172574. lajstromszámú szabadalom • Kémiai eljárás sérült szerkezeti betonok javítására
5 172574 6 Gyanta ^ Töltőanyag szemcseeloszlása meny- g nyiség o 5-10 10-12 20-30 30-50 14,0 kg 20% 20% 20% 20% 20% 13,4 kg 10% 10% 30% 30% 20% 12,7 kg 5% 5% 30% 30% 30% 12,2 kg 5% 5% 20% 30% 40% 11,8 kg — 5% 20% 30% 45% 11,8 kg— 20% 40% 40% 11,2 kg — —-50% 50% 10,0 kg _ — —-100% A közölt adatokból látható, hogy tág összetételhatárok esetén is jól követi a gyantaszükségletet csökkentve a növekedő mértékű szemcsefrakciókat. A találmány szerint mód nyílik törött, korrodeálódott, terhelés alatt álló elő-, utófeszített, vasalt monolit vagy előregyártott gyári elemek panelok biztonságos javítására. A tönkrement, már nem használható szerkezeti betonelemek szilárdsági, szerkezeti, összetételbeli vizsgálata után a törött felületet, vagy törési repedési irányt a szükséges mélységben, azaz a rongálódás teljes terjedelmében megvéssük, vagy kivágjuk, a maradt rész felületét portalanítjuk. A portalanítás végezhető sűrített levegővel, homokfúvással, keféléssel, vagy ecset használatával. Ha a szilárdsági értékek úgy kívánják, vagy az eredetileg felhasznált vasalás korróziója vagy egyéb sérülése miatt szilárdsági érték csökkenése állna be, úgy a szükséges vasalásokat előzőén hegesztéssel pótoljuk, azután terjedelmesebb folytonossági hiány esetén a javításra váró részt bezsaluzzuk. A letisztított betonfelületet kellősítjük, alapozzuk, majd erre műgyanta kötésű betont hordunk fel a kívánt szemszerkezetnek megfelelően elkészítve. A kizsaluzás 24 óra múlva elvégezhető. Ha a roncsolódott beton részeket véséssel távolítjuk el, akkor pl. egy főtartó esetén azt, miután megfelelően alátámasztottuk, a repedés irányában, annak teljes keresztmetszetében a sérült betonhús eltávolításáig véssük. Amennyiben a vasalás is sérülést szenvedett, úgy az eredeti vaskeresztmetszetnek megfelelő egy, vagy azt biztosító vékonyabb több szálból pótoljuk, és meglevő részekhez hegesztéssel vagy kapcsolással kötjük hozzá. Előfeszített vasbeton szerkezetek esetén a sérült acélhuzalok pótlása után az előfeszítést elvégezve hozzuk létre az eredeti vasalásnak megfelelő állapotot. Tökéletes biztonság elérése érdekében különösen előnyös, ha vasbetonszerkezetek vasalásai pótlásakor többletvasalás berakását alkalmazzuk. A portalanítást az előzőekben említettek szerint végezzük. Előnyben részesítjük a sűrített levegővel történő felületlefúvást, de természetesen más módszerek is célravezetők lehetnek, így a kefe, ecset alkalmazása. Bárhogy is végezzük a műveletet, a kikötés csupán annyi, hogy a javítandó felület teljes egésze pormentes legyen. A portalanított felület kellősítése, alapozása során biztosítjuk azt, hogy az eredeti betontest és a hiánypótlásra szolgáló műgyanta beton közötti kapcsolat, a tapadószilárdság, az elérhető optimális értéket elérje, amellyel tökéletesíteni tudtuk a két különböző sajátságú kötőanyaggal készült anyagrendszer fizikai és kémiai egymáshoz való rögzítését. A művelethez töltőanyag nélkül poliésztert vagy több poliészter keverékét visszük fel a felületre. A felület alatt mindig portalanított, légszáraz felületet értünk. Poliészter keverék alkalmazása esetén célravezetőnek mutatkozott azon eljárás, amikor legalább kettő különböző mólsúlyú folyékony gyantát keverünk össze, amit azután a felületre hordunk. E poliészter folyékony gyanták jól ismertek. Az alapozás, kellősítés több rétegben történhet, előzőén annyiszor ismételjük a rétegfelhordást a felületre, amíg a beton kapillárisai telítődnek. Legtöbb esetben 2-3 réteg képzése elegendő a teljes feltöltéshez, de szükség esetén 4 vagy több réteg is felhordható a betonszerkezet állapotától, szívóképességétől függően. Az alapozó réteg(ek) gélesedése után, de még a teljes térhálósodás (szilárdulás) előtt hordjuk fel a kívánt szemcseösszetételű műgyanta betont. A műgyanta betonozás előkészítése a töltőanyag szemcseösszetétele és a hozzá szükséges műgyanta mennyiség meghatározásával és az azt követő összemérésével történik. A megfelelően előkészített szemcseszerkezetű töltőanyag frakciókat kimérés után összekeverjük. Az összekeverést célszerűen betonkeverő gépben végezzük. Állandó keverés mellett hozzáadjuk a szükséges műgyanta mennyiséget. Tovább keverjük, míg homogén keveréket nyerünk, s az adalékanyag szemcséi egyenletes műgyanta bevonatot kapnak. Ez általában 1—20 perc alatt lezajlik, de az alkalmazott töltő illetve gyanta anyag fajtájától függően ez a keverés hosszabb és rövidebb ideig is tarthat, lényege csupán az, hogy lehetőleg minden szemcse bevonódjék műgyantával. Az így előállított műgyanta beton felhasználásra alkalmas, zsaluzatba tölthető, csömöszölhető, vibrálható. A töltőanyag szemcséket szükség esetén az idegen anyagoktól megszabadítjuk, célravezető, ha megmossuk. A szerves anyagot kísérő szennyezéseket minden esetben eltávolítjuk és száraz állapotban használjuk fel. Nagy felületű födémek teherbírásának növelése és/vagy javítása (illetve szigetelése) érdekében úgy járunk el, hogy a letisztított felületet a fentiek szerint alapozzuk, amelyre 1-2 réteg üvegpaplant, üvegszálat hordunk fel a szokásos módon. A műgyanta réteg térhálósodása után rabichálót feszítünk rá, majd ismét alapozzuk. Gélesedés után a megfelelően megválasztott (szemcseméret) összetételű műgyanta betonnal a korábban képzett rétegeket előnyösen legalább 20 mm vastagságban beborítjuk. Kellő tömörítés és felületi eldolgozás után egy önálló, padozatként is alkalmazható födémerősítést nyerünk. A találmány szerinti eljárással az eredeti betonszerkezet teherbíróképessége mintegy 20—25%-kal növekszik, ugyanakkor a beépített anyagok súlya átlagosan csupán 10%-kal növekszik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
