172510. lajstromszámú szabadalom • Égőfejes tüzelésű fűtőkazán
5 172510 6 csövek vagy a 3. ábrának megfelelő 16 lapos csövek, és ezek - célszerű módon - valamilyen megfelelő, hőátadást előmozdító felületi profilozással, illetve profilokkal lehetnek kiképezve. Az égéskamra hosszirányában égéskamrába torkolló égőfej a 9 égéskamra alsó feléhez csatlakozik, amelyben a tulajdonképpeni égéstér van. A találmány szerinti, égőfejes tüzelésű fűtőkazán egyik előnyös tulajdonsága, hogy az ismertetett kialakítás következtében ez — eltérően a bevezetésben említett, ismert nagyteljesítményű kazánoktól — egy valódi háromhuzamú kazán, amelynél az első fűtőjárat a 9 égéskamra alsó tere, amely a tulajdonképpeni égésteret képezi. Itt a füstgázok nincsenek e tulajdonképpeni égéstéren belül az égéskamra zárt végénél az égéskamra nyitott vége felé visszaterelve azért, hogy itt közvetlenül beáramoljanak a füstgázcsövekbe, hanem a találmány szerinti fűtőkazánnál a lángok, illetve füstgázok a 2 beépített vízköpenyt kívül, alulról fölfelé és hátulról előre egy második fűtőjáratban körüláramolják. Adott esetben a 2 beépített vízköpeny kerületének felső része és 1 kazánvíz-köpeny között kialakított 10 közbenső tér még úgy képezhető ki, hogy a közbenső tér kétoldali terétől legmagasabb teréig fokozatosan csökkenő keresztmetszetű. A füstgázok árama csak a beépített vízköpeny körüláramlása után jut a beépített vízköpeny elülső homlokoldalánál levő 13 terelő térbe, ahonnan a füstgázok a harmadik fűtőjáratot képező 8 füstgázcsövekbe áramlanak, amelyekben a 4 füstgázelvezetőig jutva a füstgázok maradék hőtartalmukat . a kazánvíznek leadják. Mivel a füstgázok az utánkapcsolt fűtőfelületekhez való áramlásuk előtt a dob alakú beépített vízköpeny külső felületét körül áramolták és ezért az égéskamra fedeléhez 150 C° és 200 C° közötti értékkel alacsonyabb hőmérsékleten áramlanak, mint a bevezetőben ismertetett szokásos nagyteljesítményű fűtőkazánoknál, a találmány szerinti fütőkazánnak további előnyös tulajdonsága, hogy az égéskamra felső terénél a fedél szigetelése lényegesen vékonyabbra, és ezáltal a fedél lényegesen könnyebbre készíthető és lényegesen olcsóbb. Egy további, a második fűtőjáraton alapuló előnyös tulajdonság, hogy a fűtőkazánnak lényegesen több fűtőfelülete — az első és második fűtőjárat fűtőfelülete - készíthető normál kazánlemezből, mint az ismert nagyteljesítményű fűtőkazánoknál, ezért a találmány szerinti fűtőkazán olcsóbb. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti égőfejes tüzelésű fűtőkazánnál a megmunkált fűtőfelületek, azaz a 8 füstgázcsövek fűtőfelületeinek nagysága a fűtőkazán egész fűtőfelületének körülbelül 30%-át teszi ki, ezzel szemben az ismert nagyteljesítményű fűtőkazánoknál a kazánlemezből készült, megmunkált fűtőfelületek nagysága 60%. Ez azt jelenti, hogy a találmány szerinti fűtőkazán - ugyanolyan teljesítmény esetén — olcsóbban előállítható. A találmány szerinti nagyteljesítményű fűtőkazán konstrukciós kialakítása következtében kedvezőbb a sugárzó felületeknek konvektiv felületekhez való viszonya is, tehát az égésnél keletkezett hő sugárzó kicserélődése nagyobb. A 2 beépített vízköpeny előnyös módon úgy van elhelyezve és kiképezve, hogy ez a beépített vízköpeny hátsó végétől az első vége felé ferdén emelkedik, és elülső végének magasabb helyén az 1 kazánvíz-köpenyhez csatlakozó 11 csőcsatlakozás van. Ezáltal a kazánvíz a beépített vízköpenyt nagyon jól átöblíti, úgyhogy a hőnek 8 füstgázcsövekről kazánvízre való jó átvitele érhető el anélkül, hogy gőzképződési jelenségek tudnának fellépni. A fűtőkazán ilyen kialakításának további előnye, hogy a 12 felszálló csőcsonk az 1 kazánvíz-köpeny tetőpontján, közvetlenül a 11 csőcsatlakozás fölött van elhelyezve. Ez a kazánvíz egész fűtőkazánban való áramlására különösen kedvezően hat. Előnyös az is, hogy a 2 beépített vízköpeny elülső vége és a 7 fedél között egy vízszintes 14 zárófal van, amely a 13 terelő teret elválasztja az égéskamra alatta levő alsó terétől. Ezáltal ki van küszöbölve, hogy a füstgázok a 6 égőfejtől közvetlenül az utánkapcsolt 8 füstgázcsövekbe áramoljanak. A 14 zárófal -mint az 1. és 2. ábrákból kitűnik - lényegében a dob alakú beépített vízköpeny alsó oldalának megfelelően van meghajlítva, keresztmetszeti alakja a beépített vízköpeny alsó felületének megfelelő alakú. A 14 zárófal a 2 beépített vízköpeny kerületének alsó felét előnyösen csak 120°-os szögben fogja körül. Előnyös lehet továbbá az is, ha a 2 beépített vízköpeny és 1 kazánvíz-köpeny közötti 10 közbenső tér mindkét oldalterében vízszintes 15 vezetőfalat helyezünk el, amelyek a 14 zárófalhoz csatlakoznak és amelyek a kazánvíz-köpeny hátsó végéhez a 10 közbenső tér alsó és felső része között egy olyan összeköttetést hagynak szabadon, amely révén a gázok a második fűtőjáraton való átáramláskor a tulajdonképpeni égéstér és az utánkapcsolt füstgázcsövek között egy hosszabb útra vannak kényszerítve. Az 1-3. ábrákon látható példaképpeni kiviteli alak közel elliptikus keresztmetszeti alakja különösen alkalmas nagy teljesítményekhez, például óránként 200 000 hőegységet kívánó feladatok ellátásához, és a nagy kazánteljesítmény ellenére a fűtőkazán szélessége olyan kicsi, hogy a fűtőkazán meglevő épületek szokásos ajtóin és lépcsó'házain is könnyen keresztül szállítható. A közel elliptikus keresztmetszeti alakhoz szükséges, egyenes, illetve sík felületek erősítésére szolgáló támasztó csapok vagy hasonlók elhagyhatók a 4. és 5. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alaknál. A 101 kazánvíz-köpenynek körhenger alakú keresztmetszete van, minek eredményeként a kazánvíz-köpeny külső és belső falát nem kell erősíteni és ezért olcsóbban előállítható. A kör alakú 109 égéskamra felső terében egy dobszerű 102 beépített vízköpeny van, melynek keresztmetszeti alakja lefelé nyitott patkóhoz hasonlít. A beépített vízköpenynek ez a keresztmetszeti alakja is megfelelő kör, illetve félkör alakú elemekből áll és ezért nincs szükség erősítésre. A 102 beépített vízköpeny elülső végénél egy pont-vonallal ábrázolt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
