 05 (PO-604) G 01 R 19/28, 31/28 Közzététel napja: 1978. Y- 27. ORSZÁGOS fí"1"' ' TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. IV. 30. HIVATAL Feltaláló: Tulajdonos: Korda Tibor adjunktus 95%, Posta Kísérleti Intézet, dr. Gordos Géza adjunktus 5%, Budapest Budapest Eljárás és berendezés kvázilineáris rendszerek nemlinearitásának mérésére 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés kvázilineáris rendszerek nemlinearitásának mérésére. A híradástechnikában igen fontos szerepet játszanak a lineáris áramkörök és az ezekből felépített lineáris rendszerek. 5 Valamely rendszer bemenetére adott tetszőleges X geijesztőjel és ennek hatására a rendszer kimenetén megjelenő Y válaszjel között egy Op operátor adja meg a kapcsolatot: 10 Y+Op [X] Lineáris rendszerek esetében az Op operátor a működési tartomány minden X gerjesztője! értékénél fuggeden a gerjesztéstől. A gyakorlatban a 15 lineárisra tervezett rendszerek nagy része csak első közelítésben tekinthető lineárisnak, mert a működési szinttartománynak legalább egy részében a rendszert jellemző operátor függ a gerjesztéstől, azaz van bizonyos mértékű nemlinearitása. 20 Kvázilineáris rendszerek nemlinearitása mértékének meghatározására három módszer használatos: a linéarités, a dinamika-csökkenés és a torzítás mérése. Mindhárom mérési módszernél a méréshez 25 használt gerjesztő jel — mérőjel — determinisztikus jel, pontosabban szinuszos jel. A Unearitás és a dinami ka csökkentés mérése egyszerű eszközöket kíván ugyan, de csak relatíve nagy nendinearitás kimutatására alkalmas. Kis 30 2 nemlinearitás csak torzításméresse] határozható meg. A jelenleg használatos torzitásmérési módszerek mindegyike azon alapszik, hogy a kvázilineáris rendszer nemlinearitása eltorzítja a mérőjel frekvenciaspektrumát. E torzulás úgy észlelhető, hogy a kimeneti jel spektrumában olyan komponensek jelennek meg, amelyek a bemeneti jel spektrumában nem szerepeltek, de azzal valamilyen kapcsolatban vannak. A torzításmérésnek két főbb fajtája használatos: a harmonikus torzításmérés és az intermodulációs torzítás mérése. A harmonikus torzításméréshez egyeden szinuszos mérőjelet használnak és a kimeneti jel spektrumában megjelenő harmonikusok amplitúdóit viszonyítják az alapharmonikus amplitúdójához, amely viszonyszám a torzítási tényező (klirr-faktor). A nemlinearitás egy további mérőszáma a harmonikus csillapítás, amelyet általában decibelben vagy Neperben adnak meg. és az alapharmonikus és felharmonikusok szintviszonyát adja meg. Intermodulációs torzításméréshez két szinuszos geijesztőjelet alkalmaznak és a kimeneti jelben a nendinearitás hatására megjelenő kombinációs frekvenciájú jelek amplitúdóit viszonyítják valamelyik alapfrekvenciás jel amplitúdójához. A torzítás mérés előnye, hogy kis nemlinearitás kimérésére is alkalmas. Hátránya: 172706
