172582. lajstromszámú szabadalom • Félvezetős gyüjtővezérlés felvonókhoz
5 172582 6 tására a megfelelő 15 aknaajtóretesz — járószék által történő — kinyitását teszi lehetővé. Erre az időre a vezéráramkör kikapcsolódik és mindaddig kikapcsolva marad, ameddig valamennyi ajtó retesze be nem záródik. 5 Ha az ajtó nem nyílt vagy nem nyitották ki, a felvonó az említett FEL 12 vagy LE 12 kondenzátor kapacitásától függő idő múltán újra indul a további program teljesítésére. Az eddig ismertetett vezérlőrendszer az első 10 változat teljes, tehát a járószékből történő ún. belső és az emeletszintekről történő ún. külső vezérlését, a második és a harmadik változatnak pedig csak a belső vezérlését képezi. A hajtást 29 hivatkozási szám jelzi: 15 A második változat vezérlése (2. ábra) abban különbözik az első változattól, hogy ehhez négy 16, 17, 18 és 19 jelfogóegység csoport tartozik: két 16 és 18 jelfogóegység csoport FEL irányhoz, 20 míg két 17 és 19 jelfogóegység csoport a LE irányhoz tartozik. Ezen négy jelfogóegység csoportból a 16 és 17 a B belső, míg a 18 és 19 jelfogóegység csoport a K külső vezérlés tartozéka. Az azonos irányhoz tartozó jelfogóegység csopor- 25 tok azonos szintű egységeinek 20 töltő kivezetései közösítve vannak oly módon, hogy a külső vezérléshez tartozó egységből a töltőáram villamos 21 reteszelőn keresztül juthat a közös 20 töltő kivezetésre. Ez a reteszelés akkor történik, ha a járó- 30 szék teljesen meg van terhelve. Ilyenkor valamennyi külső vezérléshez tartozó jelfogóegység töltéskivezetője reteszelve van. Ezt a folyamatot a járószék terhelésérzékelője (padlókontakt) végzi. A harmadik változat külső vezérlése (3. ábra) a 35 belső vezérléstől független, de külön irányregisztere nincs, mert a jeltároló egységek parancsai a belső vezérlés megfelelő irányregisztereibe jutnak. Itt a jelfogóegységek két 23 elsőrendű „Fel” és 40 24 elsőrendű „Le” csoportba vannak foglalva. Az elsőrendű csoportokon belül további 25 és 26 másodrendű „Fel” és 27 és 28 másodrendű „Le” csoportokra vannak osztva. A legfelső és legalsó szint vezérlőgombja a belső vezérlésével 45 közös. A közbenső szinteken az utazási szándéknak megfelelő egy-egy 22 nyomógomb a parancsot a hozzájuk tartozó elsőrendű „Fel” vagy elsőrendű „Le” csoportja juttatja, mégpedig a csoporton be- 50 lül a 10 emeletmásoló által meghatározott másodrendű „Fel” vagy másodrendű „Le” irányú csoporthoz tartozó jeltároló egységbe. A felvonó haladása során a szintek elérése előtt az emeletmásoló érintkező sorainak segítségével ki- 55 vétel nélkül minden jeltároló egység átadja jelét az azonos szintre szolgáló, ellenkező irányú másodrendű jeltároló egységnek. Ha a felvonó ezen a szinten megállt, az ellenkező iránynak átadott jelet is törli, ellenkező esetben a jel csak az ellenkező 60 irányú egységben marad. A jeltárolóegységek példaképpeni kiviteli alakját a 4., 5. és 6. ábra szemlélteti. A 4. és 5. ábra szerinti jeltároló egység speciális multivibrátoros rendszerű. 65 A 6. ábra összevontan kiképzett két egységet, vagyis egy „Fel” és egy „Le” irányú jeltároló egységet tüntet fel, amelynek egyik egysége a „Fel”, másik a „Le” irányú csoporthoz tartozik. A tárolt jelet mint a kimenő pontokon (Jel ki 1 Le) (Jel ki 2 átadó Fel-nek) (Töltő Le) (Töltő Fel) (Jel ki 2 átadó Le-nek) (Jel ki 1 Fel) megjelenő villamos polaritást használjuk fel a vezérlésre. Példánknál jelen berendezésben a (—) polaritás a kitüntetett. A 6. ábra szerinti változatban a billenő áramkört Tle, illetve Tfel tirisztorral sorbakapcsolt M, illetve N tranzisztor képezi oly módon, hogy az M, illetve N tranzisztor átvezet, míg a hozzátartozó Tle, illetve Tfel tirisztor nem. A tirisztor kapujára adott feszültség impulzusra a tirisztor átvezet (jelet tárol) és ezt mindaddig megtartja, ameddig a hozzátartozó tranzisztor bázisára lezáró feszültség nem kerül, amikor is a tirisztor is elveszti átvezető képességét. A vezérlőrendszernek megfelelően kialakított jeltárolókba a követelmény szerint egymástól szelektált több pontról lehet vezérlőimpulzust beadni, még akkor is, ha egy kivételével valamennyi jelbeadó vonal a jeltárolóban ellenkező polaritású feszültséggel reteszelt. A jeltárolást több, egymástól független pontról lehet a jeltárolóban megszüntetni aszerint, hogy csak egy bizonyos szinthez tartozó „fel” vagy „le” irány jelét, egy bizonyos szint mindkét irányú jelét, vagy egy „fel” vagy „le” irányú csoportba foglalt meghatározott számú jelfogók együttes „le” vagy együttes „fel”, vagy mindkét jelet törölni kell. A találmány szerinti vezérlésben igen nagy jelentőségű az, hogy ha bármelyik veszélyt elhárító villamos érintkező zárlatossá válik, vagy ezeknek vezetőiben, akár az aknában vagy a gépházban zárlat keletkezik, vagy ha bármely indító távkapcsoló beszorulás, illetve egyéb ok miatt nem kapcsol ki, vagy azt avatatlanok kézi erővel erőszakosan bekapcsolják a felvonót figyelmeztető jelzés kíséretében üzemen kívül helyezi. A beépített félvezetők végső soron indukciós fogyasztókat kapcsolnak. Az indukció által keletkező, a félvezetőkre káros áramlökéseket (tranziens áramokat) védőberendezés lényegesen a névleges feszültség alatt tartja és ezenkívül biztosítja, hogy a villamos biztonsági és egyéb érintkezőkön sem a bekapcsoláskor, sem a megszakításkor szikra nem keletkezik. Ennek függvényeként a légmentesen bezárt villamos érintkezők élettartama felvonóüzem viszonylatban korlátlan és a robbanásveszélyes helyekre előírt feltételeket is kielégíti. Visszatérve a vezérlőberendezésre, működését a 7. ábra kapcsán ismertetjük részletesebbel.. A kapcsolási vázlat mindhárom vezérlési típus alapját képezi. A lakóházi (I.) típus esetében a vezérlés a 7. ábrával azonos, a másik két típus esetén további kiegészítő egységek szükségesek, amelyeket az 5., 10., 11., 12. és 13. ábrák tartalmaznak. A 7. ábrán a hivatkozási számok az 1. ábra hivatkozási számaira utalnak. 3
