172539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolil-benzofenon-származékok előállítására

5 172539 6 nin, alanin, leucin) ftalilszármazékával vagy ennek reaktív származékával, például kloridjával, vagy ész­terével kondenzáljuk az aminosavak kondenzáció­jára ismert szerekkel, így kondenzálószer, például diciklohexilkarbodiimid jelenlétében, megfelelő iners oldószerben, például dimetilformamidban, dioxánban vagy dimetilszulfoxidban, az előállított ftalilterméket a fenti módon hidrazinolízisnek alá­vetjük, és így kapjuk a második terméket (Ib). A II és III általános képletű kinazolinszármazé­­kokat például a XII, illetve XV általános képletű aminobenzofenon-származékokból állíthatjuk elő a [BJ reakcióvázlat szerint, ahol Cbz = benziloxikarbo­­nilcsoport és A, Ar, Q, R, R2, R4 és R® a fenti jelentésűek. b) eljárás Egy V általános képletű triazolt, amit savval, például sósavval vagy brómhidrogénsawal képezett só alakjában használunk, először egy VII általános képletű a-halogén-ecetsav reaktív származékával reagáltatunk. A reaktív származék valamely karbon­sav aktív származéka, így savhalogenid, savanhidrid, savazid vagy aktív észter. A reakciót az amido­­-kötés képzésére szokásos módon végezzük, így iners oldószerben, például dimetilformamidban, hexametil-foszforsavtriamidban vagy piridinben, szobahőmérsékleten, hűtés vagy melegítés közben. Az így kapott VIII általános képletű halogénvegyü­­let-köztiterméket az a) eljárás szerinti la termékké alakíthatjuk úgy, hogy oldószerben, például meta­nolban, etanolban, diglimben (biszmetoxi-dietiléter) vagy dimetilformamidban szobahőmérsékleten vagy melegítés közben ammóniával vagy hexametilén­­tetraminnal kezeljük, vagy iners oldószerben, pél­dául dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban, piri­dinben, kloroformban, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben alkálifémaziddal, például nátrium­­aziddal vagy káliumaziddal kezeljük, és az így kapott Ic általános képletű azido-vegyületet redu­kálószerrel, például ón(II)-kloriddal nátriumhidr­­oxidban vagy cinkporral redukáljuk, vagy katalizá­tor, így Raney-nikkel, palládium/szén, platinaoxid jelenlétében a szokásos módon, így iners szerves oldószerben, például metanolban, etanolban, dime­tilformamidban, benzolban, tetrahidrofuránban, szobahőmérsékleten, hűtés vagy melegítés közben hidrogénezzük. Úgy is eljárhatunk, hogy a VIII általános kép­letű köztiterméket egy IX általános képletű amin­­nal, például metil-, dimetil- vagy dietilaminnal, pir­­rolidinnel, morfolinnal, piperidinnel vagy y-metil­­-piperazinnal reagáltatjuk iners szerves oldószerben, például dimetilformamidban, metanolban, etanol­ban, acetonban, hexametilfoszforsavtriamidban, szobahőmérsékleten vagy melegítés közben, s így az Id terméket kapjuk. Ha az V általános képletű kiindulási triazolt egy VI általános képletű ftalil-a-aminosav reaktív szár­mazékával reagáltatjuk, akkor az a) eljárás szerinti ftálimidszármazékot (IV) kapjuk. Az V általános képletű triazolt az Ib termékké is alakíthatjuk úgy, hogy egy védett peptiddel, például ftalil-glicil-gli­cinnel kondenzáljuk, és az így kapott termékről a védőcsoportot a szokásos módon, például hidra­zinolízisnek alávetve eltávolítjuk. Az V általános képletű kiindulási triazolt előál­líthatjuk például egy XVIII általános képletű amino­­benzofenonból, amint azt a [C] reakció vázlat szem­lélteti, ahol Ac jelentése acetilcsoport, Et jelentése etilcsoport és A, Ar, Cbz, R, R2 és R4 a fenti jelentésűek. c) eljárás Az V általános képletű triazolt a X általános képletű acilezőszerrel (R3CO— = acil) a szokásos módon reagáltatjuk, s így kapjuk az le terméket. Az acilezőszer például acetilklorid, ecet savanhidrid, propionilklorid, butirilbromid, izobutirilklorid, benzoilklorid és piruvoilklorid. Ha az le termékben R jelentése halogénalkilcsoport, akkor az le ter­méket egy XI általános képletű aminnal kezelve If termékké alakíthatjuk. Ezt a reakciót úgy végez­zük mint a b) eljárásban a VIII általános képletű vegyület Id termékké történő átalakítását. A b) és c) eljárások során kiindulási vegyület­­ként használt V általános képletű triazol (R = halo-R6 génalkil, N. N(CH2)n- vagy R5-X-(CH2)n-) a R7 ' [D] reakcióvázlat szerint állítható elő, A° hidrogénatom, alkálifém vagy aktív fém (például ezüst, tallium), A, Ac, Ar, Cbz, R2, R4, R5, X és n a fenti jelentésűek. Az előállított I általános képletű vegyületek az előállítás, kristályosítás, oldhatóság, vagy jobb stabilitás céljából gyógyszerészetileg ' elfogadható savakkal savaddíciós sókká alakíthatók. A savak lehetnek szervetlen savak, például sósav, brómhid­­rogénsav, kénsav, salétromsav, foszforsav, tiocián­­sav, vagy szerves savak, például ecetsav, horostyán­­kősav, oxálsav, maleinsav, almasav, ftálsav-, metán­­szulfonsav, citromsav, toluolszulfonsav, borkősav. Az így kapott I általános képletű triazolil-benzo­­fenon-származékok vagy gyógyszerészetileg elfogad­ható savaddíciós sóik, vagy e vegyületek szintetikus köztitermékei mint félelemérzést csökkentő nyug­tató-, altató-, görcsoldó-, izomelernyedést előidéző és depresszió elleni szerek használhatók. így például a 2’,5-diklór-2-(3-glicilaminometil-5- -metil-4H-l ,2,4-triazol-4-il)-benzofenonnal az EDS0 =0,23 mg/kg (egér, p.os) pentiléntetrazol elleni görcsoldó hatásnál, és ED50 =0,25 mg/kg (egér, p.os) tiopental-nátrium elleni potenciált nar­kózisnál, és a 2’5-diklór-2-(3-glicilaminometil-5- -dimetilaminometil-4H-l ,2,4-triazol-4-il)-benzofenon­­nal az EDS0 = 0,75 mg/kg (egér, p.os) a fenti görcs­oldó hatásnál. A többi I általános képletű vegyüle­tek hasonló farmakoiógiai aktivitást mutatnak. A találmány szerint előállított triazolil-benzo­­fenon-származékokat és gyógyszerészetileg elfogad­ható savaddíciós sóikat gyógyszerészetileg alkalmas hordozóanyagokkal, így búzakeményítővel, gabona­keményítővel, burgonyakeményítővel, zselatinnal stb. kombinálva alkalmazzuk. A hordozót az alkal­mazás módjának, az anyag oldhatóságának és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom