172618. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koleszterinoxidázt termelő mikroorganizmusok enzimtermelésének növelésére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172618 Bejelentés napja: 1973. V. 16. (BO—1615) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1972. V. 17. (P 22 24133.4) 1973.11.15. (P 23 07 518.5) Nemzetközi osztályozás: C 12 D 13/10, C 07 G 7/028 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. V. 27. Megjelent: 1979. III. 31. ■j IJ j í i a « Feltalálók: Tulajdonos: dr. Gruber Wolfgang vegyész, Garatshausen, prof. dr. Bergmeyer Hans Ulrich vegyész, dr. Nelböck-Hochstetter Michael vegyész, dr. Beaucamp Klaus vegyész, dr. Holz Günter vegyész, dr. Gramsall Johanna biológus laboráns, Lang Günter laboráns Tutzing, Német Szövetségi Köztársaság Boehringer Mannheim GmbH., Mannheim-Waldhof, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás koleszterint)xidázt termelő mikroorganizmusok enzimtermelésének növelésére 1 2 A találmány tárgya indukciós eljárás koleszterinoxidáz mikroorganizmusokból történő előállítására, melynek eredményeképpen a koleszterinoxidáz nagyobb mennyisében képződik. Ismeretes, hogy számos mikroorganizmus képes koleszterin átalakítására. így például Turfitt 188 baktériumtörzset ír le (J. Bacteriol. 47, 487—493, 1944), amelyek szénforrásként kizárólag koleszterint tudnak felhasználni. Feltételezhető, hogy a koleszterin lebontása nagyszámú organizmus koordinált behatására következik be. Az is ismeretes, hogy glicerin-szénforráson nőtt Mycobacterium cholesterolicum a koleszterint kolesztenonná alakítja át. Ha ezt a mikroorganizmust koleszterinen hagyják növekedni, akkor kolesztenon helyett 15 túlnyomórészt koleszténdion képződik (J. Bioi. Chem. 206, 511—523, 1954). A reakciómechanizmus felderítése azon hiúsult meg, hogy nem található olyan oldható enzimrendszer, amely a koleszterin lebontását véhez tudná vinni. A koleszterin- 20 fogyasztásban résztvevő enzimekről ezért semmit sem tudunk. Mindazonáltal fontos lenne a koleszterint átalakító enzimet megismerni, mivel várható, hogy ilyen enzim érdekes egy specifikus koleszterin meghatározási rendszer számára. Ez a mai napé 25 nem ismeretes, bár az orvosi diagnosztikában nagy jelentőséé lenne. A Biochem. J. 101, 819-830 (1966) cikke szarvasmarha -mellékvesekéregben található koleszterinoxidázt ismertet, amely azonban a koleszterin 30 oldalláncát oxidálva pregnenoIonná alakítjuk át. A találmány szerinti koleszterinoxidáz a koleszterin 3/3-helyzetében oxidál és kolesztenont képez. A Biochem. J. 42 376 (1948) cikke ismerteti 5 ugyan koleszterinnek Proactinomyces erythropolis-szal történő hasítását, azonban nem írják le sem a metabolizmus lépéseit és termékeit, sem bármilyen koleszterinoxidáz izolálását. A koleszterinoxidáz a koleszterin átalakítását a 10 következő egyenlet szerint katalizálja: Koleszterin (HH) + 02 -► koleszt-4-én-3- -on + H2 02. Az átalakulás hidrogénperoxid képződése mellett sztöchiometrikusan megy vébe. A fenti reakciónak megfelelően az enzimet koleszterinoxidáznak nevezik. Az enzim aktivitása a fenti reakciót felhasználva könnyen meghatározható, például a meghatározott körülmények között képződött H202 mérése útján. Az enzim specifikus és más szteroidokat nem képes oxidálni. E tulajdonsága alapján az enzim specifikus koleszterin meghatározási eljáráshoz használható. Ilyen fajta meghatározási módszer eddig nem állt rendelkezésre. A 22 24 131 számú NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat szerinti eljárás koleszterinoxidáz elkülönítésére abban áll, hogy kolesderint átalakító mikroorganizmus sejtfalát - adott esetben butanol-víz-eleggyel való mosás után — nem ionogén felületaktív szert tartalmazó pufferoldattal elpusztítva 172618
