172567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibahelyek megállaőítására munkadarabokon
MAGYAR népköztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 172567 jÉél Nemzetközi osztályozás: «s§ Bejelentés napja: 1975. II. 28. (ZA—381) GOI N 21/16 Közzététel napja: 1978. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. III. 31. I..» //»;"' !' .X f , u t ti l u I, in a ^ Feltalálok: Tulajdonos: Leistner Kurt mérnök, Keilberg, Eder Johann ellenőr, Zahnradfabrik Friedrichshafen Pässau-Hals, Német Szövetségi Köztársaság Aktiengesellschaft, Friedrichshafen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás hibahelyek megállapítására munkadarabokon 1 2 A találmány tárgya eljárás a munkadarab felületéig érő hibahelyek, így például acélalkatrészekben edzéskor vagy köszörüléskor keletkezett repedések megállapítására a felületre felvitt töltőanyagok és utána felvitt vizsgálóanyagok segítségével, amikor is 5 a töltőanyag behatol a hibahelyekbe, és a vizsgálóanyag - a töltőanyaggal kölcsönhatásba lépve - láthatóvá teszi azokat. A fentiekhez hasonló, színváltozáson alapuló 10 eljárást a 895 839 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásban ismertetnek. Töltőanyagként, illetve vizsgálóanyagként azonos oldószert tartalmazó, különböző színű festékanyagokat alkalmaznak. Festéktartalma miatt a töltőanyag kellő behatolása 2-10 percet 15 vesz igénybe. Az eljárás foganatosítására két festékfelvivő készülék és legalább egy töltőfesték-lemosó készülék szükséges. Emiatt a találmány körülményes. A találmány az ismert eljárások hátrányait kikü- 20 szöböli. A találmány értelmében a töltő- és a vizsgálóanyagot fizikai tulajdonságai, így a felületi feszültség, határfelületi feszültség, tapadási feszültség, nedvesítőképesség, kapilláris hatás, viszkozitás, faj- 25 súly alapján úgy választjuk meg, hogy a vizsgálóanyag, töltőanyag és munkadarabfelület kölcsönhatása révén a vizsgálóanyag a hibahelyektől visszahúzódik, és így a hibahelyek gyengében befestett vagy festékmentes tartományként láthatóvá válik. 30 A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a töltőanyagot úgy választjuk meg, hogy felületi feszültsége a vizsgálóanyagénál kisebb. A két feszültségérték között fennálló különbség hatására a hibahelyek láthatóvá válnak. A vizsgálóanyag felületi feszültségét tovább fokozhatjuk, ha vizsgálat alatt oldószert párologtatunk el belőle. A töltőanyag felületi feszültségének csökkentését (és ezzel a két érték között nagyobb különbséget) úgy érhetjük el, hogy a két anyag érintkezési helyén a vizsgálóanyagot nyomokban belediffundáltatjuk a töltőanyagba, és így annak felületi feszültségét helyileg csökkentjük. A találmány egy másik előnyös kiviteli módja szerint a töltő-, illetve vizsgálóanyagot úgy választjuk meg, hogy a töltőanyag és a vizsgálandó munkadarabfelület közötti adhézió nagyobb, mint a vizsgálóanyag és a munkadarabfelület közötti adhézió. Ez esetben a töltőanyag nedvesítőszerként (vízkiszorítószerként) hat. A találmány egy további előnyös kiviteli módja szerint töltőanyagként az előző csiszoló műveletből visszamaradt hűtőfolyadékot alkalmazzuk. így megtakaríthatjuk a töltőanyag felvitelével járó munkát. A találmány egy további kiviteli módjára az jellemző, hogy vizsgálóanyagként valamilyen hígfolyású, gyorsan száradó színezék-oldatot, például írótintát alkalmazunk, melynek színezéke előnyösen műgyantához kapcsolódik. Töltőanyagként vala-172567
