172606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furótokmányok előállítására
5 172606 6 menseinek, a 13 tokmánytestnek és a 15 pofáknak megfelelő viszonylagos helyzetét kézzel kellett kitapogatni, ami eleve kizárta a szerelés folyamatának bármilyen automatizálását. Találmányunkkal azonban, amint ez a fentiekből röviden kitűnik, a 25 menetek és a tördelési 47 illetőleg 49 rések viszonylagos helyzete és irányulása szabatosan ellenőrizhető, úgyhogy a 19 tokmányanya 21 és 23 szegmenseinek kézi összeszerelése a 15 pofákkal és a 13 tokmánytesttel viszonylag lényegesen egyszerűbb. Ebből következik azonban az is, hogy a találmánnyal lehetővé vált az említett alkatrészek összeszerelésének automatizálása. A találmány esetén tehát a 19 tokmányanyát olyan szerszámgépen állítjuk elő, ahol kényszerkapcsolatban szabatos beállítást biztosíthatunk és ezzel elérhetjük, hogy a 19 tokmányanya 25 menetei a tördelő 47 és 49 résekhez viszonyítva a pontosan megkívánt helyzetet foglalják el. Ezt célszerűen azzal éljük el, hogy a tördelő 47 és 49 réseket kimunkáló szerszámok, a 25 meneteket kimunkáló szerszámok, valamint az 51 rűdanyag hajtására illetőleg forgatására fogaskerekes kényszerkapcsolatú hajtást alkalmazunk. Ily módon a tördelő 47 és 49 réseknek a 25 menetekhez viszonyított szabatos helyzete ismert és pontosan beállítható. A 15 pofák (és 27 meneteik) és a 13 tokmánytest (valamint 43 hornyainak) viszonylagos helyzetét ismerve a 19 tokmányanya 21 és 23 szegmensei a 13 tokmánytesten szabatosan elhelyezhetők és 25 meneteik könnyen kapcsolódásba hozhatók a 15 pofák 27 meneteivel. Áttérve a 2-4. ábrák tárgyalására a következőkben ismertetjük a 19 tokmányanya előállításának kezdeti lépéseit. A találmány szerinti eljárás célszerű foganatosítási módjánál a 19 tokmányanyát 51 rűdanyagból állítjuk elő, amelyet nagy fordulatszámú hatorsós csavargyártó automatába adagolunk. Miután az 51 rúdanyagot az automatában axiális irányban beállítottuk, a rajzon föl nem tüntetett szerkezet útján a 48 nyíl értelmében forgásba hozzuk. A 2. ábrán látható első állomáson simító 50 kés az 51 rúdanyag 44 homlokoldalát munkálja simára, 46 fúró 53 furatot alakít ki, profilos 52 kés pedig az 51 rúdanyag külső 57 palástját munkálja meg. Ezeket a szerszámokat a rajzon föl nem tüntetett és a csavarautomatával társított hajtószerkezetek a 2. ábrán látható nyilak irányában menesztik. E művelet befejezése után az alakosra munkált 51 rúdanyag a csavarautomatának a 3. ábrán látható következő állomására érkezik. Ezen az állomáson 58 üregező szerszám hatol az 53 üregbe és ezt alakos 54 üreggé munkálja meg, mialatt 55 kés az 57 palástot alakítja ki. Itt az 55 kés és az 58 üregező szerszám ugyancsak a nyilak irányában mozogva végzik el a leírt műveleteket. Menesztésüket szintén a csavarautomatával társított megfelelő hajtások biztosítják. A 4. ábrán látható következő állomáson 56 üregező szerszám az 54 üreg profilját 59 profillá alakítja át. Ugyanekkor 61 kés az 51 rúdanyagon ennek forgása közben kúpos 34 felületet munkál ki. A profilos 51 rúdanyag most az 5. ábrán látható állomásra érkezik, amelyen a tördelési réseket munkáljuk ki. Itt a forgó 51 rúdanyag forgó 63 marófejjel kerül szembe, amelyen átmérő irányban egymással szemben 60 és 62 marókések vannak elrendezve. Mind az 51 rúdanyagot, mind pedig a 63 marófejet kényszerkapcsolatban hajtjuk, vagyis a hajtásban nincs se tengelykapcsoló, se csúszóelem. 64 hivatkozási számmal fogaskerekés hajtóműt jelképező tömböt jelöltünk, amely biztosítja, hogy a kényszerkapcsolatban forgó alkatrészek azonos fordulatszámmal forogjanak, miközben a 63 marófejet egyenesvonalú pályán az 51 rúdanyag irányában közelítjük és távolítjuk. Ehhez például bütyökpályás előtoló szerkezetet alkalmazunk, amelyet ugyancsak a fogaskerekes 64 hajtómű hajt. A forgó és alternatív mozgást végző 63 marófej az 51 rúdanyag felé elmozdulva a 60 és 62 marókések az 51 rúdanyagban kimunkálják a 47 és 49 tördelő réseket, amint ez az 5. ábra alapján belátható. A forgómozgást végző 51 rúdanyag, amelyet a fogaskerekes 64 hajtómű még mindig kényszerkapcsolatban forgat, most a 6. ábrán látható következő állomásra megy át. Itt ugyancsak a fogaskerekes 64 hajtóművel kényszerkapcsolatban és folytonosan hajtott 65 menetmaró a profilos 54 üregbe 25 meneteket vág. A kényszerkapcsolatos hajtás következtében a 65 menetmaró a 60 és 62 marókésekhez viszonyítva szabatosan meghatározott helyzetet foglal el. A 65 menetmarónak kényszerkapcsolatú folytonos üzemeltetése egyrészt minden időveszteséget kiküszöböl, másrészt elejét veszi a belső 25 menetek vágása és a 47 és 49 tördelő rések vágása közötti eltájolódásnak vagy időeltolódásnak, ami okvetlenül bekövetkeznék, ha a fogaskerekes 64 hajtóműbe a 65 menetmaró indításához tengelykapcsoló volna iktatva. A leírt menetvágás feladatának teljesítése megköveteli, hogy a 65 menetmaró derékszögű négyszög alakú 66 pályán mozogjon. Növekvő anyagmennyiség eltávolítása végett megkövetelheti továbbá az ismételt áthaladást, amint ez a szakmabeliek számára nyilvánvaló. Az 51 rúdanyag ezután a 7. ábrán látható utolsó állomásra érkezik, ahol 67 leszúró szerszám előre hatolva a kész 19 tokmányanyát az 51 rúdanyagtól elkülöníti. Az 51 rúdanyagot most előtoljuk és ezzel a leírt eljárást teljes egészében megismételhetjük. Látható, hogy - amjnt a fentiekben kifejtettük — a találmány szempontjából fontos az a szöghelyzet, amelyet a 65 marófej a 25 menetek kimunkálásakor az 51 rúdanyag alakos vagy profilos 54 üregében a tördelő 47 és 49 résekhez viszonyítva elfoglal. Ezt a szabatos szöghelyzetet a fentiekben leírt kényszerkapcsolatú fogaskerekes hajtómű biztosítja, amelyben tehát nincsenek tengelykapcsolók és amely a meneteket kimunkáló 65 menetmarónak a tördelő 47 és 49 réseket kimunkáló 63 marófejhez, valamint magához a forgó 51 rúdanyaghoz viszonyított helyzetét meghatározza. A találmány szerinti eljárás egyszerű, de jelentős lépése ez, amelyre tokmányanyák gyártásával vagy fúrótokmányok összeszerelésével kapcsolatban mindezideig nem gondoltak és amely olyan tokmányanyát eredményez, amely a tokmánytesttel és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
