172507. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távolság és elmozdulás érintésmentes mérésére és/vagy impedancia transzformálás céljára
MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 172507 ^ j| Bejelentés napja: 1976. VII. 26. (MU—570) Nemzetközi osztályozás: G 01 B 7/08, ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. IV. 28. G 01 F 23/26 TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979.1. 31. HIVATAL 1 li í L i ^ \ Feltalálók: Tulajdonos: Bencze József oki. villamosmérnök, Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Hegedűs Csongor oki. villamosmérnök, Budapest Kapcsolási elrendezés távolság és elmozdulás érintésmentes mérésére és/vagy impedancia transzformálás céljára 1 2 Az ipari méréstechnikában, gépgyártásban megmunkáló és szerszámgépeknél különböző fizikai méréseknél, orvostechnikai területen, járműiparban, anyag- alkat rész vizsgáló laboratóriumokban stb. igen fontos mérési feladat különböző alkatrészek és 5 eszközök egymástól való távolságának vagy elmozdulásának nagypontosságú mérése. Példaként megemlíthető a megmunkáló szerszámgépeknél (forgácsoló, sajtoló stb.) a megmunkálás közbeni méretváltozás folyamatos mérése és a mérési 10 eredmények felhasználása ezen megmunkáló gép vezérlésére. Jóllehet manapság elterjedten alkalmaznak automatikus, esetleg számítógépekkel vezérelt szerszámgépeket (NC) mégis a megmunkáló szerszám és szerszámgép kopása, a szigorú méret 15 tűrések tartása állandó ellenőrzést igényel. Az előzőektől lényegesen eltérő mérési feladat a különböző diagnosztikai célú orvosi vizsgáló berendezések területe. Példaként említhető a jelenleg rendkívül időszerű általános szemészeti 20 szűrővizsgálatokra alkalmazható elektrotonométer berendezés, amelynek segítségével lehetséges a glaukoma (zöldhályog) korai diagnosztizálása. Ezen berendezésnél a szem belső nyomásának meghatározására a szaruhártyán igen kismértékű defor- 25 mációt hoznak létre (pl. konstans erőbehatással) és nagypontossággal kell mérni a szaruhártya deformációját, amely a szem belső nyomásával és ezen keresztül a glaukomás állapot kialakulásával van összefüggésben. A konstans erőbehatást ezen mérési 30 feladatnál létre lehet hozni a távolságmérési célra szolgáló kapacitás érzékelő elektródáján keresztül a szem felületére irányított levegő, vagy gázsugár torló nyomásával. A fentiekhez hasonló példák a legkülönbözőbb alkalmazási területekről ismertethetőek volnának. Ezek mindegyikének közös követelménye, hogy lehetőleg erőbehatás és érintés nélkül lehessen meghatározni a mérendő távolságot vagy elmozdulást úgy, hogy a gyors elmozdulások is mérhetőek legyenek. Fontos követelmény még a lineáris mérési karakterisztika. A távolság vagy elmozdulás mérésére a műszaki gyakorlatban különböző módszereket alkalmaznak. A villamos módszerek közül a legelterjedtebbek az induktív mérőátalakítók. Azonban ebben az esetben nem teljesíthető az érintésmentesség, erőbehatásmentesség és linearitás hármas követelménye egyidejűleg. A kapacitív mérőátalakítók közül a viszonylag nagy aktív felületet igénylő differenciál kondenzátor mérőhídba kapcsolva jó linearitást és erőbehatásmentességet biztosít, azonban az érintésmentesség követelményét csak ritkán lehet teljesíteni, ugyanis legtöbb esetben az elmozduló fegyverzetet az elmozduló testre kell erősíteni. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a távolság vagy elmozdulás érzékelésére árnyékoló gyűrűs sík kondenzátort alkalmaznak. Ilyen esetben áramgenerátoros táplálással elérhető a karakterisztika 172507
