172690. lajstromszámú szabadalom • Fémfelületek védelmére alkalmas bitumenes korrózióálló kompozíció

5 172690 6 alkalmazhatjuk, adott esetben egymással, illetve valamely egyéb ismert korróziós inhibitorral ele­gyítve. A találmány szerinti kompozíció a bitumen súlyára vonatkoztatva 0,2-9 S% korróziós inhibi­tort tartalmaz. 5 Az a) pontban közölt meghatározásnak megfele­lő cikloamin-sókat bitumenes kompozíciókban kor­róziós inhibitorokként eddig még nem alkalmazták. Tekintettel arra, hogy az aminvegyületek korrózió­gátló hatását a bázikus nitrogénatom jelenlétének 10 tulajdonítják, szakember arra számíthatott, hogy e vegyületek só formájában nem rendelkeznek korró­ziógátló hatással, illetve a sók korróziógátló hatása lényegesen gyengébb a szabad bázisokénál. Tapasz­talataink e feltételezéssel ellentétben azt igazolták, IS hogy a cikloamin-sók a szabad bázisokénál lényege­sen kedvezőbb korróziógátló hatással rendelkeznek. A korróziógátló hatás e nem" várt fokozódása feltehetően arra vezethető vissza, hogy a cikloamin­­-sók egyrészt a védendő felületen összefüggő záró- 20 filmet képeznek, másrészt pedig az agresszív savak­kal cserebomlásos reakcióba lépve közömbösítik azok hatását. A cikloamin-sók tehát kétirányú korróziógátló hatást fejtenek ki. A b) pontban közölt meghatározásnak megfelelő 25 észterek és észter-sók a cikloamin-sókéhoz hasonló, kétirányú korróziógátló aktivitást fejtenek ki. E vegyületek további előnye, hogy a védendő fém­felületen levő, illetve a környezetből a védendő felülethez jutó vizet kiválóan emulgeálják és a 30 bitumen konzisztenciáját javítják. Az ilyen típusú korróziós inhibitorokat tartalmazó kompozíciók nedves fémfelületekre is felhordhatók. A találmány szerinti kompozíciók továbbá adott esetben a bitumen súlyára vonatkoztatva 35 2-15súly% mennyiségben vízeltávolító szert, azaz etilénglikol-monoalkilétert és/vagy terpentinolajat is tartalmazhatnak. Etilénglikol-monoalkiléterként cél­szerűen etilénglikol-monobutilétert alkalmazunk. A találmány szerinti kompozíciókat az oltalmi 40 kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részle­tesen ismertetjük. 1. példa 45 70 kg aromásdús benzint 120C°-ra melegítünk, majd a benzinben 7 kg 3000-es molekulasúlyú polietilént, 4 kg 5000-es molekulasúlyú poliizobuti­­lént és 83 kg 61-72C° lágyuláspontú desztillációs bitument óldunk. Az oldathoz 2 kg diciklohexi- 50 lamin-abietátot, 1,2 kg cink-abietátot, 0,6 kg man­­gán-naftenátot, 0,6 kg kobah-naftenátot és 0,6 kg fúvatott lenolajat adunk. Lehűlés után alvázvédő­ként alkalmazható kompozíciót kapunk, amelynek fizikai jellemzői a következők: 55 fajsúly: 0,99 g/ml, viszkozitás (Ford 4 pohárban, 25 C°-on mérve): 50 másodperc, lobbanáspont (Pld): 35 C°. 2. példa 80 kg 61-72 C° lágyuláspontú desztillációs bitument 150 C°-ra melegítünk, majd a bitumenben keverés közben 10 kg 4000-es molekulasúlyú poli- 65 etilént oldunk. A polietilén oldódása után az elegyhez 4 kg 10 000-es molekulasúlyú poliizobuti­­lént és 2 kg kobalt-naftenátot adunk. Az elegyet keverés közben 100 C°-ra hűtjük, és hozzákeverünk 1 kg trietanolamin-olajsavésztert, 1 kg diciklohexil­­amin-oleátot és 100 kg aromásdús benzint. A keveréket lehűtjük. A kapott kompozíció alváz­védőként használható fel. A kompozíció fizikai állandói a következők: fajsúly: 0,97 g/ml, viszkozitás (Ford 4 pohárban 25 C°on mérve): 41 másodperc, obbanáspont (PM): 32 C°. 3. példa 82 kg 80-100 C° lágyuláspontú, maximum 15 C° töréspontú fúvatott (oxidált) bitument 150 C°-ra melegítünk, és a bitumenben keverés közben 9 kg 10 000-es molakulasúlyú polietilént, 4 kg 1000-es molekulasúlyú poliizobutilént, 1,5 kg kobah-naftenátot, majd 100 CT-ra hűtve 1 kg trieta­­nolaminolaj savas diészter-faktiszt, 1 kg diciklohexil­­amin-oleátot, 1,5 kg N-izopropil-anilint és 15 kg aromásdús oldószert oldunk. Az így kapott kompo­zíció talajba helyezett berendezések bevonására használható fel. A kompozíció fizikai állandói a következők: fajsúly: 1,05 g/ml, penetráció 25 C°-on (MSz 13 1 62-60 sz. szabvány szerűit meghatározva): 205 mm/10, lobbanáspont (PM): 37 C°. 4. példa A 3. példában ismertetettel egyébként azonos összetételű, azonban N-izopropil-anilin helyett 1,5 kg réz-naftenátot, 75 g cink-naftenátot és 75 g alumínium-naftenátot tartalmazó kompozíciót állí­tunk elő. Az így kapott kompozíció talajba helyezett berendezések bevonására használható fel. A kompozíció fizikai állandói a következők: tajsúly: 1,07 g/ml, penetráció 25 C°-on (MSz 13 1 62-60 sz. szabvány szerint meghatározva): 193 mm/10, lobbanáspont (PM): 39 C°. 5. példa A 3 példában ismertetettel egyébként azonos összetételű azonban N-izopropil-anilin helyett 1,5 kg kőszénkátrányt tartalmazó kompozíciót állí­tunk elő. A kompozíció talajba helyezett berende­zések bevonására használható fel. A kompozíció fizikai állandói a következek: fajsúly: 1,05 g/ml, penetráció 25C°-on (MSz 13162—6usz. szabvány szerint meghatározva): 210 mm/10, lobbanáspont (PM): 39 C°. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom