172705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcséjű anyag kiégetésére vagy szinterezésére

5 172705 6 Az 1. ábra szerinti berendezés továbbá a ki­égető- illetve szinterező 7 berendezésből áll, amely­nek lényeges része a viszonylag rövid, cső alakú kiégető 8 kamra, amely a találmány szerinti eljárás „második szakaszát” képezi. A kiégető 8 kamra elé keverő 9 kamrát kapcsoltunk, ahova egyrészről az injektor 10 fúvókán keresztül az égési levegő (11 nyíl), másrészt a 3 ciklonból az előhevített anyag (12 nyíl) kerül. A keverő 8 karma nyílását ennél a kiviteli példánál a tüzelőanyag 13 vezetéke koaxiá­lisán veszi körül. A kiégető 8 kamrához a 14 csővezeték segítsé gével a 15 leválasztó csatlakozik, amely a talál­mány szerinti eljárás „harmadik szakaszát” képezi. A berendezéshez hozzátartozik még a két 16, 17 hűtőciklon, amely 18, 19, 20 és 21 vezetékek segítségével a már említett létesítmény részekkel össze van kötve, ahogyan az a rajzból látható. A berendezés a következőképpen működik: Az anyagot, amelynek mozgását teljes vonalú nyilakkal ábrázoljuk (a gázáramot szaggatott nyi­lakkal jelöljük) a 22 vezetékbe vezetjük be (23 nyíl) és az a 3 ciklon eltávozó gázaival a másik 2 ciklonba jut, ott leválasztásra kerül és az 5 égők­ből kialakított előhevítő 6 szakaszba esik le. A 15 leválaszt óból kijövő gázok (24 nyíl) az anyagot az előhevítő 6 szakasz alatt eltérítik és ismét felfelé ragadják magukkal úgy, hogy az az előhevítő kam­rán legalább kétszer átmegy. Eközben az anyagot nagymértékben előhevítjük éspedig célszerűen a kri­tikus hőmérsékletig, amely felett az anyag agglome­­rálódik. Durva cementliszt kiégetése esetén gyakor­latilag az anyag egész kalcinálása ebben az elő­hevítő 6 szakaszban játszódik le. Ezután az anyag a gázokkal együtt a 3 ciklonba jut. Az abban leválasztott anyag (12 nyíl) a kevegő 9 kamrába kerül, ahol a 10 fúvókán keresztül belépő égési levegővel (11 nyíl) alaposan összekeveredik mielőtt ez a keverék (25 nyíl) a kiégető 8 kamrába való belépés helyén a tüzelőanyaggal (26 nyíl) érintke­zésbe kerül. A kiégető 8 kamrába nagy sebességei befújt anyag a 27 lángon igen rövid, jól meghatá­rozott idő alatt átjut, miközben a 27 lángot a légáram (28 nyíl) körülveszi, amely légáramnak a 21 vezetéken keresztül perdületet adunk és a láng tengelye körül vezetjük be. Ez a légáram a kiégető 8 kamra falazatát a lerakódásoktól megvédi és az anyagot, valamint a forró eltávozó gázokat útban a 15 leválasztó felé annyira lehűti, hogy ott a kri­tikus hőmérséklet alá kerül, amely felett lép fel a lerakodás veszélye. A 15 leválaszt óban leválasztott anyagot (29 nyíl) hűtőlevegő (30 nyíl) a 16 hűtőciklonba szál­lítja. Az ott leválasztott anyag (31 nyíl) a hűtő­levegő segítségével (32 nyü) a 17 hűtőciklonba jut, ahonnan a hűtőlevegő a kiégető 8 kamrába áram­lik. A hűtőlevegőnek ily módon való vezetésével tehát a nagyobb hőmérsékletű hűtőlevegőt (11 nyfl, vagyis a 16 hűtőciklon eltávozó levegője) égési levegő formájában a második szakaszán (ki­égető 8 kamra) lehet felhasználni, ugyanakkor az alacsonyabb hőmérsékletű hűtőlevegőt (28 nyfl vagyis a 17 hűtőciklon eltávozó levegője) a 27 lángot körülvevő légáramként használjuk. A 2. ábra az előhevítő 6’ kamra módosított kiviteli alakját mutatja be. A 2 ciklonban előmele­gített anyagot (33 nyíl) a 32 vezetéken keresztül a 15 leválasztóból a 3 ciklonba vezető 4 csőveze­tékbe engedjük be. Mielőtt a felfelé áramló forró gázáramban (24 nyíl) teljesen feloldódna, amely utóbbi a 15 leválasztóból jön, az anyaghoz tüzelő­anyagot adagolunk, amit például 34 vezetékhez csatlakozó 35 tüzelőanyagvezetékből lehet nyerni. Az anyagnak a tüzelőanyaggal való összekeverését részben a 34 vezetékben, részben a 34 vezetéknek a másik 4 csővezetékbe való becsatlakozásának a környezetében lehet megvalósítani. Éppen úgy mint az 1. ábra szerinti kiviteli pél­dánál, a 2. ábra szerinti berendezésnél is az anyag­nak a nagy előhevítését egészen a kritikus hőmér­sékletig, egyrészt a kiégető 8 kamra forró eltávozó gázaival, másrészt az előhevítő 6 illetve 6’ kamrába pótlólag bevezetett tüzelőanyaggal lehet megvaló­­iítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás finomszemcséjű anyag mint durva cementliszt, mész, dolomit, magnezit, alumínium­­hidroxid kiégetésére vagy szinterezésére, amely a kritikus hőmérséklet felett agglomerálódik, amely eljárásnál az anyagot az első szakaszban először előhevítjük, utána a második szakaszban, miközben lángon halad át a végső kezelési hőmérsékletre felhevítjük és ezt követően a harmadik szakaszban a második szakasz forró távozó gázaitól elválaszt­juk, miközben a második szakasz távozó forró gázai az első szakaszban az anyag előhevítésére szolgálnak, azzal jellemezve, hogy az első szakaszba a második szakasz távozó forró gázain kívül annyi pót tüzelőanyagot és a hozzá szükséges égési leve­gőt vezetünk be, hogy egyrészt a második szakasz­ban a végső kezelési hőmérséklet eléréséhez szük­séges hőmennyiséget az anyagra a lángon való áthaladáskor visszük át, másrészt pedig az első szakaszban a kritikus hőmérsékletet nem lépjük túl. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második szakaszba lángot körülvevő légáramot vezetünk be, amellyel a iángtér falazatát a lerakodás képződésétől megóv­juk, az anyagot és a távozó forró gázokat a harmadik szakaszba való haladás útján a kritikus hőmérséklet alá hűtjük és végül az első szakasz pót tüzelőanyagjához égési levegőként vezetjük be. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a harmadik szakasz­ban leválasztott anyag utóhűtéséie felhasznált lég­áramot ezt követően mint a lángot körülvevő lég­áramot és/vagy a második szakasz égési levegőjét használjuk fel. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a harmadik szakasz­ban leválasztott anyag utóhűtését több lépcsőben olyan hűtőlevegő vezetéssel, végezzük hogy a na­gyobb hőmérsékletű hűtőlevegő a második szakasz égési levegőjét az alacsonyabb hőmérsékletű hűtő­levegő a lángot körülvevő légáramot képezi. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom