172642. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok csővezetéken történő biztonságos szállítására és fogadására

3 172642 4 tőén nincs megoldva. Ezt bizonyítják a gázvezeté­kek közelében észlelt növény-elhalások, különböző rendeltetésű csatornáknál (szennyvíz, kábel, táv­fűtő, posta, stb.) a talajon keresztül oda beszivár­gott gáz okozta balesetek. Gázrobbanások történ­tek' olyan épületekben is, ahová a gáz közterületről szivárgott be. Különösen ez utóbbi ok miatt veszé­lyes gázokat szállító csővezetékek és gázfogadó berendezések körzetében - a szállított közeg üzemi nyomásától függően — egyes országokban különböző, esetenként 100 m-t is meghaladó védő­­távolságokat írnak elő, amelyeken belül pl. épüle­tek nem létesíthetők. Ehhez hasonlóan más köz­művezetékeknek a gázvezetéktől való minimális tá­volságát is rögzítik. Ezek betartása rendkívül költ­séges intézkedéseket tesz szükségessé, sőt a vezeték létesítését teljesén meg is hiúsíthatja, és végső soron továbbra sem jelent teljes biztonságot, mert földi vezetékek esetében a gázszivárgás útja a talaj­ban kiszámíthatatlan. A gázszivárgás — lehetőleg azonnali — észlelési lehetőségének biztosítását nem csak biztonság­­technikai szempontok, hanem a gázveszteség meg­akadályozása is indokolhatja. Ennek megfelelően a találmány alkalmazási területe minden gáznemű kö­zeg szállítására szolgáló csővezeték védelmére kiter­jedhet, de- kiemelt jelentősége a nagynyomású és veszélyes gázokat szállító csővezetékeknél jelentke­zik, a szállított gáz levegőhöz viszonyított fajsúlyá­tól (relatív fajsúly) függetlenül. Ismeretes olyan megoldás, mely szerint a gáz­fogadó berendezést egy épület tetején helyezik el. Ennek célja, hogy a gázszivárgás, tűz vagy robba­nás hatását az épület fölötti légtérbe vezesse le. A megoldás hátrányai a következők: — Gyakorlati tapasztalat szerint nem biztosít ki­elégítő védelmet a gázfogadó berendezés alatt el­helyezkedő épület számára gázszivárgás ellen, — nem védi a környezetet a zajártalomtól, — a fogadó állomáshoz csatlakozó gázvezetékek biztonságos elhelyezése komoly nehézséget okoz. A találmány szerinti berendezés olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely a szállító vezeték és a gázfogadó berendezés környezetének védelmét az eddig ismert megoldásokhoz képest lényegesen ha­tékonyabban biztosítja. A találmány alapgondolata az, hogy a szállító vezeték és az azt körülvevő védőcső közötti, végeinél gáztömören lezárt köztér­ben vagy közterekben a szállított gáz nyomásánál kisebb nyomású, de a légkörinél nagyobb nyomású - előnyösen semleges - gáz van és ez a köztér a benne levő nyomás változásának jelzésére és/vagy a szállított gáz áramlásának elzárására alkalmas jelző­vagy zárókészülékekkel kapcsolatos. Ennek ered­ményeképpen az eddig alkalmazott védőtávolságok lényegesen csökkenthetők, aminek következtében jelentős terület szabadul fel az építési tilalom alól, és olyan területeken (pl. városokon belül) is meg­valósítható nagynyomású vezetékek és gázfogadó berendezések építése, ahol ez eddig nem volt lehet­séges. Az említett gáz lehet pl. szagosított nitro­gén, de használhatjuk magát a szállított gázt is. A találmány szerinti berendezésnél a szállító vezeték tömörtelenné válása esetén a védőcsőbe jutó gázmennyiség megemeli a védőgáz nyomását, a védőcső hibája esetén pedig a védőgáz kiszivárgása csökkenti azt. Ezen nyomásváltozások hatására egy érzékelő szerkezet működésbe hozza a beavatkozó szerveket, amelyek lezárják a szállító vezeték két végpontját, illetve célszerűen megválasztott, adott szakaszát. Éghető gázok szállítása esetén egy to­vábbi beavatkozó szerv biztosítja a szállító vezeték­ben levő gázmennyiség lefáklyázását. Az érzékelő szerv és a beavatkozó szervek mű­ködtetését egyik lehetséges kivitel szerint segéd­energia nélkül, közvetlenül a védőjgáz nyomásvál­tozása biztosítja, pl. a gáziparban ismert biztonsági gyorszárak allsalmazásával. Egy másik lehetséges ki­vitelnél a beavatkozó szervek segédenergiával (pl. villamos vagy pneumatikus erővel) működnek, és ezeket a hozzájuk jelátvivő vezetékkel kapcsolódó, és a védőgáz nyomásának megváltozását érzékelő nyomáskapcsoló vezérli. A segédenergiával működő beavatkozó szervek­kel kialakított változat előnyös kivitelénél - akár a szállító vezeték, akár a védőcső hibájának gyors behatárolása érdekében — a védőcső gáztömören leválasztott, az igényeknek megfelelő számú szaka­szokra van osztva. Minden szakaszban a védőgáz nyomásváltozását külön-külön nyomáskapcsoló ér­zékeli, amelyek a jelátvivő vezetékek útján a be­avatkozó szervek működtetésén kívül egy központi jelzőrendszerbe is információt adnak, így a meghi­básodás helye azonnal megállapítható. Ugyanezen változat további előnyös kivitelénél a védőcsőhöz vagy annak gáztömören leválasztott szakaszaihoz az előzőekben ismertetett nyomás­kapcsolón kívül további nyomáskapcsoló vagy nyo­máskapcsolók csatlakoznak. Ezek a védőgáz nyo­másváltozásának az egy nyomáskapcsolós kivitelnél beállított intervallumánál kisebb nyomásintervallu­mon belül adnak ki jeleket, melyek hatására külön­böző szerelvényekkel vészjelzés és/vagy a szállított gáz nyomásának csökkentése biztosítható. A védőcső meghibásodási helyének behatárolá­sára további könnyítést jelent, ha a szállító vezeték és a burokcső közti térben alkalmazott védőgáz erősen túlszagosított semleges gáz, amely a védőcső esetleges meghibásodásának további észlelési lehe­tőségét biztosítja, különösen ha a felette levő talaj­réteg gázáteresztő (pl. kavics). További előnyös kivitelnél — ha a szállító veze­ték és a védőcső földbe van fektetve — a vezeték fölött, de a felszín alatt fluoreszkáló anyaggal bevont, a talajkorróziónak ellenálló szalag van el­helyezve. A fluoreszkáló hatás biztosítja, hogy a későbbiekben a vezeték közel&en földmunkát vég­zők figyelmét éjszaka vagy rossz látási viszonyok mellett is felhívja a gázvezeték jelenlétére. A szállító vezetéknek az áramlási irány szerinti végpontján beépített önműködő gáz-záró beavat­kozó szerv (zárószerelvény), továbbá a jelzőberen­dezések a találmány szerinti gázfogadó berendezés­ben kerül elhelyezésre. A gázfogadó berendezés környezetének a védel­mét a gázveszély és a zajos működésű szerelvények pl. a nyomásszabályozók okozta zaj ellen az biz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom