172698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrohullámú szerelvény áramvezető elemeinek összekötésére és ennek révén a szerelvény elkészítésére

MAGYAR NßPKÖZTÄRSASÄG SZABADALMI LEÍRÁS 172698 Bejelentés napja: 1976. IX. 30. (PA-1263) Nemzetközi osztályozás: HOI P 11/00 Közzététel napja: 1978 IV. 28. országos találmányi HIVATAL Megjelent: 1979. IV. 30. \ 5 » ! : í ' Beltalátók: Tulajdonos: Paiádi László oki. gépészmérnök 25%, dr. Ács Miklós a mfiszaki Finommechanikai Vállalat, tudományok kandidátusa 25%, Szűcs Tibor oki gépészmérnök 25%, Budapest dr. Konkoly Tibor-a műszaki tudományok kandidátusai 25%, Budapest Eljárás mikrohullámú szerelvény áramvezető elemeinek összekötésére és ennek révén a szerelvény elkészítésére 1 A találjnány tárgya eljárás mikrohullámú szerel­vény áramvezető elemeinek összekötésére és ennek révén a mikrohullámú szerelvény elkészítésére. Mikrohullámú szerelvények, különösen négy­­szögletes csőtápvonalban kiképzett rezonátorok, 5 szűrők elkészítése a különböző villamos és mecha­nikai követelmények szigorúsága miatt nagyon munka-, anyag- és gépidőigényes folyamat. A mechanikai és a villamos követelmények egymásnak ellentmondó jellege abból fakad, hogy a 10 kész mikrohullámú szerelvény belső áramvezető felületein nagy felületi simaságú, folytonos galván­­réteget (nemesfém pl. Ag, Au, Pd stb.) kell kiképezni, az alkatrészek elhelyezési pontosságának szigorú tűréshatárokon belül kell maradni, az 15 egymással kapcsolódó áramvezető felületek között hézagmentes folytonos galvánréteget kell kiképezni és gondoskodni kell a hőtágulás lehető legtöké­letesebb kompenzálásáról. Az egyenletes vastagságú, folytonos belső galván- 20 réteget a jelenlegi gyártástechnológiáknál utólag képezik ki, amikor a mikrohullámú szerelvény már felvette végleges alakját. A sarkokkal, kiszögellések­­kel és keresztirányú iriszlemezekkel ellátott négy­­szögletes csőtápvonal belsej&en egyenletes vastag- 25 ságú belső galvánréteg kiképzése gyakorlatilag meg­oldhatatlan feladatot jelent. A helyes galvanizálás­hoz ugyanis belső ekvipotenciális felületeket kelle­ne létrehozni, ez azonban a minden oldalról zárt üreges alak miatt nem érhető el. A szükséges 30 2 rétegvastagságnál ezért 10-20-szor nagyobb nemes­fém galvánrétegeket képeznek ki, hogy a kívánt rétegvastagság még a legkedvezőtlenebb helyeken, tehát a sarkokban is meglegyen. Mindez természe­tesen vonatkozik a nemesfémréteg alatt kiképzendő alapozó galvánrétegekre (pl. réz) is. Ez a folyamat egyrészt jelentős nemesfémveszteséget okoz, más­részt a galvanizáló berendezések kapacitását a szük­ségesnél hosszabb ideig köti le. A folytonos és sima belső felület követelménye miatt a kötési műveletek számát a mikrohullámú szerelvények előállítása során minimálisra igyeksze­nek szorítani, mivel két különböző elem között a mikrohullámú áramvezetéshez is megfelelő minő­ségű oldhatatlan kötést mindeddig nem tudtak gazdaságosan létrehozni. A szerelvényeket ezért különböző profilú (pl. kör, ellipszis, négyszögletes stb.) csőből vagy tömbből célszerűen kimunkált alkatrészekből vagy ezek kombinációjából készítik, és ezen kereszt­­irányú hangoló iriszlemezek elhelyezéséhez gépi megmunkálással nagypontosságú réseket képeznek ki. A megmunkálás során az üregek belső felületén sorja nem keletkezhet, illetve annak eltávolítását a tükörsima belső felület megkarcolása nélkül kell megoldani. A gyártási nehézségeket tovább növeli az a tény, hogy a hőokozta tágulás csökkentése céljából az alkatrészeket 36% nikkelt és 64% vasat tartalmazó invár ötvözetből készítik, ami külön­leges kötési technológiát igényel. 172698

Next

/
Oldalképek
Tartalom