172643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csoportos csatlakozó előállítására és csoportos csatlakozó nyomtatott áramköri lapokhoz, előnyösen mágneses kijelző készüléknél való alkalmazására

3 172643 4 gerjesztő tekercsek és az érintkezők anyacsatla­kozóval való dugaszolása csak a nyomtatott áramköri lapok két különböző oldalára kerülhetnek és ezért a gyakorlatban elterjedt mágneses kijelző rendszereknél kétoldalas nyomtatott áramköri lapo­kat alkalmaznak. Ha tehát az elemek egyoldalra való felszerelése nem lehetséges, egyoldalún fóliázott nyomtatott áramköri lap alkalmazhatósága érdekében kézen­fekvőnek látszik az a megoldás, hogy az elemek egyikét az elhelyezése oldalán csatlakoztassuk a fóliás oldalhoz. A gerjesztő tekercsek vonatkozá­sában ez nem oldható meg, mert a tekercsek rögzítése igen komoly problémát jelentene, vala­mint jelentős mértékben megnövekedne a távolság a nyomtatott áramköri lap és a kijelző elemeket tartalmazó tabló között. Ha az érintkezők külön-külön egymástól vi­szonylag nagy távolságra, tehát például a nyom­tatott áramköri lap felületén egyenletesen elosztva lennének elhelyezve, akkor a külön-külön való beforrasztásuk a dugaszolási (csatlakoztatási) oldal felől elképzelhető lenne. Ennek a megoldásnak azonban igen nagy hátránya az, hogy minden egyes érintkezőhöz külön anyacsatlakozóra lenne szükség, nagy felületen elosztva vagy csoportos csatlakoz­tatás esetén az anyacsatlakozó csaknem ugyan­akkora lenne mint az egész nyomtatott áramköri lap. Ismeretes olyan egy darabból álló villamos érintkező, amellyel forrasztás nélkül, megfelelő érintkező vállak kiképzésével oldható meg a csatlakoztatás a fólia vezetőkhöz. Ilyen megoldást ismertet a 167 421 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás is. Ezek az érintkezők egyrészt szilárdsági szempontból anyacsatlakozókként van­nak kiképezve és így viszonylag nagy helyet foglalnak el, másrészt olyan ugyancsak helyet foglaló vállal vannak ellátva, amely csupán hibátlan rögzítés esetén biztosít megbízható érintkezést. Ez a megoldás a lemezből hajtogatással való kiképzés és szerelési nehézségek következtében gazdaságosság tekintetében sem jelent előnyt a viszonylag egyszerű, késes érintkezőkből álló csoportos csatlakozók alkalmazásához képest. A találmánnyal célunk az, hogy az említett hátrányokat kiküszöböljük és olyan megoldást hozzunk létre, amely megtartva a csoportos csatlakozó előnyeit, lehetővé teszi a csoportokba foglalt csatlakozók dugaszolási oldalon való befor­­rasztását és így legalábbis a csoportos csatlakozók elhelyezése nem akadályozza meg az egy oldalon fóliázott nyomtatott áramköri lapok alkalmazását. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben nem előre összeszerelt csoportos csatlakozót alkalmazunk, hanem az egyes érint­kezőket külön-külön vagy előnyösen soronként és/vagy oszloponként helyezzük be, majd beforrasz­­tás után utólag rögzítjük egymáshoz, valamint a nyomtatott áramköri laphoz, akkor viszonylag egyszerű úton a dugaszolási oldalról beforrasztott elemekkel rendelkező csoportos csatlakozóhoz juthatunk. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy az érintkezőket, előnyösen késes érintkezőket egyenként vagy soronként és/vagy oszloponként helyezzük be a nyomtatott áramköri lapba, majd az érintkezőket a dugaszolási oldalon egyenként vagy soronként és/vagy oszloponként az érint­kezőik) nyüásá(ai)nál fóliavezető(k)höz forrasztjuk és az érintkezők közé és/vagy köré egy vagy több mechanikai szilárdságot biztosító elemet helyezünk el. A találmány szerinti csatlakozónak az a lényege, hogy az érintkezők a dugaszolási oldalon vannak a velük érintkező fóliavezetőhöz forrasztva, továbbá az egy csoporthoz tartozó érintkezőkön, a dugaszolási oldalon egy, az érintkezők kereszt­­metszetének és egymáshoz való távolságának megfelelő nyílásokkal ellátott tájoló lap van elrendezve. A találmány egy kiviteli alakjánál az egyes érintkezők helyzetének pontos meghatározása cél­jából az érintkezőknek az egyik végeire forrasztás előtt az érintkezők párhuzamosságát és/vagy áthatolási mélységét beállító és szabályozó sablont helyezünk el. A találmányt részletesebben az ábrákon bemuta­tott kiviteli példa segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárás segítségével foganatosított csoportos csatlakozó egy kiviteli alakjának robbantott axonometrikus képe látható. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli alak axonometrikus képe látható beszerelt állapotban a megjelenítés felőli oldalról nézve. A mágneses kijelző készülék egy betűmezőjé­ben a példa szerint 5x7 = 35 13 kijelző elem (raszterpont) van, azaz a 13 kijelző elemek öt oszlopban és hét sorban vannak elhelyezve. Az egyes betűmezők között az optimális olvashatóság érdekében két 13 kijelző elem oszlopot és három 13 kijelző elem sort célszerű kihagyni. Az egy betűmezőt tartalmazó kijelző készülék ebben az esetben olyan 1 nyomtatott áramköri lappal rendelkezhet, amely maximálisan hét 13 kijelző elem oszlop szélességű és tíz 13 kijelző elem sor magasságú. Az 1 nyomtatott áramköri lapon az oszlop irányú két 13 kijelző elem oszlopnak megfelelő helyen helyezhetők el a 13 kijelző elemek kijelölését biztosító áramköri egységek, amelyek egyes vezérlő pontjai szintén a 2 érintkezőkhöz vannak kivezetve. Ebből adódik, hogy a csatlakozási pontok, tehát a 2 érintkezők az 1 nyomtatott áramköri lapon csak az említett két betűmező közötti három 13 kijelző elem sornak megfelelő helyen helyezhetők d, figyelembevéve a kijelző készülék szerelhetősé­gét és cserélhetőségét, valamint a megjelenítő tabló szempontjából a megjelenítéssel ellenkező oldalról való dugaszolhatőságot is. Egy-egy kijelző készüléken legalább 38-40 csatlakozási pont kialakítása szükséges. A gazdasá­gossági szempontokat is figyelembe véve gépi úton pl. préseléssel, sajtolással gyártott ún. késes 2 érintkezőkkel lehet a legolcsóbb és legbiztosabb érintkezést elérni. A késes 2 érintkezők tökéletes villamos csatlakoztatása az 1 nyomtatott áramköri 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom