172556. lajstromszámú szabadalom • Gyantaszintetizáló berendezés indukciüs fűtésű reaktorral

7 172556 8 amely meghatározott szöggel elfordítja a 18 forgó­részt, miáltal megváltozik az indukciós 10 teker­csekre adott feszültség értéke. Az alábbiakban a 20 rendszer (2. ábra) műkö­dését vizsgáljuk meg abban az esetben, ha a reak­ciókeverék hőmérséklete eltér az előírttól. A 21 hőmérsékletadó jele a 23 regisztrálóberendezés 22 bemenetére, majd a programvezérlésű 24 hőmérsék­letszabályozó 43 tekercsére. A programvezérlő 27 berendezés jele a programvezérlésű 24 hőmérséklet­szabályozó 46 tekercsére kerül. Ha a reakciókeve­rék hőmérséklete megfelel a program szerinti érték­nek, a 43 és 46 tekercsekre jutó jelek kölcsönösen kiegyenlítik egymást. Ha a reakciókeverék hőmérséklete magasabb az előírtnál, a 43 tekercsre jutó jel nagyobb lesz, mint a 46 tekercsé és ezért a 48 érintkező zár. A 48 érintkező zárása nyomán a reverzáló kontaktor­­ként kialakított 30 kommutálóegység 50 tekercse feszültséget kap. Ennek hatására zárnak az erős­áramú 52 érintkezők és a villamos 31 motor feszültséget kap. A villamos 31 motor, amelynek tengelye mechanikailag össze van kapcsolva az in­dukciós 14 feszültségszabályozó 18 forgórészével, a 18 forgórészt oly módon fordítja el, hogy az indukciós 10 tekercsekre (l.ábra) kerülő feszült­ség nő. A 18 forgórész szöghelyzetét a 33 visszacsatoló­adó (2. ábra) ellnőrzi. A 33 visszacsatolóadónak a 18 forgórésszel mechanikai kapcsolatban levő 55 csúszóérintkezője eltolódik a programvezérlésű 24 hőmérsékletszabályozó 47 tekercséhez kapcsolt hi­telesített 54 ellenálláson. A 33 visszacsatolóadóból a 47 tekercsre kerülő jel kompenzálja a 43, 46 tekercsekre jutó jelek közötti eltérést. Ha ezen jelek egyensúlyba kerülnek, a 48 érintkező nyit, a villamos 31 motor megáll és a 18 forgórészt új helyzetben rögzíti. Ha a reakciókeverék hőmérséklete az előírt ér­ték alá esik, a programvezérlő 27 berendezésből a 46 tekercsre kerüld feszültség lesz a nagyobb. Ennek hatására zár a programvezérlésű 24 hőmér­sékletszabályozó 49 érintkezője és az 51 tekercs feszültséget kap. Miután a 30 kommutálóegység erősáramú 53 érintkezői megszólaltak, az indukciós 14 feszültségszabályozót elfordító villamos 31 mo­tor is feszültséget kap. A 18 forgórész olyan értelemben fordul el, hogy az indukciós 10 teker­csek (l.ábra) feszültsége nő. A 33 visszacsatoló­adóból (2. ábra) a programvezérlésű 24 hőmérsék­letszabályozó 47 tekercsére kerüld jel kompenzálja a 46, 43 tekercsek jelei közötti eltérést. Amikor ezek a jelek egyensúlyba kerülnek, a 49 érintkező nyit, a villamos 31 motor megáll és a 18 forgó­részt új helyzetében rögzíti. Ily módon a berendezés a reakciókeverék hő­mérsékletének az előírt értéktől való eltérése esetén az indukciós 10 tekercsekre (l.ábra) kerülő fe­szültséget fokozatmentesen és érintkezés nélkül vál­toztatja. A reakdókeverék melegítése során meghatáro­zott fokozatokban habképződés lehetséges, ennek szintje azonban a megengedett norma alatt kell hogy maradjon. A habszint ellenőrzésére az 1 reaktor gőzterébe hőelempár formájában 35 hőmér­sékletadó van bevezetve. Ha hab kerül érintkezésbe a 35 hőmérsékletadóval, a 37 regisztrálóberendezés 36 bemenetére (3. ábra) kerülő jel ugrásszerűen megnő. Ez a jel az összegező 40 egység 58 te­kercsére jut tovább. Egyidejűleg az indukciós 10 tekercs (l.ábra) fűtőzónájában elrendezett 21 hő­mérsékletadóról jel kerül a 23 regisztrálóbérendezés 22 bemenetére (3. ábra) és az összegező 40 egység 56 tekercsére is. Mivel az 58 tekercs nagyobb jelet kap, mint az 56 tekercs, a 60 érintkező zár. A 60 érintkező zárásakor a 61 tekercs feszültsége a 16 kommutálóegységbe jut (1. ábra). Ennek következ­tében a 62 érintkezők (3. ábra) nyitnak. 16 kom­­mutálóegységként (3. ábra) olaj kapcsolót alkalma­zunk. Erős habképződés esetén tehát az indukciós 14 feszültség szabályozó 15 állórészét (l.ábra) leválasztjuk a 17 elosztóról, miáltal az indukciós 10 tekercsek teljesen árammentesek lesznek és csökken a reakdókeverék hőmérséklete. A találmány szerinti, indukciós fűtésű reaktorral ellátott gyantaszintetizáló berendezés lehetővé teszi, hogy nagyobb köbtartalmú reaktorokat alkalmaz­zunk. Lehetővé válik a program szerinti hőmér­séklet pontos betartása. Mind alkid-, mind poliész­tergyanták szintetizálására mód nyűik és nő az élettartama és megbízhatósága az energiaellátási rendszernek és a reakciókeverék hőmérsékletét ve­zérlő rendszernek. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyantaszintetizáló berendezés indukciós fű­tésű reaktorral, amely keverőművel (2) és cső­kígyóval (3) van ellátva, továbbá hermetikusan záró házban (9) elrendezett indukciós fűtőberendezése (8) van, amelynek a reaktor (1) külső felületére erősített indukciós tekercsei (10) és az indukciós tekercseket (10) körülvevő, mágnesezhető anyagból levő elemei (11) vannak, minden indukciós tekercs­nek (10) saját energiaellátási rendszere (13) van, a berendezésnek továbbá a reakciókeverék hőmérsék­letének vezérlésére alkalmas rendszerei vannak, amelyeknek száma megegyezik az indukciós teker­csek (10) számával és mindegyiknek a reaktorban (1) a megfelelő indukciós tekercs (10) fűtőzónájá­ban elrendezett hőmérsékletadója (21), továbbá regisztrálóberendezése (23), amelynek bemenete (22) a hőmérsékletadóra (21) van csatlakoztatva, valamint programvezérlésű hőmérsékletszabályozója (24), amelynek egyik bemenete a regisztrálóberen­dezés (23) kimenetére és másik bemenete a prog­ramvezérlő berendezésre (27) van csatlakoztatva, végül kommutálóegysége (30) van, amelynek be­menete a programvezérlésű hőmérsékletszabályozóra (24) és kimenete a hozzá tartozó indukciós tekercs (10) energiaellátási rendszerére van csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy az egyes indukciós tekercsek (10) energiaellátási rendszerei olyan indukciós fe­szültségszabályozóként (14) vannak kialakítva, amelynek állórésze (15) állandó váltakozófeszült­séget adó elosztóra (17) van csatlakoztatva, forgó­része (18) pedig villamosán szigetelve van az álló-S 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom