172630. lajstromszámú szabadalom • Kisgerjedékenységű hangosítási rendszer
MAGTAB SZABADALMI 172630 nepkoztarsasag LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: fPJ Bejelentés napja: 1976. IX. 14. (EE-2439) H 04 R 3/02 Közzététel napja: 1978. V. 27. ORSZÁGOS , * \ TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Balogh Géza oki. villamosmérnök, Kerti Géza okL villamosmérnök, Elektroakusztikai Gyár, Kiss Barnabás okL villamosmérnök, Budapest, Seszták Emil Budapest oki. villamosmérnök, Maglód Kisgerjedékenységű hangosítási rendszer 1 A találmány tárgya kisgerjedékenységű hangosítási rendszer, amely gradiens elven működő mikrofonokból és hangsugárzókból, valamint részben változó késleltetési idejű késleltető egységből áll, s amelyekkel együttesen legalább 12 dB, nem 5 ritkán 20 dB hangnyomásszint növekedés érhető el a szokásos hangosító rendszerekhez képest. Mint ismeretes, a hangszint-emelés céljára szolgáló elektroakusztikai lánccal szemben támasztott egyik alapvető követelmény, hogy a közvetítendő 10 műsort a szükséges hangnyomásszinttel juttassa el a besugárzandó területre. A szokásos elektroakusztikai lánc: mikrofonerősítő-hangsugárzó-hangosítandó tér-mikrofon, zárt elektroakusztikai láncot képez és így adott hangnyomásszint elérése esetén 15 a rendszer összegerjed. A begerjedés — azon túlmenően, hogy a rendszer hangközvetítésre alkalmatlanná válik — az elektroakusztikai lánc elemeinek tönkremenetelét is okozhatja. A begerjedés veszélye fokozottan fennáll olyan 20 esetekben, amikor a mikrofon közvetlenül a hangsugárzók mellett helyezkedik el (pl. beat zenekarok eset&en). Nagy utózengési idővel rendelkező termekben (pl. sportpaloták), ahol a hangenergia elhalása 2—8 sec.-ig is eltarthat, fokozódik a remi- 25 szer akusztikai begerjedési hajlama. Külön problémát jelenthet szélessávú hangosítási rendszernél az az eset, amikor a g erjedési frekvencia az emberi füllel még hallható legmagasabb frekvencia fölé esik. Ez esetben a kezelő az 30 2 elektroakusztikai lánc nem üzemszerű állapotát nem képes érzékelni és előfordulhat az, hogy a getjedés a hangsugárzók meghibásodásához vezet. Ezekhez járul továbbá az a tény, hogy a közvetítendő műsorjelben (beszéd, ének) a pillanatnyi jelmaximumok a jel effektiv értékénél 10-12dB-el magasabb szintet is elérnek. Ugyanakkor a beszélő ember - igen könnyen - megváltoztatja helyzetét a mikrofonhoz képest ami esetleg azt eredményezi, hogy az előállított hangnyomásszint lecsökken. Mozgásával megváltoztatja a mikrofon és hangsugárzó közötti akusztikai elrendezést. Ezek mind olyan tényezők, amelyekre figyelemmel kell lenni amikor a rendszer kezelője beállítja a még gerjedésmentes hangerősítési értéket. Az elektroakusztikai lánc erősítését olyan kis értékre kell megválasztani, hogy az említett esetek fellépésekor se váljon a rendszer instabillá, ne gerjedjen be. Ez gyakran olyan kis hangerősítési értéket enged meg, amellyel normális működési feltételek esetén nem biztosítható a hallgatóság részére a szükséges hangnyomásszint. Találmányunk lehetővé teszi azt, hogy a hangnyomásszintet olyan mértékűre növelhessük gerjedés veszélye nélkül, amely a gyakorlati igényeket kielégíti. Felismertük azt a tényt, hogy egy elektroakusztikai lánc akusztikai begerjedéséhez tartozó erősítés mértéke együttes függvénye a teljes hangosítási rendszer és a hangosított térrész együttes frekvenciamenetének, a mikrofonok és hang-172630
