172612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám hosszúkás fémtárgyak, például fémrudak, - huzalok - pászmák fémhüvelyben vagy hasonlóban hidegsajtolással történő rögzítésére, főként betonacélok toldásához és/vagy lehorgonyzásához

9 172612 10 teljes felületére rásajtolódjék a hüvely anyaga, noha a sajtolóerő a hüvely külső felületére csak az X távközökben húzódó 6 sávokban hat (1. ábra). A 13a—13c. ábrák néhány lehetséges sajtoló­borda-keresztmetszetet mutatnak. A fenti példák- 5 ban szereplő trapézkeresztmetszetű 60 borda mel­lett (13a. ábra) alkalmazhatunk 62 félkörkereszt­metszetű bordát (13b. ábra), esetleg ellipszis (fél­­-ellipszis) szelvényű bordát, vagy nyújtott, legöm­bölyített téglalap-szelvényű 63 bordát is, (13c. 10 ábra). Elölnézetben a 60 borda lehet pl. félhold alakú (14a. ábra), körszelet alakú (14b. ábra), vagy csepp alakú (14c. ábra). A fenti borda alakokat természetesen csak példálódzó jelleggel adtuk meg, oltalmi igényünk nincs ezekre a konkrét formákra 15 korlátozva. A találmányt a továbbiakban példák alapján ismertetjük. 1. példa 22 mm-es névleges átmérőjű B. 60—40es minő­ségű bordás betonacélokat toldottunk 40 mm-es külső átmérőjű, 25 mm-es belső átmérőjű, tehát 25 15 mm-es falvastagságú A. 38-as minőségű acél cső­hüvely segítségével. A betonacélok magátmérője 20,9 mm, teljes átmérője 22,9 mm, a bordamagas­ság tehát 1,0 mm volt (szabvány szerinti mi­nimum). A bordák átlagos távolsága 9,1 mm. A 30 sajtolást négy-négy sajtolóbordát tartalmazó sajtoló­fejjel, a 8. ábra szerinti sajtolószerszámmal végez­tük, a csőhüvelyre két ellentétes irányból fejtet­tünk ki sajtolóerőt, amelynek nagysága 200 Mp volt. A betonacélok a csőhüvelybe 9 mm mélyen 35 nyúltak be. A szerszám sajtolófejei a 11. ábra szerinti kialakításúak voltak, azaz a két sajtolófej négy-négy trapézszelvényű 60 sajtolóbordával rendel­kezett. A trapéz k magassága 5 mm, alsó lapjának h hosszúsága 12 mm, az ezzel párhuzamos külső 40 oldalának f hosszúsága pedig 7,5 mm volt. A 60 bordák középvonalainak (a párhuzamos P erők elméleti hatásvonalainak) az x távolsága 23 mm volt. A sajtolással rögzített toldási helyet tartalmazó 45 próbatestet szakítóvizsgálatnak vetettük alá. 27,3 Mp terhelésnél a betonacél szakadt el. A szakítás után a csőhüvelyt felhasítottuk. A toldási helyen semmiféle sérülés nem volt észlelhető. A bordabenyomatok száma 10 db. volt. 50 2. példa 22 mm névleges átmérőjű, B 60.40 minőségű 55 betonacélokat toldottunk 40 mm-es külső átmérőjű, 25 mm-es belső átmérőjű A. 50.11 minőségű acél csőhüvely segítségével. A kapcsolatot a 6c. ábra szerinti menetes megoldással kombináltuk, azaz a csőhüvelyek egymás felé nyúló menetes száraira 60 két belül menetes félhüvelyt illesztettünk, és arra külső összefogóhüvelyt vezettünk fel. A menetes kapcsolat helyén a külső átmérő 48 mm volt. A toldott betonacélok külső átmérője 22,7 mm, a mag át mérő 21,6 mm, (szabvány alatti bordamagas- 65 ság adódik) a bordák átlagos távolsága 9,1 mm volt. A sajtolást az 1. példában részletezett módon, ugyanazzal az erővel hajtottuk végre. Az elkészített próbatestet szakítottuk. A sza­kítás során 26,2 Mp-nál a betonacél közvetlenül a szakadás előtt a szakítógépből kicsúszott. Sem a sajtolt, sem a csavarmenetes részen nem tapasztal­tunk elváltozást. A kapcsolandó elemek különleges előkészítést nem igényelnek, de nem célszerű felületileg erősen szennyezett elemek sajtolása. Célszerű, ha a felü­letek legalább „K—3” korróziós tisztaságúak, A találmány szerinti hidegsajtolásos eljárás ra­gasztással is kombinálható. Ez esetben a csőhü­velybe kerülő betonacél-végre, és/vagy a hüvely belső felületére valamilyen hidegen keményedő tí­pusú szilikát- vagy műgyantabázisú fémragasztót hordunk fel, és így a sajtolással előidézett mecha­nikus kapcsolaton kívül adhéziós kapcsolatot is létesítünk. Ez a kapcsolat dinamikus igénybevéte­lekkel és korrózióval szembeni ellenállóképességet fokozza. A gyakorlatban a legcélszerűbben úgy járhatunk el, hogy a toldandó betonacélnak a hü­velybe kerülő részét mechanikai tisztításnak vetjük alá, majd 70-100 vastagságban bevonjuk az emlí­tett fémragasztóval, és ezt követően hajtjuk végre a sajtolási műveletet. A kapcsolat azonnal teherbíróvá váik, a dinamikus igénybevételeket csillapító hatása azonban csak a teljes kikeményedés után jelent­kezik. Ez a megoldás növeli a kapcsolat fáradási ellenállását, így a felhasználás köre erősen bővül. A találmány természetesen nem korlátozódik a leírt példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül más módon is megvalósítható, így a rögzítendő tárgyak és hüvelyek alakja a körkeresztmetszettől eltérően tetszőleges lehet, így elképzelhető négyszög - vagy sokszög alakú szel­vények is. A kétoldalról érkező rögzítendő elemek különféle méretűek, alakúak és számúak lehetnek. Valamilyen rögzített helyzetű hüvelyben vagy ha­sonlóban lehorgonyzás céljából hidegsajtolással rög­zíthető valamilyen hosszúkás tárgy, például rúd, vagy kábel. A legváltozatosabb anyagminőségek ese­tén alkalmazható a találmány. A rögzítendő tárgya­kon utólagos megmunkálással is kialakíthatók ki­emelkedések. A sajtolóf egeken a sajtolóbordák száma és alakja a példákban ismerteiteken túl­menően sokféle lehet. Az egyik nyomópofa például sima ellentartóként kiképezhető, vagy a sajtoló­bordák az egymással szemben levő pofákban egy­máshoz viszonyítva eltoltan helyezkedhetnek el. Még számos vonatkozásban van változtatási lehető­ség anélkül, hogy az oltalmi kört azokkal túllép­nénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hosszúkás fémtárgyak, például fém­­indák, huzalok, pászmák fémhüvelyben, vagy ha­sonlóban hidegsajtolással történő rögzítésére, főként betonacélok toldásához és/vagy lehorgönyzásához aggal jellemezve, hogy a fémtárgyat befoglaló hü­velyt, amelynek folyási határa kisebb, mint a rög­zítendő fémtárgyé, teherbírása azonban a fémtár-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom