172540. lajstromszámú szabadalom • Légelosztócsatorna

3 172540 4 nének és rövid idő alatt eltömődnének. Ezek a betétek azonkívül nem tisztíthatók, hanem minden alkalommal cserélendők, ami nagyon költséges. A találmány feladata, a bevezetőben említett típusú légelosztócsatorna létesítése, amely lehetővé teszi, hogy egész hossza mentén a levegő egyenletesen elosztva áramlik és dacára a nagy belépősebességnek kis sebességgel tud kilépni, anélkül, hogy a már említett eltömődés következne be. Követelmény továbbá a levegőben levő szennyeződés okozta dugulás elkerülése érdekében, hogy a levegő kilépés egyes nyílásainak minimális mérete bizonyos legkisebb értéknél pl. 3 mm-nél nem lehet kisebb. A találmányt az jellemzi, hogy a légelosztó­­csatomának több, nyílásokkal ellátott és áramlási irányban egymás mögött elrendezett falai vannak és ezek között turbulenciaterek helyezkednek el és az első turbulenciateret határoló fal mellé egy a légkilépő egész hossza mentén, a levegő belépéssel ellentétes vége felé lényegében lineárisan csökkenő csatornaszakasz van iktatva és ez a határoló fal olyan effektiv nyílás keresztmetszettel rendelkezik, amely legalább megközelítőleg a csatorna belépő keresztmetszetének felel meg és a további falak a levegő sebességcsökkentésére növekvő effektiv nyí­láskeresztmetszettel rendelkeznek, továbbá az első és második fal közötti turbulenciatér teljes hossza mentén való felosztására abban a hosszirányú áramlási komponenst megsemmisítő sebességcsök­kentő falak vannak elrendezve. A találmány szerinti légelosztócsatorna egyes részeinek különböző feladatai vannak. A folyama­tosan csökkenő csatornaszakasz hatása a nyílások­kal ellátott fallal együtt, hogy a levegő a légkilépő egész hosszán egyenletesen oszlik el. Az egyenletes elosztás biztosítására szükséges, hogy az első fal effektiv nyíláskeresztmetszete legalább megköze­lítőleg azonos legyen a csatorna kezdetének keresztmetszetével. Ezen intézkedés révén a sebes­ség az említett fal nyílásain keresztül ugyanazon értéken marad mint volt a csatorna belépésnél. így a csatornában nem tud statikus nyomás keletkezni, aminek egyenetlen elosztás lenne a következménye. Azonban az is az egyenetlen légelosztáshoz vezetne, ha az első fal effektiv nyíláskereszt­metszete nagyobb lenne, mint a csatorna kezdeti szakaszának keresztmetszete illetve, ha ezért sebességcsökkenés vagy nyomáscsökkenés követ­kezik be. A következő falakon való átlépésnél, amelyek effektiv nyíláskeresztmetszete áramlási irányban falról-falra lépcsőzetesen növekszik, a kiáramló levegő sebessége lépcsőzetesen csökken. A falak közötti turbulenciaterek feladata, hogy az egyik fal nyílásán kilépő áramlási ágakat lecsillapítsák és egyenletessé tegyék, mielőtt azok elérik a következő falat. Mivel az első fal révén nem lehetséges a hosszanti áramlási komponenseket teljesen kikü­szöbölni, szükséges a turbulenciateret sebesség­csökkentő falakkal felosztani, melyek előnyösen mint válaszfalak vannak kiképezve. Ezek egymástól állandó távolságokban vannak elrendezve, és ez a távolság a légelosztó csatorna átmérőjének egysze­resétől a négyszereséig terjedhet. Az első falat követő falak száma szabadon választható meg. Ez a szám a szükséges sebességcsökkentéstől, és az adott helytől és gazdasági megfontolásoktól függ, ugyanis minden egyes új fal járulékos költségeket okoz. Előnyösnek mutatkozott, ha két-két egymásutáni fal effektiv átlépőnyílásainak viszonya legalább megközelítőleg állandó. A csatorna keresztmetszet csökkentésére előnyös megoldásnak mutatkozott, ha légelosztó hosszának egy részén, az első turbulenciateret határoló fal és egy vele párhuzamos csatornafal között egy ék alakú kitöltőtestet helyezünk el a légelosztócsator­nában. Ekkor a turbulenciateret felosztó válaszfalak az ék alakú kitöltőtest tartományában egyenlő nagyságúra képezhetők ki. A szellőztetendő térben 180° tartományban elérendő egyenletes légelosztás érdekében célszerű az utolsó, nyílásokkal ellátott falat ívelt tető alakjában kialakítani. A különböző számú nyílásokkal ellátott falakat gyártástechnikailag célszerű két-két egymáshoz képest eltolt lyuggatott lemezből készíteni. A találmányt részletesen két kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti légelosztó csatorna egy kiviteli példájának metszete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II vonal mentén vett metszet nagyobb léptékben. A 3. ábra a találmány szerinti légelosztó csatorna további kiviteli példájának metszete. A kiviteli példákban pl. egy szövőgép teljes hossza mentén elrendezett 1 légelosztó csatorna A nyíl irányában kondicionált levegőt szállít és a gép teljes B szélessége mentén azt egyenletesen elosztva és kis sebességgel a gép belsejébe továbbítja, abból a célból, hogy optimális feltételeket, azaz mindenek előtt optimális hőmérsékletet és nedves­séget biztosítson a textiláru feldolgozásához. Mint már említettük, ezért szükséges, hogy a C csatorna keresztmetszetben uralkodó belépő sebes­ség értékének 1/10—1/20-ára csökkenjen. Abból a célból, hogy a B szélességi tartomá­nyon belül a levegőt egyenletesen lehessen elosztani, az 1 csatorna keresztmetszete ezen tartományon belül fokozatosan és lineárisan csökken. Ezt a keresztmetszet csökkenést az 1. ábra szerinti kiviteli példánál 3 nyílásokkal ellátott 2 fallal biztosítjuk, amely a B tartományon belül a csatornát diagonálisan határolja, oly módon hogy a csatorna keresztmetszet a csatorna 8 vége irányában folyamatosan csökken. A 3. ábra szerinti másik kiviteli példa esetén ezt a csökkenést mintegy a B tartomány feléig valósítjuk meg és onnan kezdve a 2 fal 2a szakasza párhuzamos a vele szemben fekvő 4 csatomafallal. Ebben a tartományban az 1 csatorna keresztmet­szetének csökkenését ékszerű 5 kitöltőtesttel biztosítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom