172705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcséjű anyag kiégetésére vagy szinterezésére
MAGTAB nëpkOztabsasag SZABADALMI LEÍRÁS 172705 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. IX. 04. (PO-575) C 04 B 7/44 Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973.X. 10. (P 23 50 768.8) Közzététel napja: 1978. V. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. Feltaláló: Tulajdonos: dr. Ritzmann Horst vegyész, Enniger, Polysius AG., Neubeckum, Német Szövetségi Köztársaság Német Szövetségi Köztársaság Eljárás finomszemcséjű anyag 1 A találmány tárgya eljárás olyan finomszemcséjű anyag kiégetésére vagy szinterezésére, amely anyag a kritikus hőmérséklet felett agglomerálódik, mint a durva cementliszt, mész, dolomit, magnezit alumíniumhidroxid stb., amikor is az első szakaszban 5 először az anyagot felhevítik, utána a második szakaszban a lángon való áthaladás után a végső kezelési hőmérsékletre hevítik és ezt követően a harmadik szakaszban a második szakasz forró eltávozó gázaitól elválasztják, miközben a második 10 szakasz eltávozó forró gázait az első szakaszban levő anyag előhevítésére használják fel. Ismeretes, hogy a finomszemcséjű anyag égetése vagy szinterezése céljából az előbb említett anyagnak a végső kezelési hőmérsékletre való felhevítését 15 forgó csőkemencében végzik. Azonban ez az eljárás tekintélyes beruházási költségekkel jár és gondos felügyeletet kíván, különösen a forgómozgást végző részek elhasználódása miatt-20 Ismeretes továbbá (DT-PS 474 727) az az eljárás, amely szerint a finomszemcséjű anyagot függőleges aknában égetik ki, miközben az anyag felülről lefelé, a gáz alulról felfelé halad és az akna középső részén égőkből álló égési szakasz van 25 kialakítva, amelynek felfelé haladó távozógázai az anyagot előmelegítik, a kiégetett anyagot pedig az akna alsó részében a felfelé áramló szekunder levegő lehűti. Mivel az ilyen eljárásnál az anyagnak a gázokhoz képest ellenáramban lefelé kell mozog- 30 kiégetésére vagy szinterezésére 2 nia, így finomszemcséjű anyag esetében nagy gázsebesség alkalmazása és ezzel nagy áthaladási teljesítmény elérése lehetetlen. Az anyag és gáz messzemenően nem ellenőrizhető viszonylagos mozgását megtaláljuk egy további ismert eljárásnál (DT—PS 498 406), amely esetben az anyagot aknáskemencébe alulról felfelé fújják be és az a felfelé áramló forró gázzal szemben felhő formájában leesik. A fonó gázokat a kemence alsó részén, az anyag befúvási helyének közelében elhelyezett égők hozzák létre. Mivel az egyes anyagrészecskéknek a forró szakaszban való tartózkodási idejét ennél az eljárásnál sem lehet pontosan beszabályozni, így az egész anyagmennyiség egyenletes kiégetése nem lehetséges. Ismeretes egy további eljárás (DT-PS 1 218 927) amelynél a ciklonokban előmelegített finom anyagot csővezetékbe vezetik be, amely azt a kiégetőkamrából a finomanyag leválasztó berendezésbe viszi. Ebben az esetben azonban a finomanyag a legnagyobb hőmérsékletű szakasszal, vagyis a tulajdonképpeni lángkamrával nem kerül érintkezésbe. Ennek következtében ennél az ismert eljárásnál nincs arra lehetőség, hogy a viszonylag rövid útszakaszon, amelyen a kiégetőkamra forró távozó gázai a finomanyaggal érintkezésbe kerülnek, a végső kezeléshez kívánatos hőmérséklet eléréséhez szükséges nagy hőmennyiség az egész anyagra egyenletesen átadódjék.