172701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbamid származékok és fémkelátjaik előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172701 IÊÜ Bejelentés napja: 1976. VI. 24. (PE-991) Nemzetközi osztályozás: C 07 C 127/17, W Közzététel napja: 1978. V. 27. C 05 C 9/02 \ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. IV. 30. HIVATAL Feltalálók: Tulajdonos: Balogh István oki. vegyészmémök.35%, Baranyi Antal Péti Nitrogénművek, Várpalota oki. vegyészmérnök 35%, Veszprém, dr. Száva Jenő oki. vegyészmérnök 25%, Budapest, Szeiler Béla oki. vegyészmérnök 5%, Székesfehérvár Eljárás új karbamid-származékok és fémkelátjaik előállítására I A találmány tárgya eljárás új N,N’-diszubsztituált karbamid-származékok, valamint ezen vegyületek fémkelátjainak előállítására. Közelebbről a találmány az új I általános képletű N,N’-diszubsztituált karbamid-származékok - ahol 5 Xi ésX2 azonos vagy eltérő jelentéssel 1—4 szénatomot tartalmazó, alkilcsoportot vagy —SO3M vagy -COOM általános képletű csoportot jelentenek, és az utóbbi két 10 csoportban M jelentése hidrogénion, alkálifémion, alkáliföldfémion vagy ammóniumion, azzal a megkötéssel, hogy Xi és X2 egyidejű jelentése alkilcsoporttól eltérő -, 15 valamint vas(III>, vas(II>, réz(II>, cink-, mangán(II)-, kobalt(II)- és nikkel(II)-kelátjaik előállítására vonatkozik. Ma már közismert, hogy a növénytermesztés 20 üzemszerű gyakorlatában a talaj tápanyagutánpótlását döntő mértékben az iparilag előállított műtrágyák alkalmazásával lehet megoldani. A műtrágyázás során legfontosabb szerepe a nitrogénnek, káliumnak és a foszfornak van. Számos kísérlet 25 bizonyítja és a gyakorlat is igazolta azonban, hogy a nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyák mind nagyobb mértékű felhasználásával sem lehet biztosítani a növények maximális biológiai termőképességét, tekintettel arra a ma már ugyan- 30 2 csak közismert tényre, hogy az említett három fő növényi tápelemen kívül a növények egészséges fejlődéséhez szükség van úgynevezett nyomelemekre, vagy mikroelemekre tápanyagként. A nagy mennyiségekben adagolt fő tápelemek mellett viszont a talaj természetes nyomelemszolgáltató (vagy más kifejezéssel: mikrotápelemszolgáltató) képessége rendszerint nem kielégítő és ezért mikrotápeiemek adagolására is rendszerint szükség va* ahhoz, hogy az alkalmazott fő tápelemek a remélt termésnövekedést valóban létrehozzák, illetve elősegítsék. E felismerést hasznosítva ma már több olyan műtrágyaféleség van kereskedelmi forgalomban, amely a fő tápelemeken kívül mikrotápelemeket is tartalmaz, éspedig szervetlen sók formájában vagy különféle szerves anyagokhoz (kelátképzőkhöz) kötött formában. Közismert növényélettani vizsgálatok már korábban bizonyították, hogy a növények mind gyökerükön, mind lombozatukon át könnyebben tudják felvenni és hasznosítani a szerves anyagokhoz kötött mikrotápelemeket, mint a szervetlen só alakjában alkalmazottakat. Szerves anyagokhoz, vagyis kelátképzőkhöz kötött mikrotápelemeket tartalmazó készítmények előállítására és felhasználására a szakirodalomból számos megoldás ismert. így például a 154 287 számú magyar szabadalmi leírásban kelátképzőként N,N’-bisz-(5-szubsztituált-2-hidroxi-benzil)-etiléndiamin-származékokat tar-172701
