172530. lajstromszámú szabadalom • Készüléktartó kapcsoló- és vezérlőszekrényekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172530 ÆÉÊÈk Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1973. II. 12. (SA—2459) H 02 B 1/02 Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1972. IV. 04. (WP H 02 b/162 034) ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. IV. 28. / ' ' L .... TALAí-*Üv1AN YI HIVATAL Megjelent: 1979.1. 31. \ Feltalálók: Brauner Lothar mérnök, Vopel Ludwig mérnök, Nennstiel Fritz mérnök, Erfurt, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Kombinat VEB Starkstrom- Anlagenbau Leipzig-Halle, Lipcse, Német Demokratikus Köztársaság Készüléktartó kapcsoló- és vezérlőszekrényekhez 1 A találmány tárgya készüléktartó kapcsoló- és vezérlőszekrényekhez, amely elforgatható szerelőkeretből és járulékos szerelőkeretből áll. Az elforgatható szerelőkeret tartja az összes vezérlőkészüléket és a járulékos szerelőkeret két oldalán a 5 vezérlőkészülékek energia hozzá- és elvezetéséhez szükséges összes csatlakozóelem helyezkedik el. A kapcsoló- és vezérlőszekrényekben készüléktartóként olyan szerelőkereteket már alkalmaznak, amelyek a beépítéstől, a szerkezeti felépítésből és a 10 rendeltetési céltól függően rögzített vagy forgó kiképzésűek. Az ilyen keretek nemcsak az összes készüléket tartják, hanem a belső- és külső huzalozáshoz szükséges csatlakozóelemeket is. Az egy szerelőkereten elhelyezhető készülékek 15 száma nemcsak a rendelkezésre álló helytől, hanem lényegében a hozzá- és elvezető vonalak számától, valamint a vezérlő és működtető kábelek számától is függ. A csatlakozásokat a rendeltetési céltól és a felhasználó kívánságaitól függően kapocslécekre, 20 csatlakozólécekre vagy forrasztólécekre vezetik ki. Minél nagyobb egy adott vezérlőkészülék csatlakozási szükséglete, annál több csatlakozóelemet, például kapocs- és/vagy csatlakozólécet kell kiképezni. Gépek vezérlésére alkalmazott vezérlőberendezések- 25 nél a csatlakozóelemek a keretek beépítési felületének mintegy 25%-át foglalják el. A beépítésre kerülő berendezések csatlakozói részben a hátoldalon helyezkednek el, mint például dugaszos berendezéseknél, részben pedig az elülső 30 2 oldalon, például ellenállások, védőkapcsolók vagy időzítő áramkörök esetében. Ez azt jelenti, hogy a huzalozást két síkban, az elő- és a hátlapoknál egyaránt el kell végezni, és a vizsgálat illetve a szükséges javítások során mindkét keretsíkból csatlakozásokat kell kivezetni, illetve ehhez hozzáférést kell biztosítani. Ugyanezek a meggondolások érvényesek a meglevő csatlakozóelemekre is. A csatlakozók legnagyobbrészt úgy vannak kiképezve, hogy dugaszos részük előre, csatlakozóaljzatuk pedig hátrafelé néz. A vázolt ismert szerelőkeret kiképzési megoldásoknál hátrányosnak bizonyult, hogy a készülékek elhelyezésekor az optimális sűrűséget, azaz beépítettségi fokot nem lehetett elérni, mivel helyet kellett biztosítani a kötőelemek számára is. Az ilyen keretek beépítettségi sűrűsége tehát függött a hozzá- illetve elvezető vonalak számától is. Különösen forgatható keretek esetében a vonalvezetés és a csatlakozás kiképzése nagyon bonyolult volt, és a vezetékek állandó együttmozgása következtében az ilyen megoldások nagyon zavarérzékenyek voltak. További hátrányt jelent, hogy a kétsíkú huzalozás elvégzése nagyon időigényes, továbbá nem kedvező a szerviz és a vizsgálati követelmények szempontjából, mivel felváltva mindkét keretsíkon dolgozni kell. Az említett hátrányokat már sok helyen felismerték és új megoldásokat próbáltak keresni. 172530
