172612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám hosszúkás fémtárgyak, például fémrudak, - huzalok - pászmák fémhüvelyben vagy hasonlóban hidegsajtolással történő rögzítésére, főként betonacélok toldásához és/vagy lehorgonyzásához

5 172612 6 all. ábra egy több sajtolóbordás sajtolófejet a 10. ábra szerintihez hasonló metszetben mutat, a 12. ábra a sajtolófej és a sajtolt hüvely egy részletét mutatja, feltüntetve a sajtolási erővona­lakat, a 13a—13c ábrák a sajtolóborda keresztmetszeti kialakításának néhány lehetséges módját szemlél­tetik, a 14a—14c. ábrák néhány célszerű sajtolóborda - -alakot elölnézetben mutatnak. Az 1. ábrán két periodikus 1 és 2 betonacél toldási módját szemlélteti a találmány szerinti el­járás segítségével. Az 1 és 2 betonacélok azonos d átmérőjűek, t geometriai hossztengelyük egybeesik. Az 1 és 2 betonacélok bordáit 3 hivatkozási számmal jelöltük. A csatlakozó betonacél-végeket két oldalról a körkeresztmetszetű 4 hüvelybe vezet­jük, homloklapjaik között 5 hézag van, amely körülbelül a 4 hüvely közepén helyezkedik el, tehát a hüvelybe mindkét betonacél y távolságra nyúlik be. Az acél hüvely folyási határa kisebb, mint a betonacéloké, teherbírása azonban azokéval legalább azonos. A 4 hüvely anyagával szemben támasztott fontos követelmény, hogy hidegalakítás hatására belső hajszálrepedések ne keletkezzenek benne. Az 5 hézagtól kétoldalt négy-négy egy­mással párhuzamos, egymástól x távolságra húzódó síkokban s szélességű 6 sávokban egyidejűleg két-két ellentétes oldalról P erővel megnyomjuk kívülről a 4 hüvelyt, és ezzel annak anyagát az s szélességű 6 sávokban az 1 és 2 bordás beton­acélokra sajtoljuk. E művelet eredményeként ezek­ben a 6 sávokban a 4 hüvely anyagába a 3 bordák behatolnak, és mechanikus kapcsolat alakul ki a betonacélok és a hüvely között. Megjegyezzük, hogy az 1 és 2 betonacéloknak a 4 hüvelyen belül elhelyezkedő részeit szaggatott vonalakkal berajzol­tuk. Célszerű, ha a sajtolási művelet eredménye­ként egy-egy keresztmetszetben a hüvely anyaga legalább a rögzítendő rúd kerületének mintegy 50%- ban az utóbbira préselődik. A hüvely hosszúságát, a sajtolási sávok számát erőtani szá­mításokkal és vizsgálatokkal meg lehet tervezni. A sajtolási művelet — a szerszám kialakításától füg­gően — történhet úgy, hogy valamennyi sajtolási sávban egyidejűleg hajtjuk végre a sajtolást, vagy úgy, hogy egymás után sajtolunk az egyes kereszt­­metszetekben. A 4 hüvely belső átmérője célsze­rűen legfeljebb 1—2 mm-rel haladhatja meg a rög­zítendő hosszúkás tárgy átmérőjét. A 2. ábrán látható toldási csomópont az 1. ábra szerintitől csak annyiban tér el, hogy a csatlakozó betonacélok közül a 8 betonacélnak a 4 hüvelybe kerülő vége 8a mángorolt menettel van ellátva, a 7 betonacél pedig rovátkolt, azaz, a 9 rovátkolások közötti 10 bordák fognak a 4 hüvely anyagába nyomódni a sajtoláskor. Ugyanígy létesül kapcsolat a 8a menetes rész menetbordái és a 4 hüvely anyaga között. Kisebb átmérőjű, betonacélok, vagy vastagabb huzalok, pászmák és hasonlók a találmány szerinti eljárással akkor is toldhatók, ha felületükön a toldás helyén nem rendelkeznek kiálló részekkel, például bordákkal. Erre mutat példát a 3. és 4. ábra. A 3. ábra szerinti esetben sima 11a, 11b huzalokat kapcsolunk egymáshoz egy 4 hüvely segítségével, amelyet az 1. ábrával leírt módon préselünk azzal az eltéréssel, hogy az 6 sajtolási sávok itt párosával nem egymással szemben, hanem egymáshoz képest eltoltan helyezkednek el, azaz az egymással ellentétes irányból ható P erők elméleti hatásvonalai egymáshoz képest X/2 távolsággal el vannak tolva. Ez azt eredményezi, hogy a 4 hü­velyben a huzalvégek a sajtolás után hullámos alakúak, ami a rögzítés hatékonyságát fokozza. A 4. ábra szerinti 12a, 12b pászmák kapcsolásához ismét pontosan az 1. ábra szerinti sajtolási mintát alkalmaztuk, de nem kizárt a 3. ábra szerinti pré­serő elrendezés sem. Az Sa—5c. ábrák egymáshoz átfogással csatla­koztatott 13a és 13b betonacélok találmány sze­rinti kapcsolására mutatnak példát. A z átfogási hossz azonos a 14 hüvely hosszával, amely jelen esetben ellipszis-keresztmetszetű (5c. ábra). A 14 hüvelyt P erővel két oldalról hat-hat párhuzamos 6 sávban nyomtuk meg, a 6 sávok szélességét itt is s, a síkok távolságát, amelyekben a P erők hatnak, x hivatkozási betűkkel jelöltük. A 6a. ábrán olyan kapcsolatot tüntettünk fel, amelynél a találmány szerinti hidegsajtolásos rög­zítési módot oldható csavarkötéssel kombináltuk. A periodikus 15 és 16 betonacélok különböző dj és d2 átmérőjűek, t geometriai hossztengelyük egybe­esik. A rögzítés 17 és 18 hüvelyekkel történik, amelyek villás (ollós-csapos) kapcsolattal illeszked­nek egymáshoz, nevezetesen a 17 hüvely hátsó (a bevezetési véggel ellentétes) vége két villaszerű 19 fogat tartalmaz, amelyek között 20 hézag van, és ebbe illeszkedik a 18 hüvely ugyancsak hátsó vé­géből kinyúló centrális 21 kapcsolótag. A 23 sík illeszkedési felületek mentén a t tengelyre kereszt­­irányú 24 acélcsapok vannak az illeszkedő részek megfelelő hosszaiban elhelyezve. A villaszerűén kapcsolódó hüvelyrészek összefogására a 26 csava­rok szolgálnak. A 17 hüvelyt a 15 betonacél végére, a 18 hüvelyt pedig a 16 betonacél végére a már részletezett módon x távolságban húzódó sí­kokban ható P erőkkel négy-négy helyen két-két ellentétes irányból sajtoljuk rá. A 6b. ábrán látható kapcsolat esetében a 15 betonacél végére a 27, a 16 betonacél végére pedig a 28 hüvely van a már részletezett módon, a 6 sávokban végzett hidegsajtolással rögzítve. A 27. hüvely végéhez 29 menetes már van rögzítve, amely a 28 hüvely meghosszabbított végrészében kialakított menetes hüvelybe csavarozható. A 6c. ábrán látható kapcsolatnál két azonos kialakítású, de természetesen ellentétes irányban elhelyezkedő 31 hüvelyt alkalmaztunk, amelyekbe a 15, illetve 16 betonacélok vannak bevezetve, bevezetési végükkel ellentétes homloklapjukból pe­dig az egymás felé mutató 32 menetes szárak nyúlnak ki. Ezekre előbb két 34a, 34b belül menetes fél-hüvelyt illesztünk úgy, hogy a szárak meneteivel kapcsolat létesüljön, majd ezekre a fél­­-hüvelyekre felvezetjük a körszelvényű 33 karman­tyút, amely mintegy összefogja és helyzetükben megtartja a fél-hüvelyeket. Mivel a vízszintes be­­építési helyzetben olyan erő, amely a 33 karman­tyút a 34a, 34b fél-hüvelyekről (a t tengelyirány-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom