172602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-dialkil-3,4-5-triszubsztituált-priazóliumsók előállítására
5 172602 6 pedig alkalmas hígítószerrel, például további mennyiségű vízzel vagy az említett poláris oldószerek valamelyikével készült hígítását kipermetezzük. Általában előnyös, ha a koncentrátum tartalmaz valamilyen felületaktív anyagot. Felületaktív anyagként előnyösen egy nemionos felületaktív anyagot, például egy alkilfenol-etilénoxid-kondenzátumot használunk mintegy 0,17-5 térfogat% mennyiségben. Felületaktív anyagot tartalmazó herbicid koncentrátumok formulázhatók továbbá olyan vizes permetként, amely közel 30 súly% hatóanyagot, 25-50 súly% vizet és 20-45 súly% felületaktív anyagot tartalmaz. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó további felhasználásra kész formáikként megemlíthetjük a porozható készítményeket, porkoncentrátumokat és a nedvesíthető porkészítményeket. A porozható készítményeket általában úgy állítjuk elő, hogy összeőrlünk mintegy 1—25 súly% hatóanyagot mintegy 75-95 súly% szilárd hígítóanyaggal, például kaolinnal, attapulgittal vagy diatómafölddel. A porkoncentrátumokat hasonló módon állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy mintegy 25—95 súly% hatóanyagot őriünk össze mintegy 5-75 súly% hígítóanyaggal. A nedvesíthető porkészítményeket a porkoncentrátumokkal lényegében azonos módon állítjuk elő, azzal a különbséggel, hogy a készítményhez mintegy 1-5 súly% mennyisében valamilyen diszpergálószert, például nátrium-lignoszulfonátot vagy kondenzált naftalinszulfonsav nátriumsóját és mintegy 1-5 súly% mennyisében felületaktív anyagot adunk. Gyakorlati alkalmazása során a nedvesíthető porkészítményt vízben diszpergáljuk, majd folyékony permetként visszük fel az irtani kívánt gyomnövényzet lombozatára. A pirazóliumkationra vonatkoztatott alkalmazási arányt általában mintegy 0,3kg/hektár és mintegy 11 kg/hektár között választjuk meg, bár a legtöbb esetben 0,6 kg/hektár és 5,5 kg/hektár közötti alkalmazási arány elegendőnek bizonyul a káros széleslevelű gyomnövények és fűfélékhez tartozó gyomnövények irtására. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk meg vidítani. 1. példa 4-Metoxi-1,2-dimet il-3,5 -difenil-pirazólium-perklorát előállítása (C reakcióvázlat) A reagáltatást az a) eljárásváltozat szerint végezzük. 2,5 g (0,0095 mól) 4-metoxi-l-metil-3,5-difenil-pirazol 80 ml, molekulaszitával szárított toluollal készült elegyét 50 C°-ra melegítjük, majd az elegyhez 2,5 g (0,02 mól) dimetil-szulfátot adunk. A reakcióelegyet ezután keverés közben visszafolyató hűtő alkalmazásával 6 órán át forraljuk, majd lehűtjük és egy éjszakán át állni hagyjuk. Ezután a reakcióelegyhez 100 ml vizet adunk, majd ezt a vizes fázist elválasztjuk és 10%-os vizes perklórsavoldattal kezeljük. 30 perc elteltével 0,6 g (16%) mennyisében a cím szerinti vegyület szűrhető ki 135-136 C° olvadáspontú fehér por formájában. Elemzési eredmények a C)8Hi9N2C105 képlet alapján: számított: C =57,05%, H =5,06%, N = 7,40%, talált: C =56,95%, H=5,17%, N = 7,40%. 2. példa 4-Metoxi-l ,2-dimetil-3,5-difenil-pirazólium-perklorát előállítása (D reakcióvázlat) A reagáltatást a b) eljárásváltozat szerint végezzük. 0,84 g (0,02 mól) nátrium-hidroxid 100 ml dimetil-szulfoxiddal készült oldatához keverés közben cseppenként 7 g (0,02 mól) 4-hidroxi-l ,2-dimetil-3,5-difenil-pirazólium-perklorát 2,5 ml dimetil-szulfoxiddal készült oldatát adjuk, majd a kapott reakcióelegyet 60 C°on tartjuk 5 percen át. ezután pedig szobahőmérsékleten keverjük 4 órán át. Ezt követően a reakcióelegyhez 0,43 g (0,013 mól) metil-jodidot adunk és ezután szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük, majd 40C°-on tartjuk 2 órán át. Ezután a reakcióelegyet vízbe öntjük, amikor is 88 C° olvadáspontú csapadék válik ki. Metanolból vézett átkristályosítás után 53%-os kitermeléssel a 132—132,5 C° olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk. 3. példa 4-Metoxi-l, 2-dimetil-3,5-d ifenil-pirazólium-metilszulfát előállítása (E reakcióvázlat) Az a) változat szerint eljárva 20 C°-on 23 g dimetil-szulfátban 20 g (0,076 mól) 4-metoxi-l -metil-3,5-difenil-pirazolt szuszpendálunk, majd a szuszpenzió hőmérsékletét keverés közben 130C°-ra emeljük. 70 C°-on a szuszpenzió homogén oldattá alakul át, 130C°-on pedig kismértékben megsötétedik. Miután a reakcióelegyet 1 órán át 130C°-on tartottuk, lehűtjük és 250 ml toluolba öntjük. A toluolos fázist dekantáljuk, majd a maradékhoz további mennyiségű toluolt adunk, újból dekantálunk és ezt a két műveletet mégegyszer megismételjük. Az ezután visszamaradó olajhoz 10 ml, vízmentes kálium-karbonát felett szárított acetont adunk. Ekkor kristályos termék válik ki, amelyet kiszűrünk és dietiléterrel mosunk. Az acetonos szűrletet bepároljuk, amikor is 27,5 g mennyiségben olajat kapunk, amelyet vízben feloldunk és a kapott vizes oldatot kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktumot kis térfogatra betöményítjük, majd dietilétert adunk hozzá. 104,5-105 C° olvadáspontú fehér csapadékot kapunk összesen 22 g (74%) mennyiségben. 4. példa Az 1. vagy 2. példában ismertetett módon az alábbi I. táblázatban felsorolt I általános képletű vegyületek állíthatók elő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
